Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-02-17 / 7. szám
2-ík oldal. SlAYMftR tS IHN 1929. február 17-én. Tisztelettel értesítem Mátészalka «A* A'rr&ATíí '11 J a. ' ' í 1 '«» . . , «, nagyérdemű közönségét, hogy a „oÄLAiüW“ szálloda vezetesd, annak éttermeit es vendéglői üzlet-kezelését Szilágyi Károly tulajdonostól átvettem. A szakmában 28 évi tapasztalattal s Budapesten szerzett főpincéri és üzletvezetői hosszabb gyakorlattal rendelkezem. Mindenben igyekezni fogok az érdeklődő közönség legmesszebbmenő igényeit kielégíteni s bizalommal kérem ezért a szives támogatást. Az újonnan átalakitott éttermeket március 3-án disznótoros vacsorával ünnepélyesen nyitom meg. Menü- rendszer, egy menü étlap szerint 1 P 40 fillér. Máv, alkalmazottak és kereskedelmi-utazók 10 százalék engedményt kapnak az étel és italárakból. 7—8 PLUSINSZKY FERENC Sőpincérm ország egységesítésének nagy müve, ezzel véget ért az a nagy küzdelem, melyet annakidején csaknem egy évszázaddal ezelőtt kezdtek meg a legnagyobb olasz hazafiak Ami ebben a tényben a legnagyobb és minket talán a legközelebbről érdekel, az abban van, hogy Olaszország belső és külső politikai akciójának ereje ezzel a ténnyel sokszorosan fokozódott. Már pedig Olaszország volt az első nagyhatalom, mely barátságosan kezét nyújtotta az elesett, letiport és megcsonkított Magyarország felé és mi siettünk ezt a felénk nyújtott kezet megragadni. Örülnünk kell most nekünk is, mikor Olaszország megtalálta végre a megegyezés útját a Szentszék és a királyság között. Nekünk is nagy öröm ez, mert Olaszországhoz a baráti megegyezés szálai fűznek, a Szentszék pedig ezer éves történelmünkön keresztül mindig megkülönböztetett jóindulattal foglalkozott Magyarország sorsával. A politikai jelentőség terén is elegendő arra rámutatni, hogy a Szentszék sokszor milyen feszült viszonyba került Franciaországgal, sőt legutóbb is egyideig még a diplomáciai összeköttetés is megszakadt közöttük. A Szentszék ilyen újabb körülmények között könnyen megvonhatja jóakaratát Franciaország keleti politikájától, melyet azután Olaszországra terjeszthet ki. De Franciaországot más oldalon is gondolkodóba ejtheti az uj római egyezmény. Franciaország védnöksége alatt keletkezett ugyanis éppen a megcsonkított Magyar- ország állandó igábantartására szolgáló kisantant államrendszer, mely nem egyszer már ujjat próbálkozott huzni Olaszországgal és szembeszállt a keletre irányuló olasz aspiránsokkal. Olaszország megerősödése nagyon is nagy befolyással lehet a Franciaország védnöksége alatt kitenyésztett kisantant politikájának lanyhulására és ennek első jelei máris megnyilatkoztak, mikor most január végén a lejárt olasz- jugoszláv barátsági szerződés megújítása elmaradt. Ennek a negativ ténynek is megvannak a maga messzemenő pozitív jelentőségű következményei és nem utolsó sorban ennek tulajdoníthatjuk azt a nagy örömet, amely- lyel a magyar nép fogadja a Rómából most felénk hangzó harangzúgást és ágyudörgést, mellyel ünnepük az egységes Olaszország legújabb sikerét. Eladó Tunyogon (Szatmármegye) hat szobás urí ház kjerttel, udvarral s külön konyha, istálló és mellék- helyiségekkel. — Érdeklődni lehet Holek Andor Nagyszekeres (Szatmármegye). 