Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-08-26 / 35. szám
Mátészalka, 1928* augusztus 26. Ara 20 fillér. Vili. évfolyam 35. szám. PO Li i i n«., 'llE'S KÖZGAZDASÄGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénrtári csekkszámla : 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési díj: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. A vármegye kisgazdái részére az őszi vetőmag-szükséglet biztosítása. A földművelésügyi miniszter 610.000 P kölcsönt ad vetőmag beszerzésére. — Péchy László főispán a vetőmag mikénti beszerzése és szétosztása ügyében értekezletre hívta össze az e célból külön megalakított bizottság tagjait. gileg kifogástalan vetőmagból mintegy 150—200 waggon szereztessék be és ezen akció keretében honyolittassék le a mintegy 11 vagon nemesitett vetőmag beszerzése is, amelyből Beregvármegye kisgazdái is részesülni fognak. A vetőmag beszerzésére és általában az egész vetőmag akció lebonyolítására a Szatmár- vármegyei Gazdasági Bank R. T. kap megbízást. A vetőmag kiosztásának legkésőbb folyó évi október hó 5-ig keil megtörténni. A kiosztás a vasúti állomásokon eszközöltetnék a vármegyei gazdasági felügyelőség, a község Lapunkban már több Ízben foglalkoztunk azzal a nehéz gazdasági helyzettel, amelybe gazda közönségünk egyrészt a téli fagykárok, másrészt az egér pusztítások miatt jutott. Ismertettük a gazda közönségnek a nehéz gazdasági helyzet javítása iránt megindított akcióját is, melyet támogatott úgy a vármegye közigazgatási bizottsága, mint Péchy László főispán és a vármegye képviselői. Most, hogy az idei gabonafélék termése sok helyen gyenge eredményt mutatott, a jövő évi termés biztosítása érdekében felmerült a szükségessége annak, hogy a gazdák őszre búza vetőmaggal elláttassanak. A súlyos helyzet enyhítésére sikerült a kormány segítségét megszerezni, amennyiben a földművelésügyi miniszter a kisgazdák őszi vetőmag szükségletének biztosítására 610.000 P vetőmag kölcsönt engedélyezett. Péchy László főispán az adott kölcsönből a vetőmag beszerzési módozatainak megállapítása és annak eldöntése végett, hogy a szétosztás miként eszközöltessék, folyó évi augusztus hó 22. napjára értekezletet hivott össze, amelyen részt vettek Dr. Streicher Andor vármegyénk alispánja, Borbély Sándor, mint Szabolcs vármegye alispánjának kiküldöttje, Dr. Madarassy Géza árvaszéki elnök, Hank Olivér mezőgazda- sági kamarai titkár, Bónis Károly földbirtokos, Kiss Tibor Szabolcs vármegyei gazdasági felügyelő és Buchwein Béla vármegyénk gazdasági felügyelője. Az értekezleten a legnagyobb gondossággal mérlegelték a szükséges vetőmag mennyiség beszerzésének módját és mikénti kiosztását. A bizottság abban állapodott meg, hogy 79—80 kilós, megrostált, mennyiségi!eg és mínőséés a bank kiküldötteinek közbejöttével. A kiosztás első sorban a Tur-menti községekben fog megtörténni, hogy ezek a községek még az őszi esős idő beállta előtt, lehetőleg még e hó folyamán vethessenek. A rendelkezésre álló összegből — tekintettel a kisgazdák nagyszámú igénylésére és szükségletére — előreláthatólag csak ezek igényei lesznek kielégíthetők. Ha a kisgazdák igényeinek kielégítése után egy bizonyos ösz- szeg fennmaradna, az a bizottság határozata szerint elsősorban a 100—200 holdas gazdák között lesz az igényjogosultság mérve szerint szétosztva. Ily körülmények között a nagyobb birtokosok igényei kielégítést aligha nyerhetnek, miért is az igénylő nagyobb birtokosok helyesen tennék, ha már most iparkodnának vetőmag szükségletüket másfelől beszerezni. Az igénybe vett vetőmag ára a jövő év szeptember hó 30-ig fizetendő vissza. Az iparos nyugdija. Irta: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő. A magyar nemzet néprétegei között a kézmüiparosság gazdasági és szociális jelentőségénél fogva tekintélyes helyet foglal el. Ennek a