Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-07-15 / 29. szám
1928. julius 15-én. «mull is mm* 3-ik oldal. Újabb felirattal kéri vármegyénk közigazgatási bizottsága vasutforgalmi viszonyaink gyökeres megjavítását. A megyei terméseredmények. — Nem csatolják el a Sándor-pusztáí fifi átészaszalkától. — Eredeti tudósításunk. — hézsége. Nagyon sok szülő már a régi Nagymagyarországban is úgy gondolkozott, hogy egy vagy legfeljebb két gyermeknek inkább tud gondoskodni a megélhetéséről, mint többnek. Akkor pedig még hason- lithatatlanul jobbak voltak a viszonyok, Tehát, ha már akkor is hatással volt az elhelyezés kérdése a magyarság számbeli szaporodására, mennyivel inkább befolyásolja ma, amikor sokkal nehezebbek a viszonyok, — Ami tehát akkor még csak a túlságos óvatosság jellegével biró körülmény volt, ma már a jövő iránti jogos reménytelenséggé változott át. Mindezek arra figyelmeztetnek bennünket, magyarokat, hogy ha azt akarjuk, hogy a magyarság jj nemcsak szellemiekben, hanem szám- i ban is gyarapodjék, ahoz elsősorban szükséges, hogy úgy a társadalom, mint a kormányhatalom a végzett ifjak számára megfelelő munkaalkalmat biztositson. Mert, ha ez nem történik meg, úgy a magyarság szaporodása a munkaalkalmakhoz fog igazodni. — Ez pedig nekünk Csonka-Magyarország fiainak csak balul üthet ki. Ha most a csonka haza fiai számban a csonka haza munkaalkalmaihoz igazodnak, mivel fogjuk kitölteni Nagymagyar- ország majdan megüresedő helyeit? Vagy már letettünk a régi Magyar- ország visszaállitásának megvalósi- tásáról ? Nagyon sokan lesznek gondolom, akik ellenveíik, hogyan lehetne segíteni az ifjúság helyzetén? hogyan lehet munkaalkalmat teremteni ? Én ezt hosszas fejtegetés tárgyává tenni sok okból nem akarom, ez ellenvetésre csak annyit, hogy nagyon sok egyes ember állásának jövedelméből megélhetne szerényen kettő, sőt három család is! Jobban, mint egy, esetleg diplomával rendelkező 30 éves, ideiglenes dijnok fizetéséből. — A csonka haza fiai igényeiket mérjék a csonka haza anyagi képességeihez, de nem csak a fiatalok, hanem az öregek is, ne csak az állásba jutni akarók, hanem az ott levők is. aztán kiviszik a falu végére s ott elégetik. A tűz körül burgonyákba galyacskákat szúrnak, aztán a burgonyákba vesszőt dugnak s a ga- lyacskát a boszorkány tüzénél lángra lobbantják. Végül egy legény és egy leány nevét kiáltva a burgonyákat a magasba repitik: ha a galyacska égve hull vissza a földre, a kikiáltottakból egy pár lesz. — Megyeszerte szokásos a farsangi tőkehuzás; Nyircsászáriban pl. igy megy végbe: húshagyó éjjelén a pártában maradt lányok udvarára a legények fatörzset visznek s az ablakon bekiáltják: „Itt a törzsök, húzzad!" Másutt, pl. Nagybányán, a fatönköt kötélre kötik s a tulrá- tarti lányok háza előtt nagy gyü- hózás közben végighuzzák. (V. ö. Ethn. 37 : 90; de bizony nem csak Dunántúl ismeretes, mert leírását 1. még: Kovács János Szeged és népe 318. 1. és Sajószentpéterröl Szinnyey Magyar Tájszótár 2 : 822. 1, is.) Levélpapír különlegességek nagy választékban a „Szatmár és Be- reg" könyvkereskedésben. Vármegyénk közigazgatási bizottsága pénteken délelőtt Péchy László főispán elnöklésével havi rendes ülését tartotta s ezen a választott tagok közül dr. Gyene István, Jé- key Sándor, báró Kende György, Madarassy Dezső, Péchy Manó és Szuhányí Ferenc jelent meg. Az alispáni jelentést dr, Boér Endre főjegyző adta elő. A jelentés többek között javasolta, hogy Mátészalka község felebbezését utasítsa el a bizottság s mondja ki a Sándor-pusztának Kocsord községhez való elcsatolását. Dr, Tóth Bálint pénzügyigazgató szólt hozzá először a kérdéshez, helytelenítve, hogy ilyen módon sulyosbbittassék az áldozatkészségéről számtalanszor bizonyságot tett megyeszékhely közönsége. Mátészalkát az ország szerencsétlensége sodorta mai helyzetébe, amelyben óriási terheket kell viselnie anyagi eszközök nélkül is, hogy megfeleljen a megyeszékhely voltával reá háruló feladatoknak. Báró Kende György és Péchy Manó ugyancsak ezen a véleményen van s egyben veszedelmesnek is tartja, hogy ilyen határátcsatolásokra prae- cedens teremtessék. A hozzászólások után a bizottság egyhangúan helyt adott Mátészalka község felebbezésének. Gulácsy Tibor árvaszéki és dr. Schönpflug Béla főorvosi jelentése után a pénzügyigazgató előadta, hogy az esedékes adótartozások 74 százaléka hátralék a megye területén. Péchy Manó a jelentéshez szólva a kataszteri tiszta jövedelem százalékos alább-értékelésének szükségességét hangoztatta. A pénzügy- igazgató megígérte, hogy a kataszteri becslés dolgában tájékoztató adatokat fog beszerezni, Salzmann Ottó kir. főügyész je- jelentésének tudomásul vétele után Dietz Miklós műszaki főtanácsos ismertette az útépítési munkálatokat, majd Szuhányi Ferenc képviselő szóvá tette fokozatosan rosszabbodó vasut-közlekedési viszonyainkat. