Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-07-22 / 30. szám
4-ik oldal. SZATMAR ti BEREt 1928. julius 22-én, Molnár Aladár alezredes, vármegyei cseodorosziály parancsnok eltávozik Mátészalkáról. As osztály tisztikara és altisztiéi megkapó ünneplésben részesítették elhelyezett parancsnokukat. — Eredeti tudósításunk. — Május elsejével, amikor Molnár . Aladár vármegyei csendőrosztály J parancsnok alezredessé lépett elő, bizonyossá vált, hogy magasabb szolgálati érdekből nem sokáig marad meg a mátészalkai csendőrosztály élén. Ez a személyi változás két hónap múltává! be is következett: Molnár Aladár alezredest elhelyezték Mátészalkáról, hogy más szolgálati beosztást kapjon. Molnár alezredes akkor került Mátészalkára, amikor derék csendőrségünk még az újjászervezés nagy feladatai előtt állott. E lelkes buzgalmat és fáradhatatlan emberi nagy energiát kivánó munkát Molnár alezredes teljes sikerrel végezte el s amikor most távozik, kedvelt és nagyrabecsült egyéniségének elvesztését általánosan fájlalja barátainak és tisztelőinek serege. A csendőrosztály tisztjei 18-án, szerdán délben meghatottan vettek búcsút volt parancsnokuktól. Haida Sándor százados szép szavakkal mondott búcsút s megindul- tan válaszolt arra Molnár alezredes, akinek tisztjei értékes cigarettatárcát adtak emlékül. A tisztikar bucsuzása után a parancsnokság udvarán Molnár alezredes őszinte meglepetésére egy csendőrszázad állott fel díszben valamennyi őrsöt képviselve Magyar alhadnagy vezénylete alatt. Zeke alhadnagy mondott itt előbb szép beszédet, utána Durucz tiszthelyettes beszélt megindultan. Zeke alhadnagy átadta az altisztikar díszes ajándékát, egy remekbe készült emlék-kardot. Mély meghatottsággal válaszolt a búcsúbeszédekre Molnár alezredes a kötelességtudás, hazaszeretet, becsület és keresztény erkölcs hü követésére buzdítva derék csendőreit, hogy a csendőrség iránti polgári bizalom megmaradjon és erősödjék. Őszintén megköszönte a ragaszkodást, az ajándékos megemlékezést és a gyönyörű csokrokat, amelyeket feleségének és neki a bucsu-ünnepségre készíttetett a csendőrosztály. Molnár alezredes búcsúztatására most szombaton este társas vacsorára gyűltek egybe barátai és tisztelői a Székház nagytermében, hogy Isten hozzádot mondjanak szépszerű egyéniségének. hogy az elért gazdasági eredményeket csak megfelelő ellenértékért áldozhatjuk fel, akkor kétségtelenül megállaná helyét, de az állammal szemben támasztott ezerféle kivánalom megvalósításánál, kielégítésénél, lehetetlen a magángazdaságnak ezeket a szigorú elvi kereteit betartani, mert ez, az államháztartás menetének folytonosságán, valamint a gazdasági élet fejlődésén helyrehozhatatlan csorbát ejthet. Kétségtelen azonban, hogy ha az állam közjogi hatalmán nyugvó pénzügyi felségjogát egyoldalúan, a magángazdasági élet teherviselő képességének figyelmen kívül hagyásával gyakorolná, akkor természetszerűleg, elsorvasztaná azokat az erőforrásokat, amelyekből bevételeit épen pénzügyi felségjog alapján kikényszerítheti. De viszont az állami élet szempontjából fontos célkitűzések megvalósítása érdekében, egy szebb jövő reményében nem lehet kifogásolni, ha átmenetileg, egy-egy nehéz időszakban, talán a normálisnál nagyobb mértékben veszi igénybe a polgárság vagyoni erejét, épen az állami szükségletek kielégítése szempontjából. Úgy érzem, hogy most ilyen időszakban élünk. Amidőn a minden gazdasági értékünket leromboló inflációs korszakból áttértünk az erkölcsi és a gazdasági megújhodás útjára, amidőn a legnagyobb áldozatok árán igyekszünk megszilárdítani gazdasági fejlődésünknek azokat az alapjait, amelyek a külföldi kölcsön igénybevételével 1924-ben lerakattak, nem lehet kétséges előttünk, hogy az a rendkívüli szűkös keretek közé szorított állami költségvetés, amellyel 1924-ben a szanálás utján elidultunk, csak alapja lehetett a teljes gazdasági konszolidációnak. De ha egy mindenéből ki fosztott nemzetet talpra akarunk ál tessék elő. HIRDESSEN A sift? és mmm =ben A meggratulálí rendőr. — A „Szatmár és Bereg" eredeti tárcája. — Debreceni diákkoromban történt! T. E. barátom, budapesti egyet, polgár — most jeles ügyvéd — értesített, hogy pár napra lerándul hozzánk az itteni diákéletet tanulmányozni. Örömmel újságoltam társaimnak E. barátom jövetelét s azonnal hozzáfogtam a szükséges intézkedések megtételére. Legelőször is összehiv- tam a „Beregi Kör“ tagjait értekezletre, melyen a fogadási, elszállásolási, diszgyülési programm lett összeállítva. Elérkezett a kedves nap! A délutáni