Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-05-02 / 19. szám
SZATMAR és BEREG 1926. május 1-én. AI2-ösMdgyalogezred 8-ik százada Mátészalkáröl-NyirÍJátorfja költözött. — A mezőgazdaság főérdekei : olcsó pénz, szabad mozgás és tűrhető adó. Ez a három az, amit kívánunk. Ha ez teljesül és ha békés ségben hagynak dolgozni bennünket, akkor a magyar mezőgazdaság megteszi kötelességét és lendületes fejlődés elé néz. Rákóczi emlék-ünnepély Gergeljita. — A „Szatmár és Bereg» eredeti tudósítása. — Áprilisi vasárnap van. Örömteli szívvel virrad mindenki Ez az első szép tavaszi veröfényes nap. Valami vágyakozás tölti el a lelkeket. Vágyakozás az igazi magyar feltámadás után. E szent vágyakozást önkénytele nill érzi az ember, ha látja az utcákon, kezükben nemzeti szinti zászlókkal járó iskolás gyermekeket, ha látja a sastollas, feszesen tisztelgő leventéket, kik valamire várnak. Több ünnepi érzés van ma a gergelyiek lelkében, mint a vasárnapi érzés. Tudják, hogy ma megint ünnepélyt rendez az állami tanító, amely ünnepély magával fogja ragadni a hallgatóságot. Készülnek is, várják is, mikor kondul meg a hívogató harang, mert most a templomban lesz hazafias ünnep. Emlékünnepe annak a fejedelemnek, ki hazájáért áldozott vagyont, vért és éltet, ki a száműzetést választotta inkább, de a zsarnoktól kegyelmet nem tudott kérni, ki messze idegenben, Rodostóban élte és fejezte be bujdosó életét. Ünnepe annak a dicső fejedelemnek, ki úgy hozzá forrott a magyar nép leikéhez, kinek képét ott látni majdnem minden magyar család házában, ki a hazaszeretet megszemélyesítője, kinek emlékén szent vágyódással csügg a magyar. Méltó ö arra, hogy templomban ünnepeljük. De mintha a rossz szellem megirigyelte volna ezt az ünnepi vágyakozást. ezt a szt. érzést Vagy talán rabló szomszédunk ádáz gyűlöletét küldené felénk abban a fekete dörgő fellegben. amely úgy látszik megakarja akadályozni az ünnepély kellemes lefolyását. A vásárosnamény- ból jövő vendégek igyekeznek elérni a községet, még az ítéletidő előtt. A gyermekek aggódva nézik az eső közeledtét Mi lesz a zászlóikkal, ha megázik és féltő gonddal szorítják szivükhöz kendöcskéik oki. Talán azért, mert nem ie$z olyan szép, ha megázik, talán azért, mert azt tanulták a tanító bácsitól, hogy azt testükkel is meg kell védeni, A félelem nem volt ok nélküli. Bőven ontották az ég csatornái az esőt. Az öröm kissé hanyatlott, de azért sereglettek a hívei: az iskolás gyermekek és leventék hosszú sora után az Isten házába. Alkalmi ének és hazafias szt. érzéstől áthatott imádság után Csoknyay Bertalan áll. tanító a Hiszekegy . . . éneklése után megkezdte az ünnepélyt. Mély érzésektől áthatolt ünnepi beszéd keretében a hívek lelki szemei elé állította a nagy fejedelmet a maga nagyságában, a maga szentségében. Előadását élvezetessé tették a szemel- vényszerüen beállított alkalmi, kuruc- korabeli költemények és ének szám ok. A szavaló iskolás gyermekek ügyessége, komolysága nagyon megnyerte az ünnepi gyülekezet tetszését. Huszti Gábor VI. o , Baráth Mariska V. o, Bende Gabi IV o., Vezse Gusztáv V o., Tóth Eszter V. o és Klein Elza V. o. tanulók mind jelét adták rátermettségüknek. Különösen Klein Elza „Hoj Rákcczy, haj Bercsényi... “ elszavalásával könnyekig meghatotta a hallgatóságot. A hatást betetézte „Messze, messze Rodostóba“ ének, mit a gyermekek harmonium kísérettel teljes precizitással adtak elő. A gyülekezet a záróbeszéd hatása alatt szent fogadalmat tett. hogy nem lesz