Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-21 / 29. szám

Mátészalka, 1929. julíus 21, Ara 20 fillér, IX. évfolyam 29. szám. ki c$Bcics "ril E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon' 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő : Dr. FÁBIÁN SÁND OSR Kiadja: „Szatmár és Eereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Félévr egjelenik minden vasárnap. Előfizetési díj: e 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. A nemzeti erő. Az arányaiban megnövehedett és kicsinyes kereteit messze túl­lépő hidasnémeti-i incidens ma már nemzetközi konfliktussá fej­lődött. Amilyen rosszakarattal ta­lálkoztunk más hasonló esetek­ben, ugyanolyan jelentkezik eb­ben az ügyben most is. A cseh kormány minden mel­léktekintet nélkül nyíltan állást foglal a beismerésben levő cseh kém érdekében és a magyar te­rületen működő cseh vasúti pénz­tárnok részére a diplomáciai te­rületenkívüliséggel határos jogok elismerését kívánja. A magyar kormány azonban ezt teljes jog­gal megtagadta és kijelentette válaszjegyzékében, hogy a cseh kormánynak a kémkedő vasúti pénztáros szabadon bocsátására és az elégtétel adásra vonatko­zó kérdését tárgytalannak tekinti. A cseh kormány háborús fe­nyegetőzése, a határmenti had­gyakorlatok elrendelése és az öt cseh korosztály mozgósításának egyébként hivatalosan azonnal megcáfolt hire, csak a gyenge idegzetüek befolyásolására volt szánva. Mi magyarok csak azt érezzük ki mindebből, hogy mind­ez csak a lefegyverzett Magyar- országgal szemben történhetik meg. Százszorosán jobban kell érezni lefegyverzettségünk mél­tánytalanságát, mikor velünk szemben a milliós hadseregek­kel rendelkező kisantant államok packáznak és egyre kihivóbban viselkednek. A méltányosság és az igazság azt követeli, hogy ez az állapot szűnjön meg hát végre. Mi nem akarunk háborút. De nem vehe­tik el tőlünk az oltalmazó fegy­vert, ehhez nincs joguk, mert az életének megvédelmezéséhez va­ló jog, veleszületett joga az em­beriségnek, amit nagyon jól tud­hat Párisban az Emberijogok Ligája is. Körülöttünk nem baráti segitőkezek vannak, hanem mint az egyre ismétlődő példák mutat­ják, életünkre törő felfegyverzett cinkosok. Napról-napra jobban meggyőződhetünk arról, hogy jóakaratra nem szá­míthatunk szomszédaink részéről. Végre a világ népeinek is tudo­mást kell szerezniük arról és vég­re is meg kell szűnnie a mai lehetetlen állapotnak. A nemze­tek harcában, az életért való küzdelembe nem lehet belehaj­szolni egy dicsőséges múltra visszatekintő fegyvertelen népet, melynek kezéből soha be nem váltott Ígéretekkel kicsavarták a fegyvert és most fegyvertelenül hajtják hóhérai elé. A helyzet ma az, hogy mi nem törődhetünk azzal, hogy a körülöttünk levő népek hány ezer ágyút és mennyi modern harci eszközt halmoznak fel velünk szemben, ránk azon­ban külön bizottság vigyáz, ne­hogy egyetlen gépfegyvert be­hozhassunk határainkon. A jelek azt mutatják és az újabb események azt sürgetik, hogy ennek a megalázó és ter­mészetellenes helyzetnek most már ezek után meg kell szűnnie. Épen ezért elérkezett annak ide­Féláru lesz az utazás és in­gyenes a vizűm Szent István- hetében. A kereskedelemügyi minisztérium értesítette a Szent István-ünnepségek központi bizottságát, hogy a Szent Ist- ván-hét alkalmából a Buda­pestre utazó vidéki és külföl­di közönségnek 50 o -os díjmérséklést engedélyezett. Azok, akik Bu- dapesről 100 km.