Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-05-16 / 21. szám
Mátészalka, 1926. május 16. Ara 2500 korona. VI. évfolyam, 21. szám, POLITI KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASA'GI HETILAP. Ä >?Ä|; Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Kossuth-u. 447. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bereu“ Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársasáa. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési dij; Félévre 60.000 K. Negyed évre 30000 K. Franktárgyalás. Mátészalka, május 15 (dy) E?y hete folyik már a frankíigy tárgyalása s a buda* pesti lapok nyolc-tiz oldalon, részletezve publikálják a fejleményeket, akár kell a közönségnek, akár nem Annak a sajtónak, melynek hivatása a destruá ás, — és sajnos ez van többségben minálunk — ismét megadatott a szenzáció, mellyel naponta oldalakon táplálhatja hiveit s megmérgezett mondatait szabadon szórhatja szét szenzációkra éhes hivei között. A tárgyalóteremben hetven külföldi lap tudósitója jegyzi az elhangzott vallomásokat s a kontinens minden valamire való hírlapjában másnap már részletes tudósítások jelennek meg arról a tárgyalásról, melyről oktalanul és felületesen, de annál több rosszakarattal olyan egyéni véleményeket terjesztenek, amelyek minden tekintetben csak árthatnak az ország presztízsének. Természetesen az a sajtó, melynek a botrányhajhászás és destruálás a hivatása és lényege, most hatványozottan hivatása magaslatán érzi magát, mikor ország-világ előtt kikür- tölni igyekszik olyan intim és belső ügyeket, melyekkel állandóan a „sajtószabadságra“ hivatkozva, a nemzet egysége és élete ellen lázit, de pogromot és antiszemitizmust ordit akkor, amikor a kormány védekező keze tiltakozva mérsékletre inti őket. Mondjuk ki őszintén: a frank- ügy sajná'atosan elfajult botrányában ina már nem is a szereplők viszik a vezérszerepet, hanom a sajtó. Az objektív szemlélő előtt azonban tisztán állanak a dolgok s mindenki tudja ma már, hogy azok az oldalak, melyeken ez a sajtó a hírszolgálat ürügve alatt terjeszti mérgezett gondolatait, valójában az ország megrontását, kompromit- tálását és elárulását hirdeti. És forduljon bármilyen irányba is a frankügy végső fejleménye, legyen az Ítélet akármilyen kielégítő a nemzet egyedeire és megnyugtató az ország összeségére: ez a kalóz-sajtó mindig tudni fogja, Kettészakított vármegyénk határszéli forgalmának könnyebbé tétele érdekében, még 1924 április 10-én egyezmény jött létre a magyarromán hatóság között Majd ugyanazon év december 13 án kereskedelmi megállapodás is történt, amely részletesen szabályozza a határforgalom módozatait. Mint ismeretes olvasóink előtt, az elszakított részekkel valóban sike rüIt is a határzónában lakóknak felvenni az összeköttetést s ennek jótékony hatása mindkét részen meg is mutatkozott. A határforgalmi határozatoknak az illetékes- minisztériumok által folyó év február havában kiadott végrehajtási utasítása pedig a további tárgyalásokat is lehetővé tette olyképen, hogy a közigazgatási hatóságok kölcsönösen meghívhassák egymást kö ös értekezletre, ha úgy látják, hogy a közlekedés javítása érdekében az ilyen megbeszélések szükségesek. Az elmúlt szombaton, május 8 án dr Boér Endre mátészalkai th. főszolgabíró kezdeményezésére volt egy ilyen kö ös értekezlet Vállajon a m. kir. fővámhivatali kirendeltség helyiségében. R szt vett ezen a ta nácskozáson magyar részről Dr. Boér Endie főszolgabíró, liosvay Péter vámőr-szakasz parancsnok, Lőrincz István a vámhivatali kirendeltség főnöke. B csky Sándor vál« iaji főjegyző és Rápolti Nagy Zol tán aljegyző. Román részről Ger mán János nagykárolyi főszolga' bíró, Pausán Gábor rendőrkapitány, a börvelyi áiiamrendőrségi kapitány, a bőr elyi fővámos, a csaná losi alvámos és a csanáio-i jecy.