Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-20 / 3. szám

1929. január 20-án. IHIKfe fel IHH 3-ík oldal. Mátészalkán kirendeltséget állít fel a Társadalombiztosító Intézet. Két hónapon belül 3 tisztviselővel megkezdi működését a kirendeltség. A nyíregyházi kerületi társada­lombiztosító intézethez most futnak be azok a bejelentőlapok, amelyek­kel az öregségi és rokkantsági biz­tosításra kötelezettek jelentkeznek. Az intézet tisztviselőinek renge­teg munkát ad a bejelentések el­könyvelése. Az öregségi és rokkant­sági biztosításra való kötelező be­jelentés egyébként — mint ismere­tes is — január 15-ig bezárólag tartott.. Addig úgyszólván egyedül ez foglalkoztatta az intézetet, mig ha azután tiszta képet nyer a tár­sadalombiztosító az uj tagjairól a rokkantsági és öregsé­gi bíztositásí dijaknak ja­nuár 1-ig visszamenőleg történő befizetése fog nagy munkát adni az intézet tisztviselőinek. Az öregségi és rokkantsági biz­tosítás kapcsán különben a jelenleg mintegy 17 ezer tagot számláló nyíregyhá­zi kerületi társadalombiz­tosító intézet taglétszáma tetemesen emelkedni fog. Az öregségi és rokkantsági biztosí­tásra ugyanis az összes betegségi biztosításra kötelezetteket újból be kell jelenteni s amig kivételt csak a háztartási alkalmazottak képez­nek, másrészt a havi 300 pengőnél nagyobb jövedelemmel rendelkező tisztviselőket is, mint uj kategóriát szintén kötelezték a biztosításra. Az öregségi és rokkantsági bizto­sításról rendelkező uj törvény kö­sonlatos jellemvonása olyan nagy­szerűen kiegészítette egymást, hogy ebből alakult ki az úri farsangolás­nak, „vidáman lakásnak11 és boroz­gatásnak az az alakja, amit „sirva- vigadás“ alakjában emlegetnek a világirodalomban is. A mohácsi vész után, a török hódoltság korában a magyar vité­zeknek annyira a vérükben volt a mulatozás, hogy elcsavarták a bort nem ivó törökök fejét is, akikkel — ellenségeskedés ide vagy oda — összeültek egy fedél alá, egy asztal mellé borozgatní. A török basák igy farsang idején állandóan írogat­ták Bécsbe a királynak a panaszos leveleket, hogy a végvári legények „borittukban“ nem néznek sem Is­tent, sem emberséget, megszegik a frigyet, vagyis békét és a saját sza­kállukra rendeznek párviadalokat, kisebb csatákat, sőt még várvíváso­kat is. A rendetlenség után pedig egy asztalnál ittak tovább a legyő­zött török ellenféllel, akinél dere­kabb és becsületesebb ellensége soha sem volt a magyarnak. vetkeztében értesülésünk szerint a társadalombiztosítási intézet auto­nómiájának megszervezése is hala­dékot szenved és az önkormányzat kiépíté­sére valószínűleg csak az év közepén fog sor ke­rülni. Az öregségi és rokkantsági bizto­sítás során a népjóléti minisztérium a társadalombiztosító intézetek tiszt­viselőlétszámát is felemelte. A nyíregyházi kerületi tár­sadalombiztosító intézet­nél 40 százalékkal emelik a tíszivíselőlétszámot. A közelmúltban olyan terv me­rült fel a népjóléti minisztériumban, hogy a nyíregyházi kerületi társa­dalombiztosító intézet körzetében: Szabolcsban és Csonka-Szatmárban több társadalombiztosító kirendelt­séget létesítenek. Nyírbátorban, Kis­várdán és Mátészalkán állomásozott volna — a tervek szerint — kiren­deltség, amelyet azonban egyelőre csak Csonka- Szatmár székhelyén, Má­tészalkán fognak felállí­tani. A szálkái kirendeltség felállítása, értesülésünk szerint, 2 hónapon be­lül megtörténik. A kirendeltséghez 3 tisztviselőt fognak kinevezni. A pénztár megyénkbeli tagjainak régi kívánsága már a mátészalkai ki- rendeltség felállítása, de az intézet­nek is érdeke a biztosítottakkal va­ló élénkebb kapcsolat. így a biztosítás, kirendeltségei utján sokkal inkább meg tudja kö­zelíteni a biztosítottakat, a biztosí­tás a kirendeltségekben szolgálatot teljesítő tisztviselői utján közvetle­nül értesülvén a tagok kívánságai­ról, megfelelőbb módon tudja igé­nyeiket kielégíteni. Őszinte melegséggel búcsúztat" ták Osváth Lajos számvevőségi főnököt fisztviselőtársai, barátai és tisztelői* Jelentette már olvasóinak a múlt héten a „Szatmár és