Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-10-07 / 41. szám
2-ik oldal. StMtMMR ISIBEES6 1928. október 7-én. vídebb utat kell megtennie a romániai árunak, amely Csapnál juthat be a csehszlovák vasútvonalba és a csehszlovákiai kivitel Románia felé szintén ezen az utón bonyolódhatnék le. De tehermentesitené az érmihály- falva-nyírábrányi vonalat is, amelyen még a mai lecsökkent teherforgalom mellett is gyakran nagy a zsúfoltság a tehervonatokban. Ha a mátészalkai vasút megnyílik, úgy Nagykároly vidékéről, de távolabbi helyekről is rövidebb utón lehet eljuttatni az árut Nyíregyháza, Miskolc felé. Ezek a relációk adhatnak nagy jelentőséget és kiterjedt munkát a megnyíló nagykárolyí vámhivatalnak, amelynek a mostani szűk forgalmi lehetőségek semmiképpen sem adnak létjogosultságot. Mivel pedig megfelelő működési terület nélkül a vámkincstár nem létesít uj vámkincstár nem létesít uj vámhivatalt, biztosra vehető, hogy sor kerül a mátészalka-nagykárolyi vasútnak Börvelynél való megnyitására. Reggel öt órakor az épülő Tur-csatorna partján. Turcsatornapartja, 1928. szeptember végén. Már-már abban a meggyőződésben éltem, hogy az épités alatt álló Tur-csatorna partján aligha fogok két-háromszáz munkás embert találni. Örvendetesen csalódtam azonban, mert a csatorna partján a kubikusok és kordélyosok százai nyüzsögnek még. Reggel öt óra. Künn vagyunk a kanyargó Tur-csatorna partján. A hatalmas töltéseket féloldalt dűlt deszkabódék ölelik kőiül, sőt még a folyó partjától pár lépésnyire is párhuzamosan egész sor földbe -vájt kunyhó áll glédában, az idők súlyától kissé megroggyantan. Végigsétálunk a csatorna egyik felén az ajtónélküli kunyhók, bódék előtt és csak úgy sebtiben a következő munkás létszámot jegyezzük fel : Jack Szaniszló munkafelügyelő csoportja 120 kubikus, 30 kordélyos, 40 felrakó és töltés planirozó. Korom Géza muukafelügyelő csoportja 250 kubikus, 40 kordélyos, 60 planirozó és felrakó. Pataki, a kubikus költő csoportja 150 kubikus, 30 kordélyos, 40 planirozó és felrakó. Találtunk itt még egy 40 emberből álló csoportot is, ezek rögtörők és alapozók. A töltés-alapot készítik elő és a töltésbe hordott rögös földet törik borsó nagyságú darabokra kishodosi vasbeton hid munkáinál 40 munkás, de dolgozik még vagy 60—70 ember a kotrógépnél. Az egyes és kettős számú vasbeton hidak építésénél is igen sokan dolgoznak. A Nagyhodosi vas- beton-hid alapolási munkáinál 20 kubikus dolgozik és igy tovább. A kordék nehéz és ragadós anyaggal megrakottan a csatorna-szelvények közepén sorakoznak. A fájdalmasan nyikorgó talicskák mögött szentesi, csongrádi, mindszenti kubikusok, mig a bordélyok mögött szatmárme- gyei atyafiak görnyednek. Magatartásukból, egész lényükből azt véljük kiolvasni, hogy teljesen megvannak elégedve munkaadójukkal, Bátori Oszkár okleveles mérnökkelés gróf Teleki Jánossal. Van is itt kiemelendő földmennyiség, pár százezer köbméter. Hogy egyes csatorna szelvényekből hány m3-ter földet kell kiemelni, a munkafelügyelőknél lévő zsíros, szakadozott kuba- tura számításra használt papirokon van ceruzával felrajzolva. A kiemelendő földkiásására és a töltésbe való elszállítására munkás van elég s az egyik kubikus a másikat igyekszik kitúrni helyéről, hogy neki jusson a jobb és könnyebben felásható föld. Jó földnek ugyan egyáltalán nem lehet nevezni a Tur-csatorna földjét, mert igen ragadós és nehezen ásható, és kavicsos réteg is található itt, hanem úgy kell venni, ahogy jön: mondja egy öreg szentesi kubikus. Mindig csak keveset venni az ásóra és szakértelemmel rakni a nyikorgó talicskára. Hát bizony, nehéz munka ez a kubikus munka, itt a csendes, kanyargó Tűr folyó partján. Pont épen a kantin épületének ajtaja előtt áll meg az egyik földdel megrakott kordé. A kordén át látni lehet, a pókhálós polcon sorakozó csorba boros és pálinkás üvegeket. A kantinos is készen áll a kantín közepén, hogy a kecskelábu asztalok mellett csöndesen pálinkázó felügyelők, munkások intésére egy szempillantás alatt rohanhasson a másik félliterért vagy féldeciért. Ennek aztán, végül az a következménye, hogy a kubikusok, kordélyosok keresetük egy részét a kantinban hagyják. Küldenek azonban haza is s mint a postánál informáltak bennünket, legutóbb is 15—20 ezer pengőt tett ki a külömböző ösz- szegekben feladott — Túr munkánál szerzett — tiszta pénz! A tisztaberki hid felé futó, épités alatt álló töltés-szelvényeken hosszú sorban ülnek a ricsei, tísztaberki, botpaládi és a többi környékbeli községek koránkelő asz- szonyainak frissen fejt tejjel telt kannái és különböző élelmiszerrel telt kosarai. A földön pihenő kosarakban a tojástól kezdve a tavaly termett burgonyáig, minden jót meg lehet találni. Csak