Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-01 / 48. szám

Mátészalka, 1929. december 1. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 48. szám. r )etorecon 1 is lEREC Puli i i r\/Ai, iAWbAUAuvil E'S KÖZGAZDASÄGI HETILAP. ____u_. & K9 BBH Ct\ mm, Szerkesztősé^ és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla: 54.003. Felelős szerkesztő : Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij s Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. Mitől várhatjuk a gazdasági helyzet Javulását ? A „Szatmár és Bereg“ számára irta : Dr. Schandl Károly. Aki azt hirdeti, hogy a gabona­árak esésének és a hitel drágasá­gának a kormány az oka, a népet félrevezeti. A gabonaárak azért es­tek, mert a tengerentúli országok a háború alatt és óta állandóan foko­zódó olcsó termelésükkel Európa összes piacain lenyomják az árakat. A magam részéről már a berlini Interparamentáris Kereskedelmi Kon­ferencián szorgalmaztam az európai agrárországok együttes védekezését a tengerentúli pusztitó verseny el­len. Örömmel kell fogadni a ma­gyar miniszterelnök kijelentését, hogy az európai országok gazda­sági szövetkezésére való francia fel­hívást, Magyarország is támogatni fogja. A tőzsdei gabonaárak mes­terséges és tartós feleme­lését állami beavatkozás­sal keresztülvihetetlennek tartom. Csak a már említett európai akció javíthatja meg gyökeresen a piaci árakat. Azt azonban, hogy a falu gazdái mindenütt megkapják a pesti tőzsdei árnak megfelelő gabonaárat, nemcsak keresztülvihetőnek tartom, de olyannak, amely a kormánynak és a gazdatársadalomnak egyaránt feladata. A szövetkezeti önsegély alapján kiterjesztjük a gabona­raktári hálózatot és meg fogjuk mutatni, hogy a kis­gazdák nem fognak csalatkozni a szövetkezeti mozgalomba vetett hi­tükben. Nem hihető, hogy a mos­tani alacsony árak végleg állandósulnak, bár jósolni nem lehet. De ebbe is beletörődne a földmivelő nép, ha azt látná, hogy a gyáripari cikkek árai is aránylagosan mérséklődnek. A magyar gyáripart nem szabad tönkre­tenni, mert sokezer magyar ember­nek ad munkát és kenyeret, de a kartellek és gyárosok hasznát odáig kell mérsé­kelni, hogy a falusi népes­ség ipari szükségleteit ol­csóbban tudja beszerezni. E célra az agrárképviselők el van­nak határozva a gyáripari vámok leszállításával is kikényszeríteni a szükséges eredményt. A falu népe nem adhatja 3 má­zsa búza árát azért az iparcikkért, amelyet békében 1 mázsa búza árá­ért is megvehetett. A falun nem kell takarékossági napot hirdetni, mert a falvakon egy nap helyett évente 365 takarékossági nap van, a falu népe kényszerből takarékos­kodik. A takarékosságot az államnak kell megkezdeni és az állami kiadások terén kell ténylegesen megmutatni, hogy a takarékosság megkezdődött. Örömmel üdvözlöm Bethlen minisz­terelnök urnák azt a kezdeménye­zését, hogy a jövő évi költségvetés előkészítésénél minden miniszternek ki adta az utasítást, hogy a kiadásokat legalább 5 százalékkal csökkenteni kell. Ez a csökkentés 50 millió pengőt jelentene, amely majdnem annyit tesz ki, mint a földadó jövedelem. Csak igy lehet a közterheket csök­kenteni, amire a lakosság jövedel­mének csökkenése folytán feltétle­nül szükség van. A pénzdrágaság egyes középeuró­pai országokban még nagyobb, mint nálunk. Amerika diktálja a pénz árát s a legutóbbi események, ame­lyek a new-yorki börzén lejátszód­tak, arra mutatnak, hogy a pénzpiacon enyhülés várható. Az amerikai kamat csökkenését követik az európai jegybankok is és igy remélhető, hogy az amerikai és külföldi tőke újból előnyösebb feltételek mellett keresi a magyar mezőgazdaságot is. A gazdasági válság legnehezebb időszakán minden jel szerint túl van már a magyar gazdasági élet. A pénzpiacon a várható enyhülé­sen kívül erre vall a kormány és a szövetkezeti mozgalom sikeres be­avatkozása a terményárak