Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-10-07 / 41. szám
1928. október 7-én. UIIMÍI ll BEREC 3-ik oldal. szemben a termelés hozama nemhogy emelkednék, hanem a válságos időjárás folytán csökken. A kettő közötti külömbséget egyenlíti ki a gazda a bankból vett kölcsönnel, aminek kamatterhei annál is inkább tetézi a terhekben való el- merülését, mert ezek a banki kölcsönök csaknem kivétel nélkül a mezőgazdaság közterheinek kiegyenlítésére és a gazda létfenntartási költségeire fordittatnak, nem pedig a mezőgazdasági termelés intenzivitásának fokozására. Ez pedig kóros jelenség és semmi szín alatt sem megnyugtató. A termelést a mai értékesitési viszonyok és hitelélet mellett fenntartani nem lehet. És ennek a bajnak legnagyobb oka a tőkeszegénység. A tőkeképződés a lehető leglassubb mértékben halad előre, már pedig enélkül a hitelviszonyok sem javulhatnak. Hogy adhasson kölcsön az a bank S százalékra pénzt, amelyik maga is 9 és ÍO százalékot fizet hitelezőjének, a betét tulajdonosnak? A közgazdasági életnek tehát legfontosabb feladatát kell, hogy képezze a magyar mezőgazdaság versenyképességének emelése kapcsolatban a belső tőkeképzéssel. Ha ezt sikerül megvalósítani úgy szinte magától fog megoldódni az ipar és kereskedelemnek ma még szintén nehéz helyzete. Tanitó-egyesiiletek közgyűlése a megyében. A Magyarrészi Szatmár-Egy- házmegyei Rám. Kath. Tanitó- Egyesület évi rendes közgyűlését 1928. évi november 7-én tarja Mátészalkán, a róm. kath. iskola tantermében. A közgyűlésre szóló meghivókat a múlt napokban küldte szét Kursinszky Zsigmond egyház- megyei főtanfelügyelő, elnök és Biró Dezső egyesületi elnök. Tárgysorozat a követ» kező: 1. Kilenc órakor szentmise, közös szentáldozás. (Reggelire Bertók Béla szivesen látja a kartársakat.) 2. Pápai Himnusz. 3. Elnöki megnyitó és jelentés. Tartja Egyházmegyei Főtanfelügyelő. 4. Múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 5. Értekezés, A földrajz tanításnál a IV. osztályban miként juthat érvényre a magyarnemzeti eszme. (Irredenta). Tartja Tomka János szatmár- csekeí tanitó. 6. Gyakorlati tanítás. Magyarország földrajzának november első felére eső tananyaga a IV. osztályban. Különös tekintettel a magyar nemzeti eszme kídomboritásá- ra. Tartja valaki a saját iskolájának osztottsága szerint. Mindenki készüljön, 10 perc szünet után: 7. Értekezés. A gyermekek öntevékenységre nevelése. Tartja Vilmos István csengeri tanitó. 8. A III. Egyet. Tanító-Kongresszusról beszámol Biró Dezső egy. elnök. 9. Rövid értekezés a torna- tanitásról. Különösen tekintettel az uj miniszteri rendeletre. Tartja Soltész János nyircsa- holyi tanitó. 10. Rövid értekezés az egyházi ének tanításáról. Tartja Bertók Béla igaz. tanitó. 11. Pénztárnok jelentése. 12. Könyvtárnok jelentése. 13. Előterjesztések, indítványok. 14. Nemzeti Himnusz, A közgyűlés után közebéd. ÜÜ^lili A Szatmári Ref. Egyház- megyei Tanítóegyesület folyó hó 9-én Fehérgyarmaton d. e. fél 10 órai kezdettel a ref. iskolában közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Ének, elnöki megnyitó, üdvözlések. 2. Mintatanitás a Természet- tan köréből. Vigh József csengeri ref. tanitó. ^ Jelentés a III. egyetemes tanügyi kongresszus és az 0. R. T. E. választmányi gyűléséről. Előadó: Ilyés Zoltán egyesületi jegyző. 4. Az egyházmegyei iskolák tananyagbeosztásáról az uj tanterv alapján. Előadó: Kiss István matolcsi ig. tanitó. Szünet. 5. Az egyházi iskolai statisztikák kiállításáról, 6. Tagsági dijak. A pénztár állása. Varga József jánki tanító, egyesületi pénztáros. 7. Az igazgatói dijakról, 8. Az O. R. T. E. leirata biztosítási és egyéb ügyekben, 9. írásban beadott indítványok. 