Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-20 / 3. szám
Mátészalka, 1929. január 20. Ara 20 Hllér. IX. évfolyam 3. szám. Egyetemi Kor-l'e’brecen ■^ex .Kollégium. 1 Pv i-TVrpvÄX TÄRSADA LM I E'S KÖZGAZ DASÄGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Míklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij s Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. Uj utak* Mátészalka, január 19. A történelmi fejlődés útja kérlelhetetlen szigoruságu törvények mes- gyekövei között halad. Sem az irányt, sem a célpontot nem szabhatjuk meg önkényüleg, — sem a fejlődési időszakot, sem az útvonalat átugrani nem lehet. Mindez szükségszerűen adva van és mindez századokkal ezelőtti adottságok és előzmények rendeltetésszerű következménye. A trianoni békeszerződés épen ezen a téren ütközik össze a reálpolitika szükségszerűségével és borzalmas következményei majd akkor mutatkoznak meg teljes egészükben, mikor véglegesen bebizonyosodik, hogy az uj helyzet tarthatatlanná vált Ennek előjelei már ma is mutatkoznak és egyre nyilvánvalóbb, hogy a kisantant államok egyáltalában nem találták meg a boldogulás útját, mert hiszen napról-napra, egy- re-másra a legnagyobb belső válságokkal kénytelenek megküzdeni. Csehország ma már kénytelen volt lemondani nagyhatalmi ábrándjairól és szokatlanul szótlanná vált. A felvidéki tótok ellen inditott hazaáru- lási perek nagyon is könnyen államválsággá nőhetik ki magukat, mert hiszen a tótok csak azt követelik, amit annak idején az uj cseh- tót állam megalakulásának feltételéül kikötöttek. Romániában a válság szintén felütötte a fejét. A régi rendszer megdőlt és uj utakat keresnek népük boldogulására. Még mindig kérdéses azonban, hogy felemás rendszabályokkal meddig jutnak el és végül, hogy a világ-felfogásában is különböző, érdekeivel is szemben álló két államterületnek lakossága, az erdélyi és a havasalföldi, meddig tud egy utón haladni. A legtalálóbban jellemezte azonban a helyzetet Sándor szerb király, aki karácsonyi nevezetes kiáltványában bejelenti a vidovdáni alkotmány felfüggesztését és spontán egyszerűséggel kimondja : — Ezekben a komor pillanatokban uj utakat kell keresnünk. Ezek a bizonyára legilletékesebb helyről származó szavak, alapos megfontolás és sokáig tartó készülődés után nyilvánosságra hozzák, hogy azon az utón, melyen eddig jártak, nem érhetik el a délszláv állam népeinek boldogulását. Amit a proklamáció kimond, az nemcsak a délszláv nép eddig követett politikájának, hanem az egész kisantant politikájának elitélését jelenti. Ez a politika most elérkezett a nagy szakadáshoz, melynél az eddig követett ut megszakad és azután vagy a mélységbe zuhanás, vagy józan ész szerint uj ösvény keresése következik. Mussolini az olasz világpolitika ihletett, lángelméjü vezére mindezt újévi szózatában márványba vésni való szavakkal juttatja kifejezésre: — Azt hiszem, hogy 1935-ben bekövetkezik néhány feltétel, amelyek lehetővé fogják tenni Európa mai formájának megváltoztatását. — A békeszerződések elégtelenek. — Rendezni kell sok problémát, amely -két a háború és az utána következő béke hoztak felszínre. Bizonyos vagyok abban, hogy erre sor kerül. — Vannak nemzetek, amelyek nem maradhatnak meg jelenlegi állapotukban, igy például Magyarország. — Magyarország sorsán köny- nyiteni kell! — A békeszerződéseket barátságos és békés utón is revideálni lehet. — Jól tudom, hogy más hatalmak ellene vannak a béke- szerződések módosításának, — a revízió azonban elkerülhetetlen! Mussolini hatalmas egyénisége, nemcsak Olaszország; hanem egész Európa történetének egyszer már megszabta útját, látnoki erővel és a benne felhalmozott határtalan energiával most újra megmutatja azt az uj utat, amelyre a népeknek az omlás és romlás zűrzavarában