tartása érdekében és a külkereskedelmi mérleg örvendetes javulása is. Koldusország nem dobhat ki évről-évre 400 millió pengőt, ameny- nyivel a múlt évben többet vásá­roltunk mi a külföldtől, mint a kül­föld tőlünk. Az idén 100 millióval kevesebb már ez a kiadás, sőt az utolsó két hónapban már megszűnt a hiány, aktiv lett kereskedelmi mérlegünk és a külföld vásárolt tő­lünk többet, mint mi a külföldtől. A parlamentben erőteljes akcióra készülnek az agrárképviselők, hogy úgy az állam, mint a különböző gazdasági érdekeltségek és társada­lom együttes fellépése biztosítsa a felesleges külföldi cikkek és termé­nyek vásárlásának fokozatos be­szüntetését. A trianoni revizió lassan, de biztosan közeledik. Az olasz szövetség a revizió előkészí­tésének leghatalmasabb tényezője. Franciaországban is egyre több ba­rátunk akad, a felvilágosító munka nyomán. Óvakodjék mindenki attól, hogy felüljön olyan tendenciózus politikai mesének, mintha politikai változások hatással lennének a tri­anoni revizió kilátásaira. Bízzunk továbbra is abban, hogy nem azok a politikusok fogják az országot visszaszerezni, akik egy­szer már felfordulásba vitték, ha­nem az a nemzeti egység, melynek legfőbb támasza a falu népe s leg- hathatósabb forrasztó ereje a pol­gári fegyelem, önfeláldozó hazasze­retet és krisztusi erkölcs. Karácsonyi ajándék-tárgyak : Valódi 14 karátos arany töltőtoll P 6'80> 10’—, 15'—. Valódi eltörhetetlen töltőtoll P 5‘—. Elsőrendű iskolai töltőtoll P 4'—, 5"—. Elsőrendű olcsó iskolai töltőtoll P 0'60, 1’20. Elsőrendű töltőtoll és zsebirón csinos dobozban P 3'60. Elsőrendű szép Írókész­let, melyben van zsebirón, pecsétnyomó, tollszár és levélbontó P 6'—, 8'—, 10'—, 12'—. Iróasztalkészlet P 27'—, 90'—. Le­vélpapír különlegességek óriási választék­ban csinos kiállítású dobozokban P 3'—, 4'—, 5‘—, 6'—, 8'—. Csinos zsebirónok P 0'80, 1'60, 2'—, 2'40 a „Szatmár és Bereg“ könyvkereskedésében! Eenes vallomása. Mátészalka, 1929. nov. 30. Benes, a csehek külügyminisz­tere az egyik amerikai lapban megjelent nyilatkozatában fan­tasztikus adatokkal akarja bizo­nyítani a cseh állam jelenlegi keretei fentartásának szükséges­ségét. Egyebek között azt a meg­lepő kijelentést is teszi, hogy tiz évvel ezelőtt az volt a nézete, hogy vissza kell adni a magya­roknak azt a területsávot, ame­lyen a lakosság többsége magyar. Ez az adat annál meglepőbb, mert erről nem tudott senki. Ha tudtunk volna erről, bizonyára el­fogadtuk volna. Hiszen akkor Rothermere lord akciója területi­leg egybeesnék Benes szándékai­val és végeredményében mi sem kívánunk többet, minthogy adják vissza a magyarlakta területeket és rendeljenek el semleges ha­talmak ellenőrzése mellett nép­szavazást a Felvidéken és a többi elszakított területen úgy, amint az Sopronban történt. Benes diplomáciai fogása ép­pen abban áll, hogy most, mikor már szerinte tárgytalan az eset, kisajátítja a magyar gondolatot, mint a magáét, azonban egy­idejűleg azt iparkodik bizonyítani, hogy az már többé meg nem valósítható. Benes ezenfelül légből kapott statisztikai adatokkal is kísérlete­zik ez alkalommal és 650.000 fel­vidéki elszakított magyart emle­get, holott a pontos statisztika szerint a Felföldön egy tömeg­ben élő elszakított magyarok száma pontosan 1,070.000. Eb­ből még a cseh hivatalos statisz­tika is beismert 750.000-ret Be­nes, a cseh külügyminiszter pe­dig még a cseh hivatalos adato­kat is megmásítja és százezer magyart letagad. Szinte szánal­mas az a beismerése, hogy ha ezt a milliónyi, de szerinte csak 650.000 magyart visszaengednék Magyarországhoz, akkor ezekkel együtt százezer tót is visszake­rülne, már pedig ez nem enged­hető meg. Benes szerint inkább szenvedjen és leovaa^ÉMkva 650.000, a I adatok szeri I Könyvet, papirt, írószert A SZATMáR is B könyvkereskedéséb

Next

/
Thumbnails
Contents