Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-18 / 33. szám

1929. augusztus 18-án UIIMÍK tS Kiüli 3-ík oldal. UTAZÁSÁHOZ a vállaji magyar-román határon át BÉRELJEN AUTÓT, mely kedvező fuvardíjért Nagykárolyba és környékére teljes kényelemmel elviszi. Érdeklődés Vállajon 3. sz, telefonon. Zeke Béla cserkész levele az angliai jaáoreeról Jakab Gyula Gserkészparancsnokhoz. SZATMÄR—FEHÉRGYARMAT—CSENGERi AUTÓBUSZ. MENETREND. Birkenhead, julius 31. Kedves Bátyáin! Ne neheztelj rám, hogy csak most irok, de mióta hazulról elindultam annyira foglalkoztatott az utazás, hogy érdemlegesen úgy sem írhat­tam volna. Ahogy a hárshegyi cserkészpark­ban elszállásoltak bennünket, attól kezdve az egy napos próba tábor, bewaggonirozás, a rövid ui hazán­kon, uj országok, a látottak meg­vitatása annyira lekötött, hogy levél írásról szó sem lehetett, mert nem volt meg a vonaton levő cserkész államban a levélíráshoz szükséges nyugalom, Meg aztán az is hozzá járult a dologhoz, hogy szörnyű élcelődés követte volna, ha meg­látják a fiuk, hogy valamelyik is gyengülő szivet árul el a hazairás- sal. Különben is nem vagyunk gye­rekek, hanem kemény legények. Pénteken este (julius 20-án) tar­tottuk az utolsó tábortüzünket Ma­gyarországon Vidorszky Kálmán bátyánk vezétése alatt, melyet a Himnusz és a Nemzeti Hiszekegy tették meghatóvá, azért is. mert a külországokban sajnos tilos az irre­denta. Másnap reggel a Keleti pályaud­varon óriási lelkes tömeg eljenzés- sel, zajjal, lelkesedéssel és rengeteg fotográfussal várt bennünket. Per­sze cserkész zenekar után masíroz­tunk az állomásra. Vonatunk 21 kocsiból állt, kényelmes hálófülkék­kel, telefonnal, nagyszerű konyhával. Délután 3lt4 órakor értük el a magyar határt, hol a hegyeshalmi cserkészcsapat teljes díszben búcsúz­tatott el bennünket imádott hazánk­tól. Utunknak főbb állomásai: Bécs, St. Flórián, Passau, itt istentiszte­leten voltunk és 2 katholikus temp­lomban volt a csapat — a protes­tánsok is ott tartottuk az istentisz­teletet. Nürbergen és Kölnön át ér­tünk Ostendébe hétfőn reggel 10 órakor. Itt szálltunk fel a doveri hajóra. Négy óráig tartott az ut. Együtt voltunk belgákkal és ameri­kaikkal és láttad volna a kis barát- kozást, képzeld magyarul tanítottuk őket. hisz csak természetes, hogy mindenütt propagandát csináltunk titokban a magyar hévnek. Kellemetlen epizód csak annyi volt, hogy a fiuk harmada tengeri beteg lett, de nékem nem történt semmi bajom, aminek remélem örülsz? Vagy jobb lett volna azt is megtapasztalni. A doveri állomásban a polgár- mester fogadott bennünket üdvözlő beszéddel s aztán felolvasták Rot- hermere apánk hozzánk intézett le­velét — melyben azt kívánta, hogy nagyon jól érezzük magunkat angol földön. Az angol és magyar himnuszt el­énekeltük és utána a várost tekin­tettük meg — majd fürdés a ten­gerben. Hát ez csoda volt kedves bátyám ! Tudod mennyire szeretem a szabad fürdőt, képzelheted mi­csoda játszás ment a vízben, kár, vezet. Uraim, tágítsátok meg az el­záró sáncot magatok körül... saját zsírotokban kellenne megfutno­tok ..." 