elkerülhetetlenül rá kell lépniök. Átépítik a Nyíregyháza—mátészalkai vasútvonalat. Másfél óra alatt lehet lesz Mátészalkáról Nyíregyházára utazni. — Május 25-re Nagy kallóig elkészül a fővonal kiépítése. — Gyorsvonat! pálya lesz az uj vonal-szakasz. Hirt adtunk már lapunkban arról a nagyszabású tervről, amelynek megvalósulása esetén a Mátészalka- nyiregyházai vasútvonal fővonallá épül át. Vármegyénk alispánja az elmúlt pénteken délután 3 órára értekezletet is hivott már össze ebben a kérdésben s ezen az értekezleten részletes és igen beható vita tárgya volt a vasútvonal átépítésének ügye. Az értekekezlet vármegyénk közönsége részéről szükebbkörü bizottságot jelölt ki, melyben Péchy László főispán elnöklete alatt dr, Streicher Andor alispán, Tomcsányi V. Pál, Szuhá- nyí Ferenc, Gulácsy István és báró Kende György vesz részt. A nyíregyháza—mátészalkai vasútvonal átépítése tudvalevőleg már az elmúlt ősszel megkezdődött. Az átépitési munkálatok a télre való tekintettel ezídőszerint szünetelnek, de amennyiben az idő megenyhül, ismét hozzálátnak a vasútépítéshez, úgy hogy a nyár folyamán a vicinális vasútnak már csaknem a fele fővonallá lesz átépítve. Illetékes helyen nyert információnk szerint a nyíregyháza—mátészalkai vasút fővonallá való átépítését 2 éven belül akarják végrehajtani. A munkálatokat a Nyíregyházi Helyiérdekű Vasutak osztálymérnöksége vezeti, melynek tervei szerint május 25-ig Nagykállóig már „megépítik a fővonalat. Őszre tervezik, hogy a vasútépítéssel egészen Máriapócsig készen lesznek. Az átépítést mindenütt a legelső- rangú 16 méteres fővonali sínekkel eszközük úgy, hogy az uj vasút gyorsvonati pálya jellegével fog bírni. Nagykállótól a Kállósemjénig terjedő szakaszon a nyíregyházi szakasz befejezése után — tehát még májusban — folytatják a vasút átépítését és szukcesszive fognak folyni az átépitési munkálatok a pócsi vasúti szakaszon is. A kálló- semjén—máriapócsi szakaszon különben vasbeton aljakat fognak alkalmazni a pályatesten. A Máriapócstól Mátészalkáig terjedő vasút építésére minden valószínűség szerint csak a jövő évben fog sor kerülni. Értesülésünk szerint a vasútépítés költségeit mintegy 35 százalékban a Szabolcsvármegyei Helyiérdekű Vasutak Rt. viseli, míg a vasúthoz fűződő országos érdekre való tekintettel a költségeknek 65 százalékát az állam adja. Az állami hozzájárulási összegek a szerint kerülnek kiutalásra, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre az államkasszában. Ez a körülmény volt hatással arra is, hogy a nyíregyháza-mátészalkai vasút átépítését úgy komtemptálták, hogy ebben az évben csak Máriapócsig építik meg a fővonalat. Ez azonban alig adhat okot aggodalomra, ha tekintetbe vesszük, hogy Szabolcsnak, Szatmárnak és legelsősorban Nyíregyháza városnak igen fontos érdeke a teljes vasúti vonal kiépítése, melynek érdekében minden bizonynyal meg is fogják tenni a kormánynál a szükséges és eredményes lépéseket. Az illetékesek már foglalkoznak az uj menetrend kérdésével is. Erre nézve még nincs megállapodás és csupán annyi bizonyos, hogy az uj menetrend szerint másfél óra alatt lehet majd Nyíregyházáról Mátészalkára jutni. A Vármegyék és farosok p Országos tfentiegyesiílEto máié- q szálkái állomása 0 1929. évi január 25-én d. u. fél órakor az uj vármegyeháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyalja: 1. Mátészalkai mentőállomás al- elnökének jelentését. 2. 192^0 évi zárszámadást és 1929. évi költségvetést. 3. Megüresedett tisztségi helyeket betölti. 4. A központi kiküldött beszámolót tart és megvilágítja a központi egyesület jövő terveit. 5. Tárgyalja az esetleges indítványokat. Jön! . A CIRKUSZ Jön! A mátészalkai „A POLL 0“ MOZIBAN 1929. évi január hó 26-án, szombaton és 27-én, vasárnap. a* Egyetemi