éppen az a kérdése a kubikusoknak, hogy milyen árakért ? A tavalyi száraz babot például 1 pengőért kínálják, mig a tavalyi lekvár árát 80 fillérben szabták meg, Egy darab tojás ára itt 8 fillér. És igy tovább. Túlságos nagy alkuvás nincs. A kubikussal különben nem is igen tanácsos sokáig bibelődni, mert ezek bizony egykettőre összetörik a tojással telt kosarakat vagy véletlenül feldöntik a tejes kannákat, affölötti dühükben, hogy minden olyan drága. Az az egyetlen szerencséje a dolognak, hogy az eladók igen-igen olcsó árakat szabtak m*J. * A kantin-épület mögött épült az ideiglenes husmérő deszkabódéja is. A husmérő deszkabódéja mélyén éppen a reggeli bevételét számlálja. Jó üzletet csinált ő ma, mondja a kantinos. Három birkát vágott le és mind eladta a húsát. ¥ A kordélyosok barakjainak ablakaiban a hervadás gyorsan közeledő szezonjának kedves virágait látjuk : a szép krizantimot, meg a cirmos őszi rózsát. Mindenesetre : sokkal hangulatosabb dolog reggel öt órakor a kanyargó Túr partján őgyelegni, mint Köves-Kölesén a bus- képü vendéglős panaszait hallgatni. A kanyargó Túr partján a ricsei erdő vén fái már vetkezni kezdenek. Az akácok levelei sáfrány-sárgák és a reggelek dermesztő hidegek. Távolban a máramarosi havasok szikráznak a hótól. Mikor a napsugár éri őket, mintha aranyba olvadnának. Itt a Túr partján már beköszöntött az ősz és csendes őszi harmat hull a ricsei erdő vén fái felől. Kovács Gyula. A magyar mezőgazdaság válságos helyzete. Irta: Dr. Jeney Béla (Fehérgyarmat). A magyar mezőgazdaság helyzete a világháború befejezése óta, de különösen egy pár éve napról-napra aggasztóbb. Mezőgazdaságunknak ez a szomorú helyzete gondolkodóba kell, hogy ejtse nemcsak az ebbe a körbe tartozókat, hanem az ezen a körön kívül esőket is, annál inkább, mert egész állami létünk és berendezkedésünk alapja a mezőgazdaság, amelynek jó vagy rossz sorától van függővé téve az egész magyar társadalom gazdasági és szociális helyzete. Nálunk a mezőgazdaság; bénulása, mint elkerülhetetlen következményt, maga után vonja az ipar és kereskedelem teljes csődjét is. Amint látjuk, a mezőgazda sivár helyzete, szegénysége, a legnagyobb mértékben érezteti hátását úgy az iparosnál, mint a kereskedőnél. Mindkettőnek élet ereje, virágzása, nagy mértékben függ a mezőgazdaság vásárló képességétől. A gazda pénztelensége az egész gazdasági élet vérszegénységét jelenti, mert a magyar mezőgazdaság nemcsak a legnagyobb termelési ág, hanem egyúttal a legnagyobb fogyasztó piac is. A mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek ez az egymásrautaltsága tehát kézzelfogható, mégis ahelyett, hogy összefognának, a valóságban egyik a másik ellen tör. Nemhogy az egyes gazdasági tényezők a közös bajok forrását keresnék, hanem ehelyett mindegyik a másikban látja meg ölő ellenségét, boldogulásának akadályát. Nyeremények az uj m. kir. osztálysorsjátékban Az elérhető legnagyobb nyeremény 500.000 pengő Jutalom és nyeremények: 300.000 39—42 200.000 100.000 50.000 40.000 30.000 25.000 20.000 15.000 10.000 5.000 stb., stb., összesen több, mint 6 millió P készpénzben 80.000 sorsjegy közül 40.000 biztosan nyer, tehát minden második sorsjegy. Első búzás már október 20-án kezdődik A sorsjegyek hivatalos árai: 1 Egész I Fel I Negyed I Nyolcad | 20 P ! 10 P I 5 P | 2 50 P Sorsjegyek az összes árusitóknál! És ebben a hallgatólagos gazdasági háborúban különös helyzeténél fogva a mezőgazdaság huzza a rövideb- bet, azért is, mert ez a gyilkos gazdasági verseny már nem egyedül az országhatárokon belül folyik, hanem országhatárokon túl az egyes államok között, a világ piacokon. Hogy vájjon megállhat-e mezőgazdaságunk a 'világ piacnak eme élet-halál harcot vívó versenyében és hogy minő feltételek mellett ? — ez a legnagyobb kérdése a magyar közgazdasági életnek. Mindenesetre addig nem, amig a gazda termelési költsége jóval meghaladja jövedelmét, amig tormékeinek értékesítése ennyire sivár és kilátástalan. Kell-e annál szomorúbb helyzet, amikor a gazdának jószágát legalább ötször vagy hatszor el kell vinni a vásárra, hogy eladhassa, illetőleg valahogy „túl tehessen rajta“, amikor a marhalevél dija és helypénz, különösen kissebb állatoknál szémottevő részét teszik a vételárnak. Van-e annál rosszabb értékesítési lehetőség, amikor már maholnap a bőre árát sem adják meg egy darab jószágnak ? Éhez járulnak még az óriási közterhek. A magyar mezőgazdaság teherbíró képessége elérkezett utolsó állomásához. A termelés költségei és a közterhek naponként emelkednek, ezzel UTAZÁSÁHOZ a vállaji magyar-román határon át BÉRELJEN AUTÓT, mely kedvező fuvardíjért Nagykárolyba és környékére teljes kényelemmel elviszi. Érdeklődés Vállajon 3. számú telefonon.