számtani egyenlegnek a logikus következményeit azonban a nemzet nem vonta le a maga számára. Az állami politika iránya és a magyar iparosság szervezetlensége csak fokozta a magyar kézmüiparosság ferde helyzetét. Mi pedig most ki akarjuk egyenesiteni a kézműipar fejlődési vonalát és bele fogjuk illeszteni a nemzeti és ipari haladás körforgásába a magyar kézműves ipart. A magyar állam kocsiján helyet szorítunk a kézműves osztálynak. Az érdekképviseleti szerv, az Országos Kézműves Kamarának megalkotása után törvénybe fogjuk iktatni a megrokkant és megöregedett iparosok nyugdiját, továbbá a hátramaradt özvegy iparosasszonyok és árvák járadékát. Az iparoscsalád egyik tagja se éljen kolduskenyéren. Az iparosok nyugdij biztositásának olyannak kell lennie, amilyent a magyar kézmüvesrend gazdasági és szociális helyzete megkíván. Az iparosság, mint a nemzet önálló eleme nem lehet hátrányban más, de különösen az ipari munkások szociális és szociálpolitikai törvényhozása mellett. A kézmüvesrendet tehát nemcsak mint osztályt, hanem mint szociális tényezőt is kell kezelnünk. Az iparosnyugdij biztosítására ennek az osztálynak tehát nagyon nagy szüksége van, azonban nem olyan feltételekkel, amilyeneket mumus módjára ismét az iparosság képzelete elé vetítenek. Minden kisiparos kérdésnél megjelennek a vészmadarak és levegőbe eresztge- tik az ijesztőlövéseiket. Az iparosnyugdij ügyében is igy tettek. Már számokat is mondanak pedig minden szakember előtt világos, hogy a havi járulék attól függ, hogy milyen nagy nyugdijat kap majd az iparos és hogy milyenek az elélési viszonyok, vagyis a megrokkanási és halálozási arányszámok, Mig tehát a statisztikai lapok be nem futnak és a matematikusok el nem végzik számításaikat, addig részletekről beszélni komolyan nem lehet. Természetes a nyugdij annál nagyobb lesz, mennél többet tud az egyes iparos havonkint nyugdíjalapjára befizetni. Szerintem az iparosjárulék nem sokkal haladhatja túl az alkalmazottak szociális hozzájárulásának arányait. Semmi esetre sem lehet azonban havi 20—30 pengő, amivel az iparosságot mostan ijesztgetik. Az iparftsság ne üljön föl a vészmadaraknak. Az uj nyugdíjtörvény csak olyan lehet, amely megfelel az iparosság kívánságainak. Az iparosság áldozatkészségét az iparosság maga fogja megállapítani gondos tanácskozások után, mert Vass miniszter és Dréher államtitkár az iparossággal akarják az iparosságért a nyugdijkérdést megoldani. Az iparosság nyugdíjalapját autonómiával rendelkező szervnek kell kezelnie, amelyben csak az iparosság lehet a dirigens. Az iparosnyugdij nál fokozatoknak kell lenni, hogy a gazdag, jómódú iparos mellett, a szegény, egyedül dolgozó iparos a maga szerényebb szociális helyzetének megfelelő hozzájárulásával szerényebb nyugdíjban részesülhessen. Végül pedig az iparosnyugdijalap pénzeit csak az iparosérdekek istá- polására szabad majd felhasználni, amelyet majd a törvényben magában fogunk biztosítani. Csak alapelvekről lehet egyelőre beszélni, tehát amelyek az iparosérdekeknek megfelelnek és csak olyan alapon épülhet fel a törvény, amelynek részleteiről még a számok ismerete előtt beszélni csak öregasszonybeszéd. A magyar iparosságnak legyen gondja, hogy a statisztikai lapok kitöltve az illetékes ipartestület révén minél előbb visszakerüljön a népjóléti minisztériumba, ahol ezeknek az adatoknak az alapján indul meg a komoly munka egyelőre a nyugdij- tervezet megszerkesztésére. Iskola könyveket és írószert legelőnyösebben a Szatmár és Bereg könyvkereskedésében vásárolhat. Aranyi Gyula óra és ékszerüzlete MÁTÉSZALKA, Gróf Tisza István-utca 6. (Csizmadia-palota mellett) legszolidabb alapon álló elsőrangú bevásárlási hely. — Mindennemű órák és ékszerek javítása gyorsan és jutányosán, jótállással. — Minden darab a m. kir. Fémjelző-hivatal bélyegével van ellátva. 31—
