Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-05-13 / 20. szám
2-ik oldal. _____ ________ sisimír t® mm* __________1928. május 6-án, DO BY ANTAL tavaszi öltöny- és felöíiőkelmék FÉRFISZABÓ ÜZLETÉBE nagy választékban megérkeztek. Megtekintés és érdeklődés vételkötelezettség nélkül. A folyó év első negyedében 15 tüzeset volt, abból 2 esetben a tűz lényegesebb kár nélkül rögtön eloltatott, 13 esetben 107.428 pengő esett áldozatul. Leégett ösz- szesen 9 lakóház, 32 melléképület, takarmány, gabona, gazdasági eszköz, bútor, ruha és üzleti áru. A tűz oka: 4 esetben gyermekek játéka gyufával 74.665 P,, 4 esetben gondatlanság: 11.775 P., 4 esetben nem volt megállapítható : 6.400 P., 1 esetben szabálytalan kéményépítés: 5.238 P., 1 esetben eldobott cigaretta: 100 P., 1 esetben valószínű gyújtogatás: 9.250 P., 15 esetben 107.428 pengő értékben, ebből biztosítva volt 36.950 P. értékben, nem volt biztosítva 70.478 P. érték. Az önkéntes tűzoltó egyesületek kiképzését a községek megkezdték és eddig 7 községben fejezte be a kiképzést Kovácsy Árpád vármegyei tüzrendészeti felügyelő. Az önkéntes tüzoltóegyesületek és kötelezett tűzoltóságok a községekben, mint ahogy az ország nagyrészében, itt is csak papíron működnek, kivétel alig egy pár község, ahol némi, de nem elegendő tözoltó- élet van. Tekintettel a mostani pénzügyi helyzetre, a levente oktatók tűzoltó- kiképzését az oktatói tanfolyamon bővíteni kellene, hogy azok a felállítandó levente tüzoltószakaszok- nak képzett parancsnokaik lehessenek. Wladíwosiokban nagy rádió állomás épül. A szovjetkormány elhatározta, hogy Vladiwostokban nagy adóállomást épít, melyet mint értesülünk, elsősorban a politika szolgálatába kiván állítani. Az adó politikai beszédeket fog közvetíteni orosz, kínai és japán nyelven. Kutyásdi. — ÉLETKÉP — Tibu ! zengett a szigorú apai kiáltás az udvaron . . . gyere elő! Gyanakodva elősomfordált. Sok panaszt hallok rád! Templomban nem voltál, anyádat folyton bosszantottad, az öreg kofaasszonyt utca-hallatára „csipás Mórién“-nek csúfoltad. Micsoda dolog ezl A kamaszodó fiú csak sunyin hallgatott, tudta, hogy a vád egytől-egyig igaz. Nem is mentegette magái, úgy se ért volna semmit! Várta szepeg- ve, vájjon mi lesz a büntetés ? Vessző, böjtölés, vagy asztal- aláültetés? Ez utóbbitól irtózott legjobban és csakugyan ezt a legkellemetlenebb büntetést kapta! Ebéd után rögvest meg kellett kezdenie a büntetés kitöltését, nagy szomorúan asztal alá is ült. Rettenetes volt! Már kora délután gyülekeztek a pajtások játszani: labdázni, hintázni, búvócskázni. Gyönyörű júniusi vasárnap volt! Annál gyötrőbb az asztalalatti — fogság! Behallatszott a künn játsza- dozók kiáltozása, a vidám kacagás, sikongás. De nem mert kimozdulni, mert biztosra vette, hogy testvérei, a nála kisebb Béla és Bözsi elárulják s félt jóságos lelkű, de szigorú apja haragjától. Olykor lett kínos a szenvedése mikor Béla he-hekiáltott hozzá gúnyolódva „gyere Tibu játszani, olyan jó ideki“! Akkor meg éppen elviselhetetlen lett, mikor uzsonnára testvérei kávét, csőrögét