Bereg", hogy Osváth Lajos számvevőségi főtaná­csos, a vármegyei számvevőség fő­nöke, távozik Mátészalkáról s a borsodmegyei vm. számvevőség ve­zetését veszi át Miskolcon. Osváth Lajos távozását tisztviselő­társai s nagyszámú barátai, tisztelői és ismerősei egyaránt fájlalják s éppen ezért ünnepélyessé kívánták tenni elbucsuzását. Tiszteletére pénteken este bucsu-va- csorát rendeztek a Vármegyei Nagyven­déglőben s ezen a vacsorán úgy a vármegyei hivatalok, mint a helyi és megyei különféle hivatali és tár­sadalmi élet képviselői nagy szám­ban, mintegy nyolcvanan vettek részt. Elsőnek- Vf „ í, Qt dr. Streicher Andor alispán mondott pohárköszöntőt a búcsúzó Osváth Lajosra. „Barátunkat és munkatársunkat búcsúztatjuk — mondotta többek között — azt a barátunkat, akinek munkaszeretetét, odaadó szorgalmát, buzgóságát az együttműködés 8 éve alatt méltóan megismerhettük. A számok embere sohasem nézte a számok ridegségét, de lelket vitt azokba. Hiszem, hogy fogunk még találkozni vele az<uj magyar eljövetelekor, a visszakerül vármegyében. V , Zugó éljenzés ^csendült fel '*äz al­ispán lendületes . Szavaira, melyek után nemsokára n Varga Gyula szv. tanácsos a megyei számvevőség uj főnöke állott szólásra, hogy elmondja bu- csu-üdvözletét. Igen fájdalmasan érint bennün­ket ez a mai bucsuzás, amidőn a mi kis hivatalbeli családunknak kü­lön-külön és együttesen is vezetője, irányitója távozik. A család fejének elveszítése pedig minden esetben fájó érzést okoz s kétszeresen fáj, ha a családfő min- denik gyermeke sorsa felett féltő gonddal őrködött s minden tettével arra tö­rekedett, hogy a gondjaira bízottakat minél hatható­sabban tudja segíteni és gyámolitani. Osváth Lajos szám­vevőségi főnök pedig a jó családfők között is a legjobbak közé tartozott. Közel kilenc éves főnöki működése alatt tisztviselői közül egy sem ré­szesült a legkisebb büntetésben sem, mert ő a főnöki jogkörből származó befolyását nem a tisztviselői kárára, hanem előnyére használta fel s fe­lettes hatóságaink előtt mindenkiről a lehető legjobb véleményt nyil­vánította s a hivatali életet is úgy irányította, hogy a hivatal tagjai között példás egyetértés uralkodott. Hivatali és főnöki ténykedéseinek elbírálása nálam illetékesebbek ha­táskörébe tartozik, csupán azt em­lítem meg, hogy ez a mostani áthelyezés az ő eredményes működésének elismerése KÉRJE AFUSZERKERESKEDÉSBEN ... A MOST MEGJELENT, , 148 RECEPTET TARTALMAZÓ, SZÍNES képekkel illusztrált Dg OETKER-féle RECEPT KÖNYVET ÁRA 30 FILLÉR NINCS, FORDULJON KÖZVETLEN HOZZÁNK D?0ETKERA BUDAPEST. VIII.C0NTiU.Z5.' A 127 receptet tartalmazó, „Hogyan készül a jó sütemény ?" című könyvecskét kívá­natra továbbra is ingyen és bérmentve küldöm. 38— s egy lépéssel közelebb jutott a szám­vevőségi tisztviselők által elérhető legmagasabb rangfokozathoz. Ez a körülmény, hogy Miskolcra távozása előbbre haladást jelent, némi vigaszt nyújt az eltávozása miatt ért veszte­ségünkben. Kedves Főtanácsos Ur! Hálás köszönetét mondok neked, úgy a tisztviselőtársaim, mint különösen a magam nevében azért a sok jósá­godért, melyet velünk szemben gya­koroltál s kérünk, hogy szeretetedet továbbra se vond meg tőlünk s mi is mindenkor az eddigi tiszteletteljes ragaszkodással fogunk irántad vi­seltetni. Isten éltessen sokáig! Az őszinte hangú, tartalmas kö­szöntés után Nagy Imre olcsvai ref. lelkész tolmácsolta a nagykárolyi ref. egy­házmegye üdvözletét. A számok emberében az egyházmegye — mon­dotta többek között — meglátta a vallásos, buzgó egyháztagot s öröm­mel ruházta fel a legszebb tisztsé­gekkel. Távozása után se mond le az egyházmegye az ő értékes mun­kájáról, főjegyzői, tanácsbiróí és számvevőszéki tevékenységétől. A további pohárköszöntők során Kiss IVIáyer gacsályi körjegyző a megyei jegyzőikar nagyrabecsü­lését fejezte ki keresetlen szavak­kal, majd ígnéczy Sándor mérki ref. lelkész az öröm és a fájdalom vegyes ér­zésével búcsúzott Osváth Lajostól, aki értékes szolgálatokat tett hazá­jának, a vármegyének s egyházának.

Next

/
Thumbnails
Contents