Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-21 / 29. szám

* 2-ik oldal. S2jiTMÜR ÉS B2RE« r1929. julius 21-én, Gépszifak gyári lerakata fizetési feltételekkel SCHWARCZ ADOLF bSrkereskedőnél Fehérgyarmaton 2i _30 és Schwartz Dezső bőrkereskedőnél Mátészalkán. Bőr- és varrószijak, lószerszámok állandóan kaphatók. Gazdasági Egyesület tisztújító ’S 0t v * közgyűlésé« Folyó hó 12-én tartott egyesületi közgyűlésünk beszámolójaként alant ismertetjük egyesületünk 1928 évi működési jelentését. Mélyen tisztelt közgyűlés! Az elmúlt 1928 évben egyesüle­tünk működéséről az alantiakat van I szerencsénk tisztelettel jelenteni: Válaszmányi gyűlést tartottunk február 7-éi^ május 31-én, október 3-án és 17-en, november 9-én Máté­szalkán, Gyümölcsészeti szakosztályi gyű­lést tartottunk Fehérgyarmaton ok­tóber 20-án. Egyesületünk működése az év fo­lyamán oda irányult, hogy a nehéz gazdasági helyzetben gazdáink se­gítségére legyen, érdekeiket minden irányban megvédje. Célja volt, hogy minden gazdát tagjai közé soroljon, azonban ezen a téren sok nehéz­séggel kellett megküzdenie, igy nagy eredményt nem érhetett el, azon­ban a kis eredmény is elég biztató jel arra, hogy gazdáink kezdik fel­ismerni az egyesülésben rejlő fon­tos erőt. Tagjaink száma az év elején: 8 alapitó, 137 rendes tag, mig az év végén 8 alapitó és 165 rendes ta­got számlált, igy az évi szaporodás huszonnyolc. Amennyire szerény anyagi hely­zetünk megengedte részt vettünk minden gazdatársadalmi mozgalom­ban és gyűléseken, igy az OMGE. és a GEOSZ. gazdanapjainak kere- téban tartott választmányi, illetve végrehajtó bizottsági gyűléseken, a Nyíregyházán tartott Magyar Gazda Szövetség gazdagyülésén továbbá a GEOSZ. évi nagygyűlésén, * A pénzügyigazgatóság megkeresé­sére a földbirtokból eredő 1928 évi jövedelem felbecslésére gondos kö­rültekintéssel ellaborátumot dolgoz­tunk ki a jövedelem és vagyonadó kivetéséhez. Propagáltuk az állami kedvezmé­nyes akciókat, vármegyénk részére typus trágyatelep létesítésére kiutalt 5850 P segélyt arra érdemes kis­gazdáknak kiosztottuk, igy a megye területén felépült 9 agyag, 3 tégla, 7 beton typus trágyatelep. Véleményt nyilvánítottunk a vár­megye alispánjának Csenger község piaci díjszabásának, a tiszavidi kompvám, Gacsály község országos vásár helypénz díjszabásának ügyei­ben. Traktor kezelői tan folyamot tar­tottunk Fehérgyarmaton, Felvilágosító helyzetjelentést ad­tunk a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának 7, az OMGE.-nak 5, társ gazdasági egyesületeknek három esetben. Állástfoglaltunk az O, F. B. továb­bi fennmaradása ellen a F. M.-nél, a kamarai illeték felemelése ellen a F. M. és P. Ü. M.-nél, a cseléd­költöztetési idő meghagyása mellett a T. Mgzd. K.-nál. Megkerestük a F. M.-ot az egye­sület segélyezése ügyében, a vár­megye alispánját, hogy minél több egyesületi tag jusson be a törvény­A mezőgazdasági rádió jelentések közhírré tételéről szóló törvény, melynek végrehajtási utasítása most van munka alatt, felhatalmazza a földművelésügyi minisztert, hogy a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokat, nagyközségeket és azokat a kisköz- községeket is, melyekben körjegy­zőségi székhely van, kötelezhesse a mindennapi meteorologiai és viz- állási jelentéseknek, valamint a me­zőgazdaságot érdeklő