Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-14 / 15. szám
2-ik oldal. Iliit MÁR Ü SlBEiggi 1929, április 14-én. A nyírcsászári gör. kath. iskolában, miután a járvány megszűnt, március 1-ével a tanítás megkezdődött. Uj iskolák szervezése s a meglevőknek megfelelő épületben való elhelyezés céljából március hó folyamán a tanfelügyelő tárgyalást folytatott a vitkai érdekeltségi, — a darnó és mándi ref., — valamint a csegöldi gör. kath. iskolák építése ügyében. Buchwein Béla gazdasági felügyelő a vármegyei mezőgazdaságot ért súlyos fagykárokról számolt be. Az időjárás március hó folyamán túlnyomó részben hűvös volt kisebb nappali felmelegedésekkel, éjjelenként 5— 10 fokot is elérő éjjeli fagyokkal, amely a rendkívüli mértékű téli fagyoktól megviselt őszi vetésekben tetemes károkat okozott s az a legutóbbi napokig tartó éjjeli fagyokkal napról-napra fokozódott. A károk mértéke pontosan még ma sem állapítható meg, mert a pár nappal azelőtt még életképesnek látszó vetések is napról-napra sorvadnak. A fagykárok mérve vidékenként nagyon változó. A rendkívüli hosszan tartó és egyes napokon a 32 C. fokot elért hideg a télire elraktározott burgonyában több helyen, de különösen a kisgazdáknál 30—40, átlagban 15—20 százalék kárt okozott. A repcében és őszi árpában mindegy 80%» őszi búzában 40—50%, a here félékben 80—90, a rozs vetésekben 8—i0°/"-ra tehető a kár. — Ezenkívül a réteken és legelőkön a nemesebb füfélék egy része elfagyott, ami az amúgy Sáliig Estvan nem fizet adót. — A „Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. — Ahmed aga kényelmesen hüsült a kerti lugasban. Már a tizenötödik pipát szívta és figyelmesen nézte az ég felé törtető füstgomolyogokat. Milyen szépen el lehet igy ábrándozni mindenről, ami szép és jó. Gondolatai alighanem a paradicsomban jártak és talán a gyönyörűséges hurik társaságában rótta a menybeli utakat, amikor Ali lépett elébe. — Vendég jött Soklyosról! — jelentette, Ahmed aga bosszúsan nézett az arnótára. — Kérdezd meg tőle, hogy mit akar!? Ibrahim bég küldte. Azt mondja, valami adót kell behajtania. A csausz kényelmetlenül kezdett izegni, mozogni. Nagyokat szusz- szantott. — Hm . . . hm . . . pénzt akar ? Na, ugyan rossz helyre jött, ha azt hiszi, hogy Nagyfalu parasztjaiból csak egy megveszekedett osz- porát is ki tud préselni . . . A vendég elunhatta magát a házban, mert méltóságteljes léptekben közeledett. A csausz kellő reverendával fogadta és átvette tőle a bég parancsát. — A kegyelmes bég, akinek Allah hosszú életet adjon, elrendelte, hogy a nagyfalusi hitetlenek fizessék meg az idei harácsot, portánként három oszporát és a fejadót, személyenként egy oszporát, azonkívül az egész község adjon vagyon dézsmát; száz köböl búzát, ugyanannyi rozsot, két szekér kenyeret, a lovaknak ötven köböl zabot és árpát. Ahmed aga levegő után kapkodott az ijedségtől. Nagy nehezen tudott csak ennyit kinyögní: — Csak? . . . * Nagy jajveszékelés támadt a faluban, amint a csausz kihirdette az adószedést. A török adószedő rö- 'vid időt szabott a fizetés teljesítésére, három napot. Balog Estván összeszoritott foggal fogadta a hirt. Öt is érzékenyen érintette a dolog, mert pénzben négy oszporát, terményben pedig a rá eső részt kellett volna fizetnie. Egy ideig törte a fejét, miképen tudna a fizetség alól kibújni, aztán összebújt Nagyfalu két legravaszabb rókájával. Miről beszéltek, nem lehetett tudni, elég az, hogy Balog Estván ebéd után, kölcsön kapott lóval sebes vágtatásban eltávozott. Távoliéte senkinek sem tűnt fel, mindenki saját magával és a magabajával volt elfoglalva, a törökök pedig nem igen mutatkoztak. * A kitűzött határidő lejáróban volt. Egy-két óra még és az adó össze- szedése megkezdődött. Balog Estván egykedvűen ült a házikója előtt és figyelte a sürgésforgást. Várta már, mikor kezdődik meg a fájdalmas művelet. Nem sokat kellett várnia. Az üres szekerek már olt álltak az őrség háza előtt. Egyszerre csak kijött a házból a soklyósi adószedő, Achmed aga és a két arnóta kíséretében. Minthogy Balog Estván háza állt az őrség