7_s Traktorok és cséplőgépek Feldmann Mátyás és fia cégnél Mátészalka, Kossuth-utca (Városháza mellett.) i_ ll Miss Hungária“. Nem lefordítva, hanem megmagyarázva azt jelenti: a legszebb magyar leány. Tudni akarják, hogy a világon ki a legszebb, melyik nemzet leánya ? Azért Európának és Amerikának minden államában szépség versenyt rendeznek, illetve rendeztek és az európai államok legszebbjei a napokban Párisban mérkőztek, hogy köziilök ki a „szépek szépe“, aki a „Miss Europa“ nevet kapja és ő fog versenyezni Amerikában „Miss America“-val. Ma már tudjuk, hogy Európa legszebb lánya a múlt heti párizsi szépségversenyen „Miss Hungária“, vagyis a legszebb magyar lány Simon Böske lett. Ennek teljes szivünkből örülnünk kell! ... . Lehetnek az olvasók közt, akik azt mondják, mit érdekel ez minket, tessék inkább a trianoni béke revíziójáról beszélni! Hiszen az jön ebből ki, csak tessék várni! .... Először is kedves olvasóm, a szépség versenyeket akkor is megrendezik, ha mi magyarok soha részt nem veszünk azon és annál kevesebb szépet tudnak rólunk, de annál több rosszat és csúnyát!. . . Kis diák koromban hallottam egyik tanáromtól, néhai Dr. Nagy Zsigmondtól, a debreceni Kollégiumban, hogy mikor ő fiatal tanár volt, egy európai tanár-kongresszust tartottak Svájcban, Genfben. Minden müveit nemzet küldött oda egy- egy vagy több tanár képviselőt. Természetesen mi is küldtünk s ez a képviselőnk Dr. Nagy Zsigmond volt. A kongresszuson szerep is volt neki szánva és amikor felállott, hogy előadását megtartsa ez az igen jó arcú, jó megjelenésű, kékszemü magyar tanár, s folyékony szép francia nyelven beszélni kezdett, mindenki azt mondta neki üljön le és várjon sorjára, mert most Dr. Nagy Zsigmond magyar tanár következik! .... Hiába mondta, hogy ő az, nem hitték míg igazoló Írásait fel nem mutatta. Beszélt aztán holland, német és latin nyelven is és megkérdezte, miért nem akarták hinni, hogy ő magyar? Azért, felelték, mert azt gondolták, hogy a magyar tanár egy torzonborz, sötét kinézésű, durva alak lesz, mint amilyennek a betyárokat és a kanászokat festik meg, aztán azt hitték, hogy csak magyarul fog ott valamit elmorogni, amit senki sem ért meg és már előre számítottak erre a mulatságra! . . . Hát ilyennek ismertek minket és ennyit tudtak rólunk még a műveltnek tartott európai tanárok is! . . . Mikor ezt a szörnyű trianoni békeszerződést megcsinálták ellenségeink, akkor is szinte hálákat adtak az Istennek, hogy végre elbánhattak ezzel a szerb, oláh és tót vért ivó magyarral!.... Igen, ha tudott is valamit rólunk Csillagok. Bús, könnyharmatos május-éjtszakán Búcsúztam tőled megtiport hazám. Elmaradtál egy sötét domb megett, S az én szememben sírás remegett, Mert éreztem, hogy minden elveszett. Úgy éreztem, hogy senki sincs velem, Csak lelkem tüze : a honszerelém És körültem a sötét éjtszaka, Hátam mögött az elveszett haza, Rab magyar szivek gyászos jajszava. Vállamon vittem kínos keresztem. Hajh, ijne én is bujdosó lettem 1 Letört a zászló, a porba bukott; Kettétört kardom s hontalan futok, Mint hajdanán a csüggedt kurucok. így mendegéltem bús elhagyottan, Egyszercsak bizó hangot hallottam, Fénysugarakkal lett tele az éj, Azt zúgta a hegy, azt súgta a mély ; Szegény bujdosó, bízzál és ne félj! Majd tekintetem az égre tévedt; Soh'sem láttam ily gyönyörű képet 1 Ragyogva égett csillagok ezre, Mind azt zenélte fülembe egyre : Mig mi itt fényiünk, semmi sincs veszve!.. Árvaságomban, ha csüggedezem Összekulcsolom ma is a kezem $ az égre nézek újuló hitben, Ott lakik, ott yan, aki segítsen: zetek őre. hatalmas Isten ! K. Szabó