egyébb jelen­téseknek rádió utján való felvéte­lére és azonnal való közhírré té­telére. Ilyenképen a törvény életbelép­tetése után, még a legtávolabbi falu is, a lehető leggyorsabb utón érte­sül a legközelebbi 24 órára szóló meteorológiai időjóslásról, a vízál­lásról, a gazdasági termények, a vetőmag-, gyümölcs-, bor-, tej-, tejtermék-, hús-, fa- és állatárakról stb. Számtalan más oktató és felvi­lágosító híranyag is kerül ilyen­képen nyilvánosságra és a gazda igen gyorsan és kimerítően tájéko- zódhatik mindarról, ami őt gazda­ságában és terményeinek értékesí­tésében érdekelheti. Minden remény meg van arra, hogy a gazdasági munka, a gyors hírszolgálat révén, dusabb gyümöl­csöket és nagyobb, főleg biztosabb eredményeket hoz és hogy a rádió szolgálat kötelezővé tétele nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazda a világversenyben is megállja a helyét. Olvassa Szíklay János dr.: „Balatonunk“ című könyvét. (25-) Győzelem. Én Istenem, megint kerülget a sötétség ... Szép, sötét szememre fátyol borul, Ónná fakul fönt az égi kékség. Ajuldozom. Nevetséges. Holott kőből van a karom, a mellem .., Hát senki, hát semmi nem fékez ! ! ? De ! Anyám int a ködből és a Hugóm ... Napvilágos fejők átmosolyog időn, téren. S én a diadal, az üdv orkán-dalát fújom. Budapest. Bereczky Gésa. Kelese;, mini Szateiir tünete. ;— A „Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. — Születésére a szomszéd Szilágy­ból való, de családja itt törzsökös, mint maga Írja, sőt a XIII, századig okmányokkal igazolt családfát a ha­gyományok a honfoglalásig vezetik, Szatmárba ő nem örömest jött Álmosdról, illetőleg Pécelről, hol egy gyönyörű nyarat töltött. „A különszakadás mindenkitől, aki en­gem érthetett volna, közel vitt a sülyedéshez“, — írja később Sze­mere Pálnak. De „hajlandósága volt áldozatok alá vetni a szivet“, noha vágyai, barátai és iróí pályája egy­aránt Pestre hívták. 1817-ben újra Pesten és Pécelen s még 1817-ben végképen Csekén kellett megtele­pednie, noha ott tudását tovább nem fejleszthette. 1818—23. kö­zött gazdasági bajai és elzárt volta, rengeteg csalódása itt íratták véle a mindent hiábanvaló buboréknak tartó vanitatumot és hasonló hangú írásait. Az elvonultság azonban a legjobb oldalról is hatott: gondolati mélységet nyertek véle Kölcsey írásai s ő maga sztoikus nyugvást lelkében emberek és intézmények iránt. Csak egy maradt meg szaka­datlan szent követelményként ke­belében : a nemzet felemelkedésé­nek kérdése. Ő maga ugyan csak 1829-ben lett a megye tiszti aljegyzője, majd főjegyzője s politikai hatása is in­nen keltezhető, de már 1827. szep­temberében említi, hogy Kende Zsiga számára irt vármegyei beszé­det. 1829. óta azonban kiemelke­dett az elzárkózottságból és teljes lélekkel, hihetetlen tetterővel, tár­saihoz mérten kiemelkedő széles körű tudással és törhetetlen aka­rattal munkálkodott a közért. Mint jegyző szólalt meg először közhe­lyen, büszke öntudattal és „több élet"-tel tele kebellel. Akkor a re­formkor kezdetén Szatmárban a szabadelvű, haladó pártnak olyan értékes tagjai vannak, mint Károlyi György gróf, Kende Zsigmond, Geőcz, és Nagy Károly. A megválasz­tás kezdetétől szellemi vezérök lett Kölcsey és ennek is buzditója meg általában az egész megyének, a Partiumnak, Erdélynek, sőt a ma­gyar haza minden