nyugalma addig, míg „Nagy Rákóczi sírja körül gyáva csehek Járnak . . A himnusz éneklésével az ünnepély véget ért. A közönség megható érzéssel távozott. Mint máskor is, úgy most sem csalatkozott a Csoknyay B rende zé seben. — T. — Milyenek lesznek az uj pen- göbankjegyek ? A pénznvomdáoan most készítik elő a peagő baokje* gyet, hogy az év végére és a jövő év elejére mikorra forgalomba kell kerülniük, elegendő mennyiség álljon rendelkezésre. A pengő bankjegyek kivitele elsőrendű lesz. Az ötpengős bankjegyet a legmoder- nzbb eljárással igen finom papirou készítik, és előoidalára Széchenyi gróf képe, hátsó oldalára pedig a Lánchíd kerül. A tizpengős bankjegy réznyomással készül és Deák Ferencet, hátsó oldalán pedig a parlamentet ábrázolja. A huszpen- gős bankjegyeket Kossuth Lajos és egy balatoni tájkép fogja díszíteni. Rákóczi Ferercről készült egykorú festmény kerül az 50 pengősök előoidalára, a hátsó oldalra „Zivatar a pusztán* cimii tájképet alkalmazzák. Az ezerpengősök legutoljára fognak elkészülni és előoida- lukon Szent László királyunkat ábrázoló ereklyetartó lesz visszaadva, hátsó oldalukon a Mátyás templomot, Halászbástyát és Hunyady szobrot mutató kép lesz látható. TŰNŐDÉS. Hogyha kezdi huilatgatni szirmát Ifjúságom minden virága — Oly kínosan hagyta el otthonát A távozó boldogság vágya Aztán repül, mint az édes álom Ifjúságom tünö sugara . . . Nem marad meg semmi e világon Csak a jelen ködös homálya. Kegyetlen sors, ha tőlem elveszed Az ifjúság derűs reggelei, Nem bánom, ha rám is vonja kezed Az éjszaka örökös leplét. Mégse siess te kegyetlen végzet. Elteledem az ifjúságot... Mert az ember, öszidőn is téphet, Mint tavasszal - fehér virágot. (Győrtelek) JUHÁSZ BÉLA Álomlátás. (Irredenta kép.) Irta: vitéz Or. Szoboszlay István (Csenger). — A „Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. — Személyek: Katona, tiszti tábori öltözetben. Özvegy. Rokkant katona. 4 gyermek. Katona: Vad elszántsággal, szent meggyőződéssel nagy esküt esküszöm. A megkínzott szent Erdély és minden fia, és minden röge jut eszembe. Bosszút fogadok, hogy életem minden munkája, célja és álma egy lesz: Erdélyért a legvadabb, a legkegyetlenebb, a legvéresebb bosszút állani. Felsírnak az elhunyt hősök dicső szellemei; n>ög a föld s a bus Hargita százszor szent csúcsai a Tisza feié sóhajtoznak; a Szamos, a Kőrös, a Maros völgyének csöndes berkeit haragos panasz zavarja. Nincs vigság a „hét vár“ ormain. Jajgatnak az erdők és vért izzad „a gyimesi hegyek alja“. (Dübörgés hallatszik.) Mi ez? Szólni akar a föld és megrázni sziklás tetejét? 1 Vagy a völgyekbe akar rohanni a Hargita, mert nem tűrheti az oláh bocskort hófödte ormain? Hogy nyög a föld; beszélni akar 1 Értem, .értem én kisparánya drága földemnek! Értem, hogy fáj ezüst habokat ringató folyóidnak oláh zsuká- tára zenét adni! Értem, hogy az erdő-óriások hatalmas üstöké nem akar az oláh fejsze alatt zokogva kidőlni. Értem, hogy a csíki székely sírva tekint a tejutra és hangos fennszóva! Csabát imádkozza ... (Hallkan oláh zene hallatszik.) Pfuj, hát ezt kell hallgatni egy szittya fajnak! E!, el te örök pokolnak vad zene-bonája! El te nyomorult vihogása kárörvendő-gyáva kacajok pokoli lármájának. (Zene elhallgat) Fáj ez a gálád dőzsölése szeny- nyes oláh fajnak százszor vérrei megáztatott ősi, szép kúriánkon! Hát ne legyen átkom nagyobb a nagyobbnái? Hát ne esküdjem szent esküt a széplialmu Erdély drága göröngyeiért? Hit őibetett kézzel nézzem, hogy pusztulnak