28-án már a visszautasított tervezetet kell védenie. „Zrínyi, Pázmány, Széchenyi: helyein ülők­höz méltatlan e vétó. Morális erőnk lángoljon fel keblünkben. íme én is nyilván s egyenesen kimondom: előbb fog e kebel megrepedni, mintsem a nemzeti nyelvre tett kí­vánságtól egy pillanatra is elálljak“. A hangja még mérsékelt. De már a harmadik üzenetet lelkem fájdal­mában írtam meg keményen és ke­serűen“, mondja Naplójában már­cius 10-én. Beszéde is kemény. „A visszautasítást nem csodálnám, ha nemesség és adózó nép között fo­rogna a kérdés, ha a főtáblánál az egész nemesség ülne, itt pedig az adózó nép képviselői __ Akkor ezen viseletét születéshez kötött előítéletekből, régi privilégiumok­hoz való ragaszkodásból s több effélékből, menteni ugyan nem, de magyarázni lehetne... S kik azok a főrendek ? Nem azok-e, kik az országnak legtöbb javaival élnek?... Morális erőkifejtést kell tenniök a rendeknek s ragaszkodniok a nyelv­hez". Az 500 és 700.000 szembe­állítása miatt „a sötétség és rette­gés fiainak szemei kápráztak“ — jegyzi Naplójába. „A jobb résznél megmaradt... Szegény haza, sze­gény nyelv! Mikor még csak me­legséggel oltalmazni sem hagyná­nak ... Uraim! Vigyázzatok ! ezen halvány emberkében elektromi szikrák lappanganak s ha hozzá nyúltok megrázó erővel pattannak ki“. Valóban, ez a beszéd még a főrendeket is megnyerte s március 14-én büszkén könyveli el, bogy a méltóságosok... a magyar nyelvre a további ellenkezést félben hagy­ják ... időnyerés végett... Az or­szág bírája keményen szólt azon követ ellen, ki e hónap 4-én a ke­rületi ülésben ezeket mondotta: 500 és 700.000 nemesség közt van kérdés... Mind jól van. Mégis Uraim! Mi szavakkal nem akarunk törődni, csak tettekkel ellenünk lenni szűnjetek meg, akkor azt sem mondjuk, hogy a fejedelem és a nemzet közt gátat emeltek. Haza, Kende Zsigmondnak írja március 27-én: „A magyar nyelv ügyében sok küzdelemmel, de nagy győzelemmel végeztünk... Az idő tel édes barátom !... Talán lesz be­lőlünk valami“. Meg van a remé­nye, fokozódik ereje, de ilyen győ­zelmet többé nem vívhatott. Pedig Erdély s az urbárium kérdése, az egész magyarság egybefoglalásának, felemelkedésének ügye nem ke- vésbbé tüzelte, izgatta. Bulyáky. Szalmás*—Fehérgyarmat: Szatmár ind. reggel 5'— ó. Fehérgyarmat ind. reggel 8 — ó. Pete vámhatár 11 11 6'— „ Zsarolyán 11 11 8'10 11 Sima 11 11 6-10 „ Majtis 11 11 8-20 1f Csegöld 11 11 6-20 „ Jánk 11 11 8'30 11 Jánk 11 ff 6-30 „ Csegöld 11 11 8‘40 11 Majtis 11 11 6-40 „ Sima 11 11 8-50 11 Zsarolyán 11 ff 6-50 „ Pete vámhatár ll ff 9 — 11 Fehérgyarmat érk. 11 7‘— „ Szatmár érk, „ 10'— 11 Szatmár—-Csenger: Szatmár ind. d. e. 8‘— ó. Csenger indul V212"— ó. Pete vámhatár 11 ii 11'— „ Tótfalu 11 12'10 11 Sima I» ii 1110 „ Sima 11 12'20 ff Tótfalu 11 ii 11'20 „ Pete vámhatár 11 12-30 11 Csenger érk. 11 11'30 „ Szatmár érkezik 1-30 11 Víteldíj kilométerenként 16 fillér. hogy nem voltál ott, hiszen Te sem vagy elrontója a vizi szórakozások- % nak. Hiába nincs is annak párja! Láttad