felvilágosodásra hajló emberének irányító lelke: a „lázítónak“ nevezett nagy Wesse­lényi Miklós, aki alkotmányos utón a nemességet lázitotta s a legmél­tóbbért : a nemzet megmaradása érdekében, Kölcsey a megye veszedelmes emberének neveztetett, mert nyíltan s bátran szembeszállt a nemzet ér­dekében mindennel. A száz év előtti események nem érdektelenek ma sem és méltók, hogy mai elha- gyatottságunkban merítsünk belőlük. Csak most érte el Szatmár városa százéves kívánságát, hogy átvegye a megyei élet vezetését Nagykároly­tól. És jajj! de keserves győzelem! Ugyancsak megvan s orvosolatlanul hatóságba. A T. Mzg. K.-át a F, M. és P. Ü. M.-ot a megyénket sújtott fagykár folytán szükségessé vált vetőmag kölcsön ügyében, mely­nek eredményeként kiutaltatott 624.000 P kölcsön amelynek kiosz­tásában egyesületünk segétkezett a bizottságnak. Egyesületünk felterjesz­tésére kitüntetésben részesült Magas József mgzd. cseléd, ki 40 éve szol­gál gr. Tisza Lajos kocsordi gazda­ságában, Gáspár József mgzd. cse­léd, 35 éve szolgál Újhelyi Kornél vitkai gazdaságában, Vadas József mzgd. cseléd, ki 35 éve szolgál Péchy László nyírmeggyesi gazda­ságában. Megkerestük továbbá a P. U. M.-ot a pénzügyőröket kény­szerrendszabályok alkalmazására — felruházó rendelet visszavonására, a K. U. M.-ot az olajüzemanyagok hamisítását meggátló márkázás tör­vényes elrendelése végett, a vm. alispánját a cséplésnél előforduló szemveszteség kiküszöbölését célzó vármegyei szabályrendelet megalko­tása, iránt, A F. Ü. P. Ü. M.-ot a nagy takarmány ínségre való tekin­tettel — a répaszelet melassz kivite­lének valamint a melassz szesz­főzési célra való felhasználásának eltiltására. A P. Ü. M.-ot az adó­mentes petróleum és ásványolaj fel- használása tárgyában, hogy az min­dig és minden alkalommal felhasz­nálható legyen a mezőgazdasági üzemben. Részt vettünk a vármegye összes járásaiban az apaállatvizsgálatokon. Tenyészbika vásárt rendeztünk március hó 16-án Csengerben már­cius hó 20-án Fehérgyarmaton. Javaslatunkra a P. Ü. M. a vásá- rosnaményi dohánybeváltóhoz szak­kiujult sebbel az a hires probléma is, amelyért „A szatmári adózó nép állapotáról“ mondott beszédében áldozik, küzd. A közszabadsági vi­szonyok mások voltak, mert adót a nép fizetett, a földbirtokos pedig csak az alkotmány sáncait védte, kiváltságai megtartásán és jövedel­mei elverésén munkálkodott. Lát­szólag, A valóság azonban az, hogy akkor is egy volt érdeke a földet művelő népével s azért törekedett annak érdekeit megvédeni. Magát, faját és nemzetét védte s emelte véle. „Szegény a nép s alig van tápláléka“. „Mesterember és keres­kedő sem boldogulhat emiatt“. „Te­her megosztás is nyomasztó“. A „li- feránsok önhasznok kinézéseiktől függ a vidék". Az adót nem jöve- dSlemből, de uzsorán szerzett pénz­ből vagy eladásokkal fizetik. Aztán a fennmaradás és kiemelkedés kér­désének fejtegetése, „A sorsvonás \ tárgyában" a ma is aktuális soro­zásról mondott beszéde is megszi- velendő. A katonafogdosás ellen sürgeti a katona kötelezettséget. „Ugye-fogyott kóborlókkal, hazát­lanokkal kell-e az ezredeket meg­rakni ?, Katonának a házi életet féltő világhírű WAFFENRAD gyártmányú k CTß kpárok részletre is beszerezhetők. FÖLDESI F. VILMOS gépkereskedőnél Mátészalkán, gr. Tisza István-u. t

Next

/
Thumbnails
Contents