legjobbjaink oláh iga alatt ? Jaj neked én szép nemzetem, ha nem húzod ki ősi kardodat! . . . (Négy kis gyermek jön a színre balról; lesütött fejjel zokogva ) Egyik gyermek: Árvák vagyunk; jó atyánk oláh börtönben pusztult el; édes anyánk meghal bánatában. (Lassan jobbra elmennek.) Én drága kicsinyeim 1 Hát féltek? Hát hiszitek, hogy elpusztult atyátok bosszulatlanul megyen Csa ba királyfi táborába? Minden poklok átka szakadjon rá elhalt atyátok hóhéraira 1 Oh, ha titán volnék nyomban megfeszíteném izinaiiyt; letördelném a Hargita csucsairés agyonkövezném a rabló bandát ... {Balról feketén fátyolozott nő lép a színre hangosan zokogva.) Nő: Férjem délceg volt és erős, ádáz tusában folyt el a vére Csúcsa határán büszkén harcolva. Kevés a könnyem, pedig árja szüntelen patakzik. (Á férfi a nő lábaihoz roskad és kétségbeesetten kiáltja.) Katona : Bosszút esküszöm asz- szonyom. A te özvegyi fátylod egy nemzet gyászruhája; a te könnyeid egy nemzet gyászruhája, a te köny- nyeid egy nemzet zokogása, a te bánatod egy nemzet fájdalma. ÉrImpozáns ünnepség keretében búcsúzott Mátészalka közönsége a katonáktól. — A „Szmatár és Bereg* tudósítása. — Mátészalka közönsége a honfibú érzésével, impozáns keretek között búcsúzott csütörtökön a hét éven át Mátészalkán székelt 12-ős gyalogezred 8-ik századától. Ugyanis a század Mátészalkáról Nyírbátorba költözött s bevonult zászlóaljához. A század távozása azért is fájdalmas, mert a hires szatmári 12-es honvédgyalogezred örökösének tekintettük. És most, amikor csonka vármegyénk székhelye katonaság nélküi maradt, kétszeres megbecsüléssel gondolunk azokra a derék Lukra, akik bár vármegyénk szülöttei, most Nyírbátorba készülnek arra a napra, amely feltámadást jelez a magyar égen, régi katona-nótát visz majd vissza a szatmári és nagykárolyi honvédlaktanyákba. D°rék jó magyar fiuk — szatmári gyerekek — nem a mi hibánk, hogy itt kellett hagynotok a Caonsa-megyét, nem a mi szeretetünk fogyatkozott meg, mert hiszen mi mindent megtettünk volna értetek, de a szegénységünk nem tudott becsületes otthont adni nektek. Hét éve, hogy ez a század Mátészalkán székelt s hét évig szűk barakokban kellett lakniok. Ezért kellett hát nekik Mátészalkáról el- menniök. Csütörtökön a katonai barakkoknál impozáns nagyszámú közönség jelent meg. Képviseltették magukat zem buját lelkednek és ér/em, hogy milliók jaja keserg szenvedéseidben. (A nő lassan jobbra el.) Erdély, menynyi megalázást, mennyi szégyent kellett érted elszenvedni? Anol ezer éven át magyar imádság szállott Hadúrhoz, ott most oláh káromkodás hangzik. Idegen parancsol ott, ahol ezer éven át magyar acél ejtette bámulatba a világot és magyar vér folyt ádáz küzdelmekben osztrákkal-törökkel. Bethlen népe, Bocskay hada, Rákóczi serege hol vagytok 1 Merre harsan a rohamkürt: rajta, rajta ! {Mankón, sápadt, rongyos katona jő.) Rokkantkatona: Kemény tusáit éltem nagy harcoknak, rohanó győztes üldözte letört ellenfele bomló sorait. Ezer és ezer mellből patakzott a vér. Ott a csata»sikon, ott vesztettem el erőim nagyobb felét. Katona : (átöleli a rokkantat.) Kedves vagy nekem minden fogyatékosságoddal és minden bánatoddal. Hadd csókolhassam meg vérfestette fájó sebeidet. Fel a fő testvér, eljő az idő, amikor a holtak megelevenednek. a bénák járnak s a vakok világosságot észlelnek. Eljő az idő, amikor buzogányt csinálhatsz mankódból és fáradt tagjaidba nagy erők költöznek. {Rokkant katona balra el.) Hát te drága föld te nyugton vagy ?