10. Zárszó Himnusz. A közgyűlés után, melyet Kiss Árpád egyesületi elnök hivott össze, közebéd lesz a fehérgyarmati tanítók intézkedése szerint. Haszonbérbeadó birtok. Szat- márcsekében, Fehérgyarmat mellett 600 magyar holdas birtok januártól bérbeadó. Bővebb felvilágosítás szerezhető Lónyay Ferenc nyug. miniszteri tanácsostól Budapest, Horthy Miklós-ut 40. A történelem útja« Mátészalka, okt, 6. A világtörténelem szárnycsapásai alatt görnyedező emberiség életében minden időben érezhető volt a nemzetek sorsát irányitó az a hatalmas lendület, mely kérlelhetetlen erővel ragadta magával a népeket a történelem utján. A mindennapi gondok, a kicsinyes törődések, a vásári élmények felett ma is tombol az idők viharja és éppen ezért manapság sokkal nagyobb az érdeklődés a világ eseményei iránt, mint volt nehány évtizeddel ezelőtt. A magyar fajszeretetnek, nemzeti öntudatosságnak és magasabb célkitűzésnek pedig különösképpen nem szabad egy pillanatra sem elhomályosodnia, mert máskülönben a népek örökös harcában elveszítjük a csatát és kicsúszik lábunk alól a talaj. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a népek harca egyetlen percre sem szűnik meg és ha békés eszközökkel folyik is most a harc, nem kevésbbé komoly és nem kevésbbé életre-halálra megy. Ilyenkor nagyon fontos, ha ismerjük ellenségeink állásait, azok minden lépését. Azok a fölényeskedők, akik most is szeretnék lebecsülni a külpolitika eseményei iránt való érdeklődést, maguk sem tudják, hogy milyen nagy felelősséget vállalnak magukra. A megváltozott időkben, megváltozott a magyar nép önmaga iránt való felelőssége is. Ha most is a régi csapáson járva, figyelmünket nem terjesztenők ki a nemzet sorsát közelről érdeklő világeseményekre is, olyan tunyaságban és tétlenségbe sülyednénk vagy olyan önmarcangoló belső tusákra vetemednénk, amelyek kárörömmel töltenék el ellenségeinket és a nemzet pedig önmaga ásná meg saját sírját. A körülöttünk levő népek legújabb történetéből nagyon jól láthatjuk, hogy rfiit jelentenek a külpolitikai összeköttetések és azok szálainak szövögetése. A németek, a lengyelek, a csehek, a tótok, az oláhok, a szerbek, a horvátok mind egytől-egyig a legszorosabban belekapcsolódtak a külpolitikai áramlatokba és azokba kapaszkodva iparkodtak érvényesülni. Ezeknek a népeknek minden egyes tagja át volt hatva a nemzet külpolitikai hivatásától és nemcsak a határokon belül, hanem Európa minden táján és messze Amerikában is szőtték a külpolitikai összeköttetések szálait. Csak nekünk ne volna szabad ébrentartani a nemzeti lelkiismeretet? Csak nekünk kellene taKÉRJE A FŰSZERKERESKEDÉSBEN A MOST MEGJELENT, , TÍtö RECEPTFr TARTALMAZÓ, SZÍNES KÉPEKKELILLUSZTRÄLT di OETKER-féle A 127 receptet tartalmazó, „Hogyan készül a jó sütemény ?" cimü könyvecskét kívánatra továbbra is ingyen és bérmentve küldöm. 38— Ián elmerülve a napi élet gondjaiba, elalkudva nemzeti hivatásunkat, feledni jelent, múltat és jövőt ? A történelem utjai kiszámíthatatlanok. De, ha résen állunk, az ezeréves Magyarország, újabb lendülettel, tovább folytassa dicsőséges előrehaladását a történelem utján. Reflexiók a mátészalkai portengerröl... Ha Bécsben, a mintaszerűen tiszta, hygienikus és bőségesen öntözött világváros kellős közepében, egy nemrég végzett mérés alkalmával 1 köbcentiméter levegőben négymillió porszemet olvastak meg, vájjon hány porszem lenne található a mátészalkai főutcák porsza- harájában, melyet az öntözés hiánya, a megélénkült autó-, motor-, bicikli-, szekér-, szarvasmarha-, sertés és juhfor- galom stb. gigantikuson dagasztott ??? * A félelmetesen átláthatatlanná sokasodott és sűrűsödött mátészalkai porfelhőket a védekezésnek minden kísérlete nélkül, elernyedten, félájultan vagyunk kénytelenek beléleg- zeni, ellepi tüdőnket, szemün- ket-szájunkat és beszáll lakásunk, bútoraink legrejtettebb zugába... * Bepiszkítja a boltosok, élelmiszer-kereskedők, hentesek- mészárosok áruit. Sokan közülök külön alkalmazottat tartanak a por elleni védekezés céljából, de minden fáradozásuk hiábavaló! A por végtelenül árt mindannyiunknak,