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a májusi menetrend óta a vonatok közlekedési ideje még hosszabb lett, mint ezelőtt volt. A lassú járatok oka állítólag a gyenge alépítmény. Ám ha igy van történjék gondoskodás az átépítésről. A | főispán válaszában részletes tájékoztatást adott e kérdésben vasúti körökkel állandóan folytatott tárgyalásairól. A helyi érdekű vasutakat igen nehéz rászorítani az építésre, gyökeres segítség csak az volna, ha a szabolcsi helyi- vasutat államosítanák s gyorsvonat járhatna Mátészalkáig. Jékey Sándor és báró Kende György felszólalása után úgy határozott a bizottság, hogy újból felír a kereskedelemügyi miniszterhez ebben a kérdésben. Buchwein Béla gazdasági felügyelő jelentette ezután, hogy az időjárás juníus hónapban általában kedvező volt, csak 27-én pusztított zivataros jégeső Vállaj, Mérk, Nyír- vasvári, Szamosangyalos, Pátyod, Hermanszeg, Szamossályi és Jánk községek határában. A kár a vetésekben és a gyümölcsösökben egyes helyeken az 50—60%-ot is meghaladta. A repce aratását a legtöbb helyen befejezték, egyes gazdaságokban már a cséplése is folyamatban van. Terméseredménye a kifagyás miatt rendkívüli változó, átlagban kát. holdanként cirka 2 q-ra becsülhető. Minősége az egyenetlen fejlődés és érés miatt gyenge, A búza szem-fejlődésére az időjárás kedvező volt. A kalászok hosszúak, teltek, a szemek jól fejlődtek, sajnos azonban, hogy az égér, majd a fagykár folytán 42.644 kát. hold őszi kalászos vetés pusztult el, amely kárt szenvedett köz- zégek őszi vetés területének 61.5°/o'át teszi ki. A megfagyott őszi buza- vetések túlnyomó része ritka és gazos, de vannak jó vetések is. A tavaszi buza-vetések általában jók. A rozs aratása megkezdődött. Szem és szalmája általában jó közepes. A tavaszi árpa érése felé közeledik. Kalásza telt. A zab jó, buja fejlődésü, zászlóját kihányta. A tengeri vetésekben vannak jók, de vannak gyengék is, további fejlődésükhöz esőre volna szükség, A burgonya jól fejlődik, bokros, gumó-képződése megfelelő. A cukor és takarmányrépa fejlődése erőteljes. A kerti vetemények jók. A dohány is jó. A mesterséges takarmányok közül a lóhere, lucerna az egér és fagykár miatt gyenge termést adott. A zabosbükköny buja növésű, A rétek terméshozama gyenge, kevés szénát adott. A legelők legnagyobbrészt gyengék, a nagy melegben kisültek. A gyümölcsösök közül: almából helyenként közepes termés, de sok helyen semmi sem lesz. Körtéből közepes, szilva, dióból gyenge termés mutatkozik. Dr. Fejes Kálmán tanfelügyelő jelentése után Hradil Dezső főállatorvos arról számolt be, hogy a Tísza-töltés munkálatainál foglalkoztatott lovak között takonykor ütött ki. Ezért 6 lovat kiirtottak. Egyébként zárlat áll fenn lépfene miatt Nyírcsászári, Fehérgyarmat és Pe- nyige községben. Veszettség miatt Csengerujfalu, Mátészalka, Jármi, Nagyecsed, Gebe, Cégénydányád és Márok községben, Takonykor miatt Panyola községben. Rühkór miatt Garbolc, Császló, Mátészalka, Sza- mosszeg, Nagyecsed, Penészlek. Fá- biánháza és Panyola községben. Sertésvész miatt Csengerben, Nagy- ecseden, Nyírcsaholyban, Turistván- diban és Gelénesen. Sertésorbánc miatt Tyúkodon és sertésüszög miatt Tiszaadonyban. LEVÉL ÖCSÉMHEZ! Ne busulj! Én már nem ontok [könnyet, Keservünk azzal úgyse lesz könnyebb. De nem fásult el végkép a lelkem, Sőt ujult remény forrásra leltem. Megsebzett szivem feldobog, gyógyul, S mindez származik a Legfőbb Jótul. Istenünk az! Ö él felettünk; Mily jól esik most hozzá sietnünk. Testvér! O egyszer mindent visszaád, Véget ér keserv, busult árvaság. Soká lesz ? . , . Lehet. Nagyon jól [tudom, Mélyen barázdáltlesz már homlokom, Hajam, szakállam fehér, mint a hó, De lelkem ifjú, bízó, lángoló. Te akkor leszel majd legerősebb, Tisztulni fog a horda előled. Óh, de szép is lesz! Ott megyünk [ketten Egymás mellett a nagy, szent seregben. S majd, ha észrevetted, Hogy nem vagyok többé melletted, Fordulj vissza, keress fel öcsém, És temess el a Magúra tövén , , . A debreceni m. kir. Tisza István tudományegyetemen mind a négy (ref. hittudományi, jog- és államtudományi, orvosi és bölcsészet-,Jnyelv- és történettudományi) karán a rendes beiratkozások az 1928—29 tanév I. felére 1928. szeptember hó 1-én kezdődnek és bezárólag 12-ig tartanak. A beiratkozási engedélyt kérő folyamodványokat 1928. év agusztus hó 1 és 31-ike között kell benyújtani. A tandijat a vallás- és közoktatásügyi Miniszter 101 pengőben állapította meg.