tő- szomszédságában, a kellemetlen aktust mindjárt rajta kezdték meg. A csausz kárörvendő arccal állt elébe. — Eddig mindig még te mulattál rajtam, ha bajban voltam átkozott kutya, de most én nevetek rajtad! Hol a pénz meg a búza? Balog Estván kevélyen felvetette a fejét. — Az nevet legjobban, aki utoljára nevet! Hogy jön kelmed aga uram ahhoz, hogy tőlem adót követeljen ? — Talán bizony ékes instanciát nyújtsak be hozzád, hogy az adót, amit a kegyes bég elég alacsonyan szabott meg, méltóztassál megfizetni? ... — gúnyolódott Achmed aga. — Akármilyen ékes instanciát nyújtanál is be hozzám, — adta vissza a gúnyt Balog Estván, — akkor sem lehetnél abban a boldog helyzetben, hogy tőlem egy vörös rézpetákot is láss! — Azt akarod ezzel mondani, hogy nem fizetsz? — Azt! — válaszolt Estván kurtán és megvetően rántott egyet a vállán. A csausz zavaros tekintettel nézett társaira. Erre nem számított. Mentegetőzve szólt a soklyósi adószedőnek : — Úgy látszik, megbolondult szegény! Estván meghallotta a nem neki szánt mondást, — Azért, mert én nem akarok fizetni, még nem jelenti azt, hogy bolond vagyok! — Mégis ezt kell gondolnom, Felülmúlhatatlan a 20 HP és 30 HP Wallis traktorok teljesítőképessége, tartóssága, olcsó üzeme. Messzemenő garanciákkal kedvező feltételek melleit szállítja. MiSSET-HllBIS prlmásy! NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Vilmos császár-ut 32 szám. 11—18 Kerületi képviselet: Székáts és Keimoviis Mátészalka. télből fennmaradó összeget s erre a célra még további 60.009 pengő hitelt. Jelentette még a gazd. felügyelő, hogy a köztenyésztésre szükséges apaállatokat 12 bika és 30 kan kivételével beszerezték, a hatósági beszerzés iránti -eljárás folyamatban van. A földmivelésügyi miniszter Ho- ‘ molay Lajos járási m. kir. gazdasági felügyelőt saját kérelmére felmentette és helyette vitéz Dr. Máthéfalvy Elek gazdasági segéd felügyelőt nevezte ki. A gazdasági felügyelő szomorú jelentésével kapcsolatosan az a felfogás alakult ki a bizottságban, hogy a kormány segítsége szükséges a vármegyénket ezidén is olyan érzékenyen sújtott fagykárok enyhítésére. Pillanat-felvételek a szatmári református egyházmegye közgyűléséről. A szatmári ref. egyházmegye április 9-én és 10-én tartotta évi rendes tavaszi közgyűlését Sipos József esperes és dr. Gaál Endre egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Mióta a trianoni átok folytán Fehérgyarmat lett az egyházmegye központja, nem volt ilyen népes közgyűlés, az alkotó tagoknak ily nagy érdeklődését hadd tekintsük hajnalhasadásnak egy célkitűzésekben gazdag, törekvésekben eszményibb,. munkában áldottabb és eredményeiben boldog jutalmakat váró, békés jövendőnek. * Nagy érdeklődés és éber figyelem várta és kisérte az uj gondnok első administrativ természetű fellépését, mint mikor fényes lakodalmi nász után leveti a menyasszony díszeit s felfigyel rá az őt magáénak valló család, hogy a hétköznapi élet apró gondjai és szorgos munkái között miként találja fel magát s ismeri fel uj helyzetének teendőit. Méltóságainak díszeiben, amilyen ígéretes volt az uj gondnok: egy cseppet sem kisebb, sőt nagy óbb volt is szomorú takarmányozási kilátásokat még nehezebbé teszi. Mezőgazdaságunk ezen szomorú helyzetéről a vm. alispánjával történt tárgyalás és annak hozzájárulása után a gazdasági felügyelőség a földmivelésügyi miniszternek jelentést tett s nehogy a burgonya hiánya miatt a burgonya földek vetetlen maradjanak, a földmiveléügyi miniszter elsősorban a 100 kát. holdon aluli azon gazdáknak, akiknek a burgonyájuk elfagyott s azt anyagi helyzetük miatt nem volnának képesek beszerezni, a folyó évi október hő 31-én vissza' fizetendő 60.ÖG0 pengő kamatmentes kölcsön igénybe vételét engedélyezte. A gazdaközönség ezt a hiteit, tekintettel a burgonya magas árára, négy község kivételével igénybe nem vette. A m. kir. gazdasági felügyelőség erről jelentést tett a földmivelésügyi miniszternek s azt kérelmezte, hogy a kífagyott oszsveiések pótlására szükséges tavaszi vetőmagvak beszerzésének megsegítésére engedélyezze a burgonya hi-