kaptak és ő hallotta, hogy ka- vargatják a cukrot a csésze fenekén, hogy ujjonganak „de jó, de finom csőröge“! Szegényke úgy szerette a csőrögéi, mint galamb a mézes búzát, számára az volt a vasárnapi étkezés fénypontja! De mert fogsága uzsonnái- böjtöléssel volt szigorítva, nem élvezhette kedvenc süteményét! Béla benyitott hozzá, kaján mosolygással mutogatva a kívánatos csőrögét. Bözsi — a kis majmoló — szintén benyitott s nem állotta meg, hogy eléje ne dobjon egy kicsi darabkát. Hálás pillantás volt érte a köszönet, ami annyira megtette a hatást, hogy megismételte a dobást, sőt Bélát is rávette részvétfalat dobására. Ekkor Tibunak jó ötlete támadt. Javasolta, játszanak kutyás- dit! Üljetek le a díványra, dobáljatok hozzám az asztal alá csőrögét, én pedig fogok morogni, ugatni és úgy szedem majd fel! S már is bemutatásul kezdte a kutyatempót utánozni. Roppant tetszett a dolog a két kisebbnek! Folyton dobálták a csőrögét s nagyokat kacagva élveztek ! Hol egyik, hol másik sietett csőrögéért, míg fel nem tűnt a mamának, hogy hová lesz a sok csőröge?! Sokáig kellett őket faggatni, ígéretekkel biztani, mig végre szerényen bevallották, hogy a „kutyásdi“ miatt fogy az oly nagyban! Elmosolyodott a mama, és sietett újságolni a filegóriába pipázgató férjének, hogy milyen leleményesen szerzett magának Tibu csőrögét, mire ismét felhangzott az apai kiáltás — most már szelíden biztatón — gyere ki az asztal alól fiam... eredj sétálgassál, sok csőrőgét ettél, meg ne ártson a gyomrodnak! Tibu vidáman ment sétálni, ki volt nála boldogabb? Márok. Kallós Tivadar. jS trianoni pzjeíráy. A Szatmár és Bereg számára irta: 'Lukács György v. b. t, t. ny. kultuszminiszter. Alig éreztem valamikor olyan nagyfokú meghatottságot, mint azon az emlékezetes tisztelgésen, amikor egy hónappal ezelőtt az Amerikából hazatérő Kossuth zarándokok hetven főnyi küldöttségét voltam szerencsés a magyarság nagy vigasztalója, a nemes lord Rothermere elé vezetni. A magyar embert már az a gondolat egymagában is elfogódottá teszi, hogy közvetlen érintkezésbe léphet nemzetünk nagy védelmezőjével, akit sivár magunkra hagyatottságunkban az isteni gondviselés kifürkészhetetlen rendelése ajándékozott nekünk, Elfogódtunk mi is. És megillető- désünk elérzékenyüléssé fokozódott, kérik a házra, maguknak pedig ajándékot kérnek a gazdától. A kántálósok: vagy karácsonyi énekek, vagy betlehemes töredékek, pl. a Jézus születését jelentő vagy elbeszélő részlet, a pásztorok Jézus előtt stb., vagy hasonló tartalmú népi versek, végükön áldást és ajándékot kérő toldalékkal. Különösen sokféle él él Nagy- és Felsőbánya vallásos bányász népe között. (NBV. | 1899.. dec. 25., Szmik 332—335.) A karácsonyi köszöntő versek közül sok országszerte ismeretes, de van több egészen ismeretlen is. Valamennyi tréfás tartalmú. Egy részük a lö—Í2 éveseké, a többi pedig a nagyobbaké. Amazok kedves tartalmú és nyelvezetű népies rigmusok : a karácsony elérkeztének, Krisztus születésének bejelentései pénz-, kalács- és hurkakérő toldalékkal, emezek pedig betlehemes sorokkal