vonathoz 11 rendes, 6 kül- és 4 pártoló köritaggal vonultam ki. Harsány éljenzéssel fogadtuk E. vendégünket s az indóház előtti téren — sok bámészkodótól körülvéve — üdvözöltem s biztosítottam, hogy közénk megértő, melegszívű cimborákhoz jött. Frappálta, meghatotta a nagyszerű fogadtatás. „Kisvonat“-ra ültünk s vonultunk a Mester-u. 9. szám alá, hol titkárunk birt albérletben egy terem- nagyságú szobát, amely vendégünk szállásául s a diszgyülés helyéül is szolgált. Jóízűen elbeszélgettünk, majd rövid, de zsíros uzsonnázás után megkezdődött a diszgyülés. A köri „Dalegylet" szerepelt legelőbb egy üdvözlet-féle darabbal. Elnökünk megnyitotta a diszgyülést s felkért engem, — mint köri főjegyzőt — alkalmi beszédem megtartására. Kifejtettem, hogy lehet a diákélet megnyilatkozásaiban eltérés, de érzésben, összetartásban egynek kell lennünk. Ezután a köri „zenekar" játszott hallgatót és debreceni nótákat. Végül vendégünk fejezte ki elragadtatását a kör intenzív működése felett. Diszgyülés után vacsorázni mentünk a „Kispipá“-ha, hová a kollégiumi diákság szokott járni. Pompás hangulatban költöttük el a vacsorát« üritgettük a „Sestakert“-i vinkót, tréfálgaítunk, nótázgattunk, mikor csak 11 óra tájban titkárunk kiadta a jelszót: menjünk a „Biká“-ba fe- ketézni, Rácz Károly bandáját hallgatni. Elindultunk lassan, sok beszéddel, vitával, nagy magyarázkodásokkal, haladtunk. Egyik kültagunk pl. élénken vitatta, hogy ő a gr. Eszterházy Pál közös huszárezredbeli főhadnagy legkedveltebb barátja az egész Debrecenben. A Széchenvi-utca sarkán épülő kolosszális épület elé értünk, melynek állványzatáról említett kültagunk áriázni kezdte az „Én és a holdvilág" cimü kupiét. A meg nem engedett időbeni daliás sértette a közelben posztoló rendőr fülét, odajött, leszólitotta az állványzatról az érzelgős kültagot s mikor az felháborodással tiltakozott az igazoltatás ellen, kijelentette, hogy az ügyletestiszt elé állítja. A társaság is haragra lobbant, becsmérlő kifejezéseket szórt a rend lelkiismeretes őre ellen, mire az még nagyobb eréllyel lépett fel. Vendégünk feszélyezve kezdte magát érezni, félt a „komoly következmények"-tői. Ötletem támadt! Ugy-ahogy lecsillapítom a zajt, odaléptem a szigoruskodó rendőrhöz s gratuláltam neki a jól megérdemelt „őrparancsnok"-i előléptetéséhez ! Meglepetve nézett rám! A társaság — juhászkodva — lelkes éljent kiáltott, a rend őre pedig a gratuláció meghálálásául csak csak ennyit szólt önelégült mosoly- lyal: „Hát csak nem bírni a diák urakkal, tessenek már sietni a „Biká"-ba, olyan szépen huzza Rácz Károly. Márok, Kallós Tivadar. rakozást biztosíthatunk, hanem előre biztosíthatjuk őket, hogy bőven lesz helyük a szállodákban és szórakozó helyeken. 50 pesagőt kémük e 3 napi budapesti tartózkodásért és ez 50 pengőért a következőket adjuk: Három napi tartózkodás, kitűnő j budapesti szállodákban és pan- ] ziókban. 1 Háromszori reggeli, mely áll: j kávé, tea vagy csokoládé, vajjal, 1 zsemle és mézzel vagy tojással és > süteménnyel. Három ebéd : -leves, előétel, sült i körzettel és tészta. , Három vacsora : előétel, sült kör- 1 zettel és tészta. < Hajó utazás és kombinált belépőjegy Margitszigetre. Belépőjegy az Állatkertbe. Belépőjegy az Ángolparkba és a látványosságokhoz. Ingyen strand-jegy. Elsőrangú ingyen színházjegy, ^ tetszés szerinti színházba. 1 Félnapig tartó autó-séta a város 1 nevezetes középületeinek látogatá- ^ sára vagy kirándulással a János- hegyre, Sváb-hegyre, stb. 1 Belépőjegy egy sportmérkőzésre. ! Sétahajózás a Dunán, zenés ha- ! jón, a gellérthegyi tűzijáték tartama alatt. Képeslevelezőlap sorozat Budapestről. Ez a 3 nap a fenti szolgáltatásokkal együtt összesen 50 pengőbe kerül előfizetőinknek és olvasóinknak, ami legalább 60‘Vo-os kedvezménynek felel meg. Természetesen e kedmezmények nem állanak korlátlan számban rendelkezésünkre, miért is kérjük előfizetőinket és olirocÁír>!/of nndrr róevíróÍDiíi Izof íilaáá/lartás és magángazdaság. A „Szatmár és Bereg“ számára irta Dr. Temesváry Imre országgyűlési képviselő. Sajtóban, gazdasági köreinkben í és a parlamentben is, gyakran hivatkoznak a magángazdaságnak az állam részéről való túlzott igénybevételére, valamint arra, hogy a magángazdaságtól elvont értékek, viszont az állam részéről gazdasági és szociális téren nem biztosítanak ugyanolyan értékű és méretű ellen szolgáltatást az ország polgársága részére. Ez a felfogás, ha általános gazdasági szempontból vizsgáljuk a kérdést és a magángazdaságnak arra az elvi álláspontjára helyezkedünk,