volna Dovert kivilágítva. Csupa reklám, színes világítás, lam- pionos csónakok, fényszórók, vilá­gítótorony, azt sem tudtuk hova nézzünk ! Összekeveredtünk angolok­kal, skótokkal. Micsoda nemzetközi jelbeszéd indult meg köztünk kézzel lábbal. Szállásunkról (lóversenyte­rem) éjjeli vonaton indultunk a birkenheadi tábor felé. Délután ér­keztünk és este már saját sátraink­ban aludtunk. Másnap, azaz ma reggel volt a tábor ünnepélyes meg­nyitása. A connaughti herceg és Báden Powel a világ főcserkésze nyitották meg — majd 50.000 cserkész (köz­tük csekélységem is) diszmenetben menetelt előttük skót dudaszóra. Mire a parádénak vége lett, volt három óra délután és csak akkor mehettünk ebédelni a táborunkba. Hogy a kosztolásról írjak, nagyon megvagyok elégedve, mert nem ke­vés és változatos is. Főbb tételek: Húslevesek, paradicsom, teakeksz, gyümölcs, felvágottak, szardínia, kalács, dzsem, narancs, vajpástétom stb. stb. Nagyon jól érzem magam, ami­ben nem kis része van a jóétkezés­nek is — mert mégis csak jó a ma­gyar konyha! Jó mulatóst kívánok, üdvözlöm a fiukat, Téged pedig szeretettel ölel: ZEKE BÉLA jamborista u. i. ezt a levelet este 10 órakor fejeztem be nappali világítás mellett. Ezis elég érdekes, — mert hiába tudtuk, hogy később kél a nap mint otthon, mégis furcsán esett. Kerékpárok, kerékpár-alkatré­szek részletre is. Fordson traktorok és alkatrészek az 1860-ban alapított Feldman Mátyás Fia cégnél Máté­szalka, Városháza mellett. i— Zsitvay Tibor ipzságliplnisz- ter nyilatkozott az igazságügyi misztérium kcditiliáló iDunkasságárói. Nagyban folyik az igazságügymí- nisztériumban a nagyfontosságu szo­ciális törvényjavaslatoknak az elő­készítése. Ezek a törvényjavaslatok hivatva vannak egy-egy fontos re­formot megvalósítani, egy-egy rég­óta hangoztatott óhajt törvényes formába öltöztetni. Az Igazságügyminiszter alig, hogy visszaérkezett nyári szabadságáról nyilatkozott az egyik budapesti napilap munkatársa előtt s többek közt közölte, hogy jelentékeny elő­rehaladás történt a hitbizományi javaslat előkészítése terén. A ja­vaslat tervezete teljes egészében készen van, úgy hogy őszre. a Ház elé kerülhet. Kétségtelen, hogy az igazságügyminisztériumban előkészí­tés alatt álló törvényjavaslatok kö­zül ez egyike a legfontosabbaknak, de egyben a legkényesebbeknek is. Letagadhatatlan, hogy e téren re­formra van szükség, de meg nem fontolt túlzásokba menő reform épp annyira káros volna, mint annak teljes elmaradása. Másik igen fontos kérdés, amely az igazságügyminisztériumot foglal­koztatja a bírói eljárás gyorsítása és egyszerűsítése. Már régóta hang­zanak panaszok a peres ügyek ké­sedelmes elintézése miatt, amelyek mindaddig orvosolhatatlanok ma­radnak, amíg a mai eljárást meg nem reformálják. Ez azonban nem olyan egyszerű és könnyen keresz­tül vihető dolog, mert az eljárás meggyorsításának természetesen le­hetőleg személyzet szaporítás nél­kül kell megtörténni, a bírói kar pedig ma már amúgy is túl van terhelve. A két szempont össze-

Next

/
Thumbnails
Contents