-ig s ennél nagyobb távolságokról utaznak a kedvezést már augusztus 14-étől kezdve igénybe vehetik, az ennél ki­sebb távolságokról utazók pe­dig augusztus 17-étől kezdve részesülnek a félárujegyben. A kedvezmény feltétele, hogy legkésőbb augusztus 20-án d. e. 9 óráig meg kell érkezni Budapestre. A visszautazás augusztus 20-án déli 12 órá­tól kezdődhetik s azoknak, akik 30 km.-en belül eső ál­lomásra utaznak vissza, augusz­je, hogy a békeszerződésben fog­lalt és azóta elévült, mindenben idejét múlt rendelkezéseket el­töröljék, mert most már valóban szégyenére válna a müveit világ népeinek. Csak ha ez megtörté­nik, akkor állhat helyre valóban az európai nyugalom és csak akkor várható tartós béke az egyenlő elbánás és a tényleges jog alapján. Mert ne feledjük, de ne feled­jék el ellenségeink se azt, amit az olasz lapok Írnak: „Elmúlt már a könnyű katonai győzelmek ideje a magyarok felett és már nem lehet büntetlenül kezet emelni Magyarország ellen.“ Ez az elv az, ami ellen küzd most Csehország, már pedig ezt sem ő sem társai nem küzdhetik le és ennek le kell vonni a követ­kezményeit minden téren. Ez adja meg jelentőségét a hidasnémeti-i egyébbként egészen jelentéktelen egyszerű határincidensnek is. I tus 21-én éjfélig kell hazaér­kezni. A 30 km.-nél távolabb lakók 25-én éjfélig kell, hogy kiindulási állomásukat elérjék. Az államvasut felszólította a Magyar Folyam és a Dunagőzhajózási Társaságot, hogy a fenti tarifakedvezést szintén engedélyezzék, ez az engedélyezés egyfelől a Buda- pest-bécsi, másfelől a Buda- pest-bezdáni vonalakon törté­nik meg. A Déli Vasút és a Helyi Érdekű Vasutak a MAV.-hoz hasonló kedve­zést adnak. A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak augusztus 19., 20. és 21-én adnak féláru jegyet azoknak, akik a felsorolt napok bár­melyikén, legkésőbb délután 1-íg Budapestre érkeznek, vagy pedig innen bármely nap d. u. 5 után elindulnak. Igazolás egyik jegy­kedvezéshez sem szükséges, csupán a felutazáskor váltott egész jegyet kell megőrizni az ingyenes visszautazás céljára. Az utazás meg nem szakítható és a fentieken túlmenő ked­vezést nem adnak. A vizűm a külügyminiszté­rium engedélyezése alapján ingyenes lesz azok javára, akik augusztus 14-e és 20-ika közt lépik át a magyar határt. A mezőgazdasági rádió- hirszolgálat. Irta Máyer János földművelésügyi miniszter. A modern gazdálkodás és a fej­lett mezőgazdaság egyik legfőbb kö­vetelménye, hogy a gazda mind­azokról a körülményekről, amelyek gazdaságára vonatkozólag befolyás­sal lehetnek, kellő időben tájéko­zódást szerezzen. Az a gazda, aki e követelményeknek nem felel meg, a lelkiismeretlen spekuláció áldoza­tává lehet, amely ezt a tájékozat­lanságát a maga részére kíméletle­nül kihasználja. Az a közmondás, hogy „az idő pénz“, a mezőgazdaságban is teljes erővel érvényesül és az a gazdál­kodó, aki kellő időben, az őt ér­deklő viszonyokra nézve nem tájé­kozódik, a gazdasági versenyben, természetszerűleg, alul marad. Kényszerűség parancsa, hogy a gazda is, információi beszerzésére, azt az eszközt vegye igénybe, mely az őt érdeklő híreket hozzá a leg­gyorsabban juttatja. Ez a rádió. A modern kornak ez a bámulatos vív­mánya lehetővé teszi, hogy a hang, a legrövidebb idő alatt, a legtávo­labbi faluba is eljusson s amely igy lehetővé teszi a híreknek és közle­ményeknek leggyorsabb és legpon­tosabb továbbítását. Ez a körülmény indított arra, hogy törvényhozási utón rendez­zem a mezőgazdasági rádió-hír­szolgálatot. Szent István-hét 1929*

Next

/
Thumbnails
Contents