tar- kázott, többnyire tudákos csinálmá- nyok, tele elferdített idegen nevekkel s a végükön pálinkát kérő befejező rigmussal. A legeredetibb ez a tiszabecsi: Bejártam Ázsiát, Motepozsániát, hétszer apelláltam a filezsófiát, mástól hallottam meg nagykarácsony napját. Megvallom, asszonyom, hogy jártam az utón : egy tetű ugrott rám egy koldusról Guton : sohasem volt több ez egyetlen tetvemnél, az is elhalt tegnap éhen a fejemnél. Temetésére több jött el hét egérnél, jöttek, maradtak a gubám környékénél; landulár gatyámban meg nem maradnának, az utón szanaszét elhulladozának. Csepü-Csákányukkal úgy verőnek hátba: hogy egy esztendeig feküdtem az ágyba : ennek kén valami meggyógyitására! Az esti kántálás és reggeli köszöntőzés Szilveszterkor és újévkor szokásos. Az énekek és versek nagyrészt ugyanazok, mint az egész országban ; az újszerűbbek diákosak: Debrecen felé mutatnak. A húsvéti köszöntök is kétfélék: az egészen kisgyermekeknek való rövid versikék és a nagyobbak virágosabb, mesterkéltebb versei. Jézus feltámadásának elbeszélései. Hasonlókép ilyen kétfélék a locsoló versek is: engedélyt és tojást kérők, vagy pedig husvét napjának bejelentései, a leányt kikérő és tojást követelő záradékkal. Nagyon elterjedt lehetett valamikor egész Szat- márban — mert töredékei úgyszólván megyeszerte (Nyircsászári, Ópá- lvi, Nagyecsed, Rápolt, Szatmárcseke) élnek —, amelyet pl. Vitkán, Ko- csordon, Angyaloson és Kóródon még ma is első napján este s énekelve adnak elő. (L. még ugyancsak Szatmár. megyéből MNyr. 15 :517.) Bejelentik a husvét megérkeztét, elmorldják a locsolkodás és tojásadás eredetiét: Tudom, nem tudjátok, ez a paráholás honnan kerülhetett, ez a locsolódás : onnan, mert amikor a zsidók és pogányok keresztyénné lettek, nőtt a tudományok a zsidó vallásban megmaradtak előtt, s ha mentek azoknak kitárt házuk előtt, utálatból az ily uj keresztyéneket leöntötték, csúffá igy tették ezeket. Hát a himestojás honnan kerülhetett, nálunk ily nagy becsben miképen léphete ? a hétheti böjtben az ős keresztyének tarkára megfestett tojással élének. Aztán a lányhoz fordulnak: Keljen ki az ágyából, hozza a hímest: mert ha igy nem lészen, ‘ vizipuskánk készén számotokra, ablakon betartjuk, reátok bocsátjuk, összeáztok ! Ekkor megnyílik az ablak és kiadják a tojásokat. Locsolódás azonban most nincs, csak másnap délután. Közben-közben egy-egy .népdalstrófa is belecsúszik a locsoló szövegbe; pl. a leányköltögetőt ezzel kezdik: Ugyan édes párnám csúcsa, mit álmodtál az éjszaka ? én egyebet nem álmodtam, véled, rózsám, mulatoztam. Bucsuversül pedig ezt danolják: Csendes folyóvizet igyál, ott is rólam gondolkozzál; hogyha elmész lánybékével, könnyedző két szemeiddel. Szándékosan ismertettem hosz- szabban ezt a locsoló verset, mert nem ismerem máshonnan közölve és mert nem ismerek máshonnan közölve karban énekelt locsoló szöveget sem. Tekintse meg áruházunk különlegességeit tCEPEl § I ESTVÉREK szabók Mátészalka és Klsvárda. u. m. női és férfi Grench-coaxtok, autó-, soffőr- és kocsis-ruhák nagy választékban és olcsó árakban.