ő. hogy milyen vizekre evezzen. A kalmár vér nem tagadja meg önmagát. S mindaddig, mig az erős kéz politikája végleg bele nem fojtja a szót a brigantik országromboló szócsöveibe, nem maradhatunk nyugodtan hazánk földjén, mert harcra készen állandóan ott leselkednek a hátunk mögött. A tárgyalás napirendjén több fontos magyar javaslat szerepelt, amelyeket Dr. Boér Endre nagy speciális érzékkel s elismerésre méltó körültekintéssel kezdeményezett. A javaslatokat a román bizottság is kivétel nélkül elfogadta s igy ezek, mint egyöntetű határozatok már életbe is léptek. Az első határozat az eddigi 10 km. határzónát 15 kilométerre terjeszti ki. Ezt a határozatot azon az alapon hozta az értekezlet, hogy az eredeti megállapodások végrehajtási utasítása is lehetővé tette már, hogy a 10 km rés távolság 15 km. lehessen, amennyiben a helyi szükségletek és a gazdasági érdekek megkívánják a határkerüietben oly területrészek bekapcsolását, amelyek a politikai és gazdasági vámhatártól 10 km-nél távolabb, de 15 km- nél nem túl esnek. A második határozat az eddigi helyzettel szemben azért is örvendetes, mert lehetővé teszi a forgalom megkönnyítését az által, hogy nagyobb közigazgatási egységekbe, tehát városokba is megengedi a közlekedést. Eddig ugyanis nem volt szabad igazolványt adni pl. Nagykárolyba. Most már ez is szabadon lehetséges. A harmadik határozat az, hogy a Nagykárolyba szóló úti- igazolványokat kizáróan a mátészalkai föszolga- biró adhatja ki. Tehát a községi jegyzőségeknek ilyet kiadni nem szabad. A negyedik igen fontos határozat, a határátlépőknek nagy előnyt biztosit azzal, hogy a tartózkodási időbe nem számitbató bele sem az oda, sem a visszautazás napja. Az ötödik határozat az eddigi hivatalos órák rendjét megváltoztatja úgy, hogy most már a déli szünet nincs meg, tehát reggeltől estig minden órában át lehet lépni a határt. Sőt vasár- és ünnepnap is át lehet kelni a magyar időszámítás szerint 10—11 óra között. Ezek a megállapodások már élet* be léptek addig is mig, úgy a magyar, mint román bizottságok felsőbb hatóságai azt megerősítik. Mi örömmel üdvözöljük, az érdekelt lakosság pedig bizonyára megnyugvással fogadja ezt a megállapodást és hálával gondol a magyar bizottság munkájára és dr Boér Endre kezdeményezésére. Vásáros kedden pénz nálkül Fefegpiattii... — Eredeti riportunk. — Mozdonyom hatalmasat füttyen- tett, működésbe hozott fékek alatt kerekek nyikorognak, kocsik ütközői mégegyszer össze csapnak. Még egy hosszú figyelmeztető fütty 1 — vonatom megáll. Álmodozásomból harcsa bajuszu kalózunk bariton hangja riaszt fel: Fehérgyarmat i .... . kiáltja, s' a kocsik lezárt ajtajait sorba kinyi- togatja. Szűk kis pályaudvarra széliünk ki. A nagy sürgés-forgásból, meg a kiszállott utasok zűrzavaros kiabálásaiból már itt meg lehet állapítani, hogy „hetivásár van“ ma Fehérgyarmaton. A pályaudvar előtt két rozoga fiakker várja a hetivásárra — F?« hérgyarmatra — érkező utasoké. Magamfajta újságíró ember azonJelentős könnyite'sek a magyar-ola'h határszéli forgalomban. — Közös értekezlet Vállajon. — — A .Szatmár és Bereg» eredeti tudósítása. — „NEW-YORK“ FÉNYKÉPÉSZÉT! SZABÓ ISTVÁN és TÁRSA Örökiftesse meg magát élet tiagyságu tali képre olaiv agy színesben. Óra- és "’ey akik függők és mindenféle képkeretezést gyönyörű kivitelben elvállal autófu rarozási vállalata megnyitotta a forgalmat az elszakított városok felé. Érdeklődni lehet Kossuth-utca 445. (Községháza mellett) Telefon 64 szám.
