Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-17 / 7. szám

Mátészalka, 1929. február 17, Ara 20 fillér, IX. évfolyam 7. szám V K Pt :oii< mmmm koaűaÜ'II E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarckpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. A héten Mátészalkán volt az egész ország legszeszélyesebb időjárása. 30 fok hidegtől 5 fok melegig. — Kutak fagytak be a rend­kívüli hidegben. — Bezárták az iskolákat. Az 1929-es esztendő világszerte rendkívüli eseményekkel látogatja már második hónapja az ezer gond­dal küzdő emberiséget. Influenzás járvánnyal seper végig Európa na­gyobbik felén s hetek óta olyan rettenetes, dermesztő hideget zudit ránk, hogy ahhoz foghatót ember- emlékezet óta alig ismerünk. Hazánkban szerencsére a spanyolnátha nem tud végzetes csapásokat adni, annál jobban gyötört azonban ben­nünket az elmúlt hetekben a szi­bériai hideg időjárás. A bizonyára sokáig emlékezetes renkivüli-hideg a múlt szombaton kezdődött s va­sárnap és hétfőn érte el legmaga­sabb fokát. A hőmérő ijesztően sü- lyedt s vasárnap elérte a 30 fokot. Hétfőn az országos mini­mum 30.2 Celsius fokkal Mátészalkán volt. A rettenetes hideg megbénította a forgalmat s valósággal elállt az élet mindenfelé. A vonatok járásá­ban a legnagyobb akadályok állot­tak elő, bár a vasúti személyzet mindenfelé emberfeletti munkát vég­zett. Kutak fagytak be, sok felé megrepedt a föld s a vermek burgonya és répa­készlete több helyen ösz- szefagyott. A talajban — mérések szerint — 75 centiméter mélyen is fagypont alatt volt a hőmérséklet. A szokatlanul nagy hidegtől kü­lönösen az iskolás gyermekek szen­vedtek. Sok gyermek hiányos ru­hában sírva szaladt az iskolába s természetesen sokan el is maradtak az előadásokról. A rendkívüli álla­pot miatt valamennyi iskolában be­szüntették a tanítást az időjárás enyhüléséig. A szombaton kezdődött nagy hi­deg tartotta magát egészen keddig, amikor még mindig 23 fok hideg glli!iM!i!lliMIIU!!^!i!»OmiiilHi^lÜimailill^ ■ KÖNYVET, PAPÍRT, ÍRÓSZERT volt. Szerdán állott be nagyobb enyhülés, a hőmérő szerint 14'8 volt a minimum. Csütörtökre megindult a havazás, enyhült a hőmérséklet s a fagypont felé is emelkedett már 3 foknyira, pénteken pedig 5 foknyira. Pénte­ken a minimum 5'9 fok hideg volt. A havazás örvendetes módon nem okozott nálunk nagyobb for­galmi nehézségeket, az ország más vidékein azonban pl. a Dunántúl, teljesen megbénult a vasúti forgalom. A leghidegebb napokon a távolsági távbeszélő for­galomban voltak csak za­varok vármegyénkben a vezetékek szakadása miatt, de ezek a zavarok nem tartottak to­vább 6—8 óránál. Annál nagyobb késések fordultak elő a fővonalak­ról érkező posta-járatokban, mert vicinális vonatjaink a nagy késésekkel közlekedő fővonalak vo- natjaira nem vártak a csatlakozás­sal és igy a rendes postai érkezé­seknél 24 órás késések is történtek. A rendkívüli hidegben természe­tesen hatalmas kereslet volt tűzifa és szén iránt. A mátészalkai raktá­rakban tűzifa bőven volt, csak a szén-készlet fogyott el teljesen. A szénárakban a legnehezebb napo­kon indokolatlan áremelések is saj­nálatos módon előfordultak. A hideg enyhülése remélhetően tartós marad s bár a meteorológiai intézet je­lentése további hősülye- dést és havazásokat jósol, bízhatunk bennne, hogy a hőmér­séklet olyan arányú alászállása, mint amilyen a hét elején volt, nem fog újra bekövetkezni. Ilyen eset évtizedekig nem fordult elő, sőt a mostanihoz hasonló a debreceni egyetemi földrajzi intézet szerint 1853 óta csak egyszer, 1893-ban volt. A Kölcsey irodalmi és közművelődési egyesület február hó 28-án tartja alakuló közgyűlését. A közelmúlt