Károly. Egy diákszoba titkaiból. Egy hónapos szobában három egyetemi hallgató lakott; Tóni, Pínke és Laci. Törhetetlen hívei a fekete bársony-sapkások egyesületének; emellett nem hoztak szégyent az elődökre sem, mert bár az előadások látogatása, ismeretek bővítése céljából, szóval tanulni küldték kedves szüleik, mégis, inkáb egyéni bogaraiknak hódoltak. Történetesen az egyik borongós tavaszi nap, mikor a hét órai korzót, csak az esti sétát megszokott emberek rótták, Tóni barátunk is elment, ki nem volt ugyan oly szenvedélyes korzózó, de most az egyszer a végzet ide parancsolta, hogy egy zömök testet, kreol bőrt, fekete hajat, hetvenöt kilót hordozó lábakat, amik egy fekete Vénusban testesültek, megláthasson s majdan gyöngéd vallomásokat tegyen neki. Ki gondolta volna azt, hogy barátunk, ki a szó szoros értelmében gyűlölte a nőket, előbb-utóbb belekóstol a forró kásába. Hiába, az ösztön ellen nem lehet rugódozni. A szerelem istennője nyilát kibo- csájtja s szivén találja a Földi halandót, minek következtében nincs éjjeli álom, nincs étvágy, de van órák hosszat tartó posztolás s vágyódás egy eszményibb, egy ideáli- sabb élet után. Tóni barátunk újjá születik. Kiemelkedve a mindennapi élet egyhangúságából, újabb lépésekre határozza el magát és pedig, megismerkedni a kicsikével. A bemutatkozás minden nagyobb rázkódtatás nélkül megtörténik. Szerelmesünk hazakiséri a kis hölgyikét. A kapuban hosszantartó búcsú keretében kijelölik a másnapi találka helyét; aztán egy boldog mosoly, egy Isten hozzád, egy forró kézszoritás és elválás következik. így történt ez másnap, harmadnap, negyednap; talán a végtelenségig ismétlődött volna, ha Pinke és Laci tudomást nem szereznek Tóni gyöngéd érzelmeiről. A két barát a szerelmes szivéhez férkőzik. Tóni közlékenyebb lesz. A napi eseményekről pontosan beszámol, megbízva a két lurkó szavahihetőségében, Nem is szóltak azok senkinek, azonban alattomban terveket szőnek, hogy barátjuk komoly, hogy ugymondjam életbe vágó kérdését saját mulattatásukra hogyan használják föl. így történt, hogy szerelmesünket, ki az utcai találkozásoknál tovább nem haladt, rávették, hogy az első tisztelgő látogatást, fesztvizitet tegye meg. Nagy sürgés-forgás van a kis diák-tanyán. Laci tűzre rak, Pinke vizet melegít. Tóni ruhái közt babrál; keres valamit; fölforgatja összes holmiját. Még egyszer átnéz mindent, nem találja. Hosszasan maga elé bámul — majd keserű humorral felsóhajt: „Nahát, a fekete ruhám otthon hagytam, még éreztem is mikor eljöttem, hogy valamim hiányzik, hát a fekete ruhám, — Volna itt nekem egy rend ruhám, de már rég ki ment a divatból, — kikeshedt a feneke". — Az nem baj kedves öregem, barátok vagyunk vagy mi a szösz, hátra fordulva veti oda Pinke. Ezzel, mint egy megoldottnak látszik a vízit kérdés. Másnap a felajánlott ruhát elkéri, Pinke kész örömest átadja. Majd cipőt próbál. Félig felöltözködik s öntelt mosollyal mondja: „Eddig még rendben volnék, csak egy kemény gallérom volna“. „Már ezzel kedves cimbora nem szolgálhatunk“. Kissé emelkedett hangon válaszol Laci. — No nem baj. — Azzal előveszi negyvenes kaucsuk gallérját s előbb két lukat vág rá, spárgát fűz bele. A kötőlék segítségével erőszakolja föl negyvenkettes nyakára, az amúgy kicsi, negyvenei gallért. Megtéve az utolsó kézsimitásokat, egy kegyelem döféssel útnak engedik a mindenre elszánt szerelmest, mondván: „A vizit idő öt perc. Há
