Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-18 / 33. szám
1929. augusztus 18-án UIIMÍK tS Kiüli 3-ík oldal. UTAZÁSÁHOZ a vállaji magyar-román határon át BÉRELJEN AUTÓT, mely kedvező fuvardíjért Nagykárolyba és környékére teljes kényelemmel elviszi. Érdeklődés Vállajon 3. sz, telefonon. Zeke Béla cserkész levele az angliai jaáoreeról Jakab Gyula Gserkészparancsnokhoz. SZATMÄR—FEHÉRGYARMAT—CSENGERi AUTÓBUSZ. MENETREND. Birkenhead, julius 31. Kedves Bátyáin! Ne neheztelj rám, hogy csak most irok, de mióta hazulról elindultam annyira foglalkoztatott az utazás, hogy érdemlegesen úgy sem írhattam volna. Ahogy a hárshegyi cserkészparkban elszállásoltak bennünket, attól kezdve az egy napos próba tábor, bewaggonirozás, a rövid ui hazánkon, uj országok, a látottak megvitatása annyira lekötött, hogy levél írásról szó sem lehetett, mert nem volt meg a vonaton levő cserkész államban a levélíráshoz szükséges nyugalom, Meg aztán az is hozzá járult a dologhoz, hogy szörnyű élcelődés követte volna, ha meglátják a fiuk, hogy valamelyik is gyengülő szivet árul el a hazairás- sal. Különben is nem vagyunk gyerekek, hanem kemény legények. Pénteken este (julius 20-án) tartottuk az utolsó tábortüzünket Magyarországon Vidorszky Kálmán bátyánk vezétése alatt, melyet a Himnusz és a Nemzeti Hiszekegy tették meghatóvá, azért is. mert a külországokban sajnos tilos az irredenta. Másnap reggel a Keleti pályaudvaron óriási lelkes tömeg eljenzés- sel, zajjal, lelkesedéssel és rengeteg fotográfussal várt bennünket. Persze cserkész zenekar után masíroztunk az állomásra. Vonatunk 21 kocsiból állt, kényelmes hálófülkékkel, telefonnal, nagyszerű konyhával. Délután 3lt4 órakor értük el a magyar határt, hol a hegyeshalmi cserkészcsapat teljes díszben búcsúztatott el bennünket imádott hazánktól. Utunknak főbb állomásai: Bécs, St. Flórián, Passau, itt istentiszteleten voltunk és 2 katholikus templomban volt a csapat — a protestánsok is ott tartottuk az istentiszteletet. Nürbergen és Kölnön át értünk Ostendébe hétfőn reggel 10 órakor. Itt szálltunk fel a doveri hajóra. Négy óráig tartott az ut. Együtt voltunk belgákkal és amerikaikkal és láttad volna a kis barát- kozást, képzeld magyarul tanítottuk őket. hisz csak természetes, hogy mindenütt propagandát csináltunk titokban a magyar hévnek. Kellemetlen epizód csak annyi volt, hogy a fiuk harmada tengeri beteg lett, de nékem nem történt semmi bajom, aminek remélem örülsz? Vagy jobb lett volna azt is megtapasztalni. A doveri állomásban a polgár- mester fogadott bennünket üdvözlő beszéddel s aztán felolvasták Rot- hermere apánk hozzánk intézett levelét — melyben azt kívánta, hogy nagyon jól érezzük magunkat angol földön. Az angol és magyar himnuszt elénekeltük és utána a várost tekintettük meg — majd fürdés a tengerben. Hát ez csoda volt kedves bátyám ! Tudod mennyire szeretem a szabad fürdőt, képzelheted micsoda játszás ment a vízben, kár, vezet. Uraim, tágítsátok meg az elzáró sáncot magatok körül... saját zsírotokban kellenne megfutnotok ..." 28-án már a visszautasított tervezetet kell védenie. „Zrínyi, Pázmány, Széchenyi: helyein ülőkhöz méltatlan e vétó. Morális erőnk lángoljon fel keblünkben. íme én is nyilván s egyenesen kimondom: előbb fog e kebel megrepedni, mintsem a nemzeti nyelvre tett kívánságtól egy pillanatra is elálljak“. A hangja még mérsékelt. De már a harmadik üzenetet lelkem fájdalmában írtam meg keményen és keserűen“, mondja Naplójában március 10-én. Beszéde is kemény. „A visszautasítást nem csodálnám, ha nemesség és adózó nép között forogna a kérdés, ha a főtáblánál az egész nemesség ülne, itt pedig az adózó nép képviselői __ Akkor ezen viseletét születéshez kötött előítéletekből, régi privilégiumokhoz való ragaszkodásból s több effélékből, menteni ugyan nem, de magyarázni lehetne... S kik azok a főrendek ? Nem azok-e, kik az országnak legtöbb javaival élnek?... Morális erőkifejtést kell tenniök a rendeknek s ragaszkodniok a nyelvhez". Az 500 és 700.000 szembeállítása miatt „a sötétség és rettegés fiainak szemei kápráztak“ — jegyzi Naplójába. „A jobb résznél megmaradt... Szegény haza, szegény nyelv! Mikor még csak melegséggel oltalmazni sem hagynának ... Uraim! Vigyázzatok ! ezen halvány emberkében elektromi szikrák lappanganak s ha hozzá nyúltok megrázó erővel pattannak ki“. Valóban, ez a beszéd még a főrendeket is megnyerte s március 14-én büszkén könyveli el, bogy a méltóságosok... a magyar nyelvre a további ellenkezést félben hagyják ... időnyerés végett... Az ország bírája keményen szólt azon követ ellen, ki e hónap 4-én a kerületi ülésben ezeket mondotta: 500 és 700.000 nemesség közt van kérdés... Mind jól van. Mégis Uraim! Mi szavakkal nem akarunk törődni, csak tettekkel ellenünk lenni szűnjetek meg, akkor azt sem mondjuk, hogy a fejedelem és a nemzet közt gátat emeltek. Haza, Kende Zsigmondnak írja március 27-én: „A magyar nyelv ügyében sok küzdelemmel, de nagy győzelemmel végeztünk... Az idő tel édes barátom !... Talán lesz belőlünk valami“. Meg van a reménye, fokozódik ereje, de ilyen győzelmet többé nem vívhatott. Pedig Erdély s az urbárium kérdése, az egész magyarság egybefoglalásának, felemelkedésének ügye nem ke- vésbbé tüzelte, izgatta. Bulyáky. Szalmás*—Fehérgyarmat: Szatmár ind. reggel 5'— ó. Fehérgyarmat ind. reggel 8 — ó. Pete vámhatár 11 11 6'— „ Zsarolyán 11 11 8'10 11 Sima 11 11 6-10 „ Majtis 11 11 8-20 1f Csegöld 11 11 6-20 „ Jánk 11 11 8'30 11 Jánk 11 ff 6-30 „ Csegöld 11 11 8‘40 11 Majtis 11 11 6-40 „ Sima 11 11 8-50 11 Zsarolyán 11 ff 6-50 „ Pete vámhatár ll ff 9 — 11 Fehérgyarmat érk. 11 7‘— „ Szatmár érk, „ 10'— 11 Szatmár—-Csenger: Szatmár ind. d. e. 8‘— ó. Csenger indul V212"— ó. Pete vámhatár 11 ii 11'— „ Tótfalu 11 12'10 11 Sima I» ii 1110 „ Sima 11 12'20 ff Tótfalu 11 ii 11'20 „ Pete vámhatár 11 12-30 11 Csenger érk. 11 11'30 „ Szatmár érkezik 1-30 11 Víteldíj kilométerenként 16 fillér. hogy nem voltál ott, hiszen Te sem vagy elrontója a vizi szórakozások- % nak. Hiába nincs is annak párja! Láttad volna Dovert kivilágítva. Csupa reklám, színes világítás, lam- pionos csónakok, fényszórók, világítótorony, azt sem tudtuk hova nézzünk ! Összekeveredtünk angolokkal, skótokkal. Micsoda nemzetközi jelbeszéd indult meg köztünk kézzel lábbal. Szállásunkról (lóversenyterem) éjjeli vonaton indultunk a birkenheadi tábor felé. Délután érkeztünk és este már saját sátrainkban aludtunk. Másnap, azaz ma reggel volt a tábor ünnepélyes megnyitása. A connaughti herceg és Báden Powel a világ főcserkésze nyitották meg — majd 50.000 cserkész (köztük csekélységem is) diszmenetben menetelt előttük skót dudaszóra. Mire a parádénak vége lett, volt három óra délután és csak akkor mehettünk ebédelni a táborunkba. Hogy a kosztolásról írjak, nagyon megvagyok elégedve, mert nem kevés és változatos is. Főbb tételek: Húslevesek, paradicsom, teakeksz, gyümölcs, felvágottak, szardínia, kalács, dzsem, narancs, vajpástétom stb. stb. Nagyon jól érzem magam, amiben nem kis része van a jóétkezésnek is — mert mégis csak jó a magyar konyha! Jó mulatóst kívánok, üdvözlöm a fiukat, Téged pedig szeretettel ölel: ZEKE BÉLA jamborista u. i. ezt a levelet este 10 órakor fejeztem be nappali világítás mellett. Ezis elég érdekes, — mert hiába tudtuk, hogy később kél a nap mint otthon, mégis furcsán esett. Kerékpárok, kerékpár-alkatrészek részletre is. Fordson traktorok és alkatrészek az 1860-ban alapított Feldman Mátyás Fia cégnél Mátészalka, Városháza mellett. i— Zsitvay Tibor ipzságliplnisz- ter nyilatkozott az igazságügyi misztérium kcditiliáló iDunkasságárói. Nagyban folyik az igazságügymí- nisztériumban a nagyfontosságu szociális törvényjavaslatoknak az előkészítése. Ezek a törvényjavaslatok hivatva vannak egy-egy fontos reformot megvalósítani, egy-egy régóta hangoztatott óhajt törvényes formába öltöztetni. Az Igazságügyminiszter alig, hogy visszaérkezett nyári szabadságáról nyilatkozott az egyik budapesti napilap munkatársa előtt s többek közt közölte, hogy jelentékeny előrehaladás történt a hitbizományi javaslat előkészítése terén. A javaslat tervezete teljes egészében készen van, úgy hogy őszre. a Ház elé kerülhet. Kétségtelen, hogy az igazságügyminisztériumban előkészítés alatt álló törvényjavaslatok közül ez egyike a legfontosabbaknak, de egyben a legkényesebbeknek is. Letagadhatatlan, hogy e téren reformra van szükség, de meg nem fontolt túlzásokba menő reform épp annyira káros volna, mint annak teljes elmaradása. Másik igen fontos kérdés, amely az igazságügyminisztériumot foglalkoztatja a bírói eljárás gyorsítása és egyszerűsítése. Már régóta hangzanak panaszok a peres ügyek késedelmes elintézése miatt, amelyek mindaddig orvosolhatatlanok maradnak, amíg a mai eljárást meg nem reformálják. Ez azonban nem olyan egyszerű és könnyen keresztül vihető dolog, mert az eljárás meggyorsításának természetesen lehetőleg személyzet szaporítás nélkül kell megtörténni, a bírói kar pedig ma már amúgy is túl van terhelve. A két szempont össze-