hetekben hirt adott róla a „Szamár és Bereg", hogy a nagy érdeklődéssel kisért Kölcsey irodalmi és közművelődési egyesü­let megalakítása ügyében elhatározó jelentőségű esemény lesz a február hónapban tervezett ünnepélyes ala­kuló közgyűlés. Az előkészítő bizottság, minden fontosabb körülménnyel számolva, e hó 28-ikára, a megye- gyűlés napjára tűzte ki az alakuló közgyűlés ide­jét. A közgyűlés a vármegyeháza nagytermében lesz délután 2 óra­kor s arra lapunk nyilvánossága ut­ján is meghívja az érdeklődőket az előkészítő bizottság nevében Dr, Streicher Andor alispán és Berey József ref. esperes lelkész. Az alakuló gyűlésre egyébként a napokban meghívókat is küld szét a bizottság. Az eddig KiiiHiWiiiiiiiüMiiiHflmyiiiiiü is tanúsított érdeklődésből ítélve bi­zonyos, hogy a nagy célok meg­valósítására hivatott egyesület ala­kuló közgyűlése általános érdeklő­dés mellett fog megtörténni, méltóan Kölcseynk nagy nevéhez s ősi vár­megyénk nemes tradícióihoz. Azokat a hátralékos előfizetőinket akiknek előfizetése az év végével lejárt, leve­lezőlapon értesítettük, hogy lapunk további küldését mai számunk­kal beszüntetjük. Ezú­ton is emlékeztetjük a még hátralékban levő előfizetőket esedékes dijaik rendezésére, mert a „Szatmár és Bereg“ további számait csak azoknak küldhet­jük, akik tartozásban nincsenek. ,ü:!iii!«í^Í!!!iill^bL!iii!:^^!!!!i:iT^kL!iiiiii!; iliiiliS&Liiiiiiii; I A római egyezség. Mátészalka, február hó 16. Az örökváros ötszáz templo­mának harangzúgása és az újjá­született olasz királyság had­seregének ágyudörgése között hirdették világgá Rómában, hogy a római kérdés megszűnt, a pá­pa önkéntes vatikáni fogsága véget ért, a Szentszék és az olasz kormány között a függő kérdésekben megtörtént a meg­egyezés. Hosszú és elkeseredett vita ért ezzel véget, mely károsan megosztotta az egész olasz tár­sadalmat, sőt Olaszország hatá­rain túl is állandóan éreztette hatását, mig most az ellentétek megszűnésével megszületett jog­szerűen is a királyi Róma, mely ujjongva hódol a Vatikán szuve­rén urának, aki szuverénségének csorbítása nélkül kilép Szent Pé­ter templomából és ezzel megin­dul a történelemnek legújabb fe­jezete. 1870 szeptember 20-án a Porte Pia felrobbantott résein keresz­tül hatoltak be Róma város terü­letére az uj olasz királyság csa­patai. A pápa világi hatalma ek­kor megszűnt, önkéntes fogságot vállalt magára és csakis egyes, az olasz királyság részéről enge­délyezett tiszteletadások illették meg ezentúl a Szentszéket, amit azonban nem volt hajlandó el­fogadni. Most mindez megválto­zik. Az olasz kormány elismeri a pápa szuverenitását, az egyházi állam területenkívüliségét és meg­adja mindazt a tiszteletadást hatóságai, közegei és hadserege részéről, ami a külföldi államfő­ket megilleti. Ez az egyezség a szellemi erő győzelme az anyagi felett. A materialista világfelfogás elámul- va szemlélheti az események alakulását, mert hiszen jóslásai szerint már régen el kellett vol­na vesztenie a Szentszéknek^ minden befolyását és tekintélyéin Mindez azonban csak külső­ség lenne, ha az esjmények be ső átütő ereje nem múlná felűj a külsőségeket. Nem kisebb ese ményt jelent ugyanis ez a legu jabb egyezmény, mint azt, hog Mussolini ifjú, diadalmas Olasz országa és a Szentszéknek lel keket átformáló nagy, misztikus^ ereje most egymásra talált éSQ; mikor a fascizmus tisztelegve^ meghajtja térdét a legnagyobb^ földi és földöntúli hatalom előtt-SÍS akkor ez teljes egyházi pom- " pájában a lelkek fölött való ural­mának, áldását adja az ifjú Olasz, országra s ezzel befejeződött az 4 4' A 4- + A Síit MAR is mm$ KERESKEDÉSÉBEN VÁSÁROLJON.

Next

/
Thumbnails
Contents