Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-05-02 / 19. szám
1926. május 1-én SZATMAR és BEREG 3-ik o az összes hivatalok. A század pedig tisztjeivel tábori díszben vonult ki. Dr. Fábián Sándor szer kesztő nagyhatású buc uztatójaso* kákát megkönnyezteteit, még csak a napbarnitotta keményvágásu magyar honvéd dolmány alatt is hevesebben vert a hazafiui szív. Fábián dr. magasszárnyaiásu beszéde végén átadta Mátészalka közönsége hálájának és szeretetének jelképe ként azt a díszes zászlót, amelyet Mátészalka elöljárósága készíttetett a 8 ik századnak emlékezésül Fábián dr. búcsúszavára Ballay őr nagy, zászlóalj parancsnok válaszolt katonás rövidséggel s azzal a hangsullyai, amely jellemzi a magyar honvédtiszt kérhetetlen, bátor és határozott egyéniségét. Az ünnepséget dis/menet fejezte be. Este a vármegyei kaszinóban banket volt a tisztikar részére, a Hangya s,övetkezetben pedig a legénységnek. A kaszinói bankett kedves han» gulatában több pohárköszöntő hang* zott el. Ballay őrnagy a kormányzót éltette legelőször ősi szokás szerint. Dudás József polgári iskolai igazgató történelmi áttekintéssel érzékeltette a fajiság összetartó erejét s a magyarság született katonai rá* termettségét, Keul janos százados a távozó század szívesen emlékező búcsúszavait tolmácsolta, Molnár Károly szentszéki tanácsos Ballay őrnagy zászlóalj parancsnok meleg szivének áradó szeretetébe ajánlót* ta a tőlünk távozókat. Bállá őrnagy a katonaság és a polgárság együttérzéséről szólt, Mikes László testp;velési felügyelő a távozókat köszöntötte, Fazekas főhadnagy pe- d'g az ifjúság testnevelésről szólt, Kellemes hangulatban a késő éjjeli órákig együtt maradt a társaság. Téged nem bánt az, hogy balkáni becskor tapossa kövér ugarod? Föld szelleme hívlak, jelenj meg 1 Dübörögd el fátdajmadat és zúgd bosszúdat 1... (Dübörgés hal latszik, amely fokozatosan erősbödik és a színen hátul lángok csapkodnak fel) A férfi kitárt karokkal rohanni akar a háttér felé, de hirtelen a zene a Hymnusba kezd s a férfi elbűvölve lekapja sapkáját s térdre roskadva arra felé néz, ameire a zene hallatszik. Mi ez? Ez igazán álomiátás? Lángnyelvek csapkodnak a földből és usv morajlik, mintha egy nagy leszámolásra készülne. Tüz-fellegek törnek elő és „Isten áldd meg a magyart“ hangzik a mélyből. Föld, föld a te nagy erőd örök és legyőzni fogunk. Ízzé! mindenütt, ahol rabló lép a göiöngyeidre ! Láng erőt szórj, ha Ellenség akar aratni ! Tűz fakadjon a forrásaidból, ha móc akar inni belőle! Tüzes pernyévé váljék a kenyér, ha oláh akar beleharapni 1... Ezer esztendős szent örökséget raboltak el tőlünk. „Verje meg az isten azt, aki elvette, de verje meg dz isten azt is, aki belenyugszik. (.Függöny.) A „Falu“ Országos Füves Szövetség térliiíástó első állomása vármeayénlíbei!. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Nyircsaholyban folyó hó 25-én délután megalakult a „ Falu“ Orszá gos Fö'dmives Szövetség fiókja több, mint 100 taggal. A megszervezés munkáját sokoldalú tevékenységéről előnyösen ismert ifj Láng József rk. s. lelkész végezte, akinek agitáció- jára az alig remélt szép szánni tag jelenlétében megtörtént a fiók megalakulása. Ifj. Láng József, mint a nemes ügy kezdemenyezője, nemkülönben az Orsz. Szövetség vezetősége által megbízott központi kiküldött fejtegette a szövetség mibenlétét, vázolta annak feladatát s meggyőző erővel bizonyította, hogy mily sokra halad- hat egy falu lakossága, ha annak polgárai tisztességes célú szervezetbe tömörülnek. A szövetség ismertetése után indítványára a megjelent tagok a közgyűlés elnökéül Magyar Endre közs. főjegyzőt, jegyzőkönyvvezetőül Kunder Józsej k.-tanitót választották meg. Ezután egyhangúlag kimondották, a „Nyircsaho'yi Fiók“ megalakulását s az alapszabályok érteimében tisztviselőkul egyhangú felkiáltással a következőket választották meg: Diszelnök: Kursinszky Zsigmond egyházm. fötanfelügyelő, helyb. esp- plébános. Elnök: Magyar Endre közs. főjegyző. Titkár: ifj. Láng József s-lelkész. Atelnökök: Szeműn iózsef birtokos, Kunder józsej rk. k. tanító, Paszternák Gyula foldm., Foidváry Bertalan iparos. Pénztáros: ifj. Sváb Mihály foldm. Ellenőr: Vitéz Zentay Sándor földm. Számvizsgáló bizottság tagjai: Seszták Miklós gk. k.-tanító, Szeműn Mihály, Cservényük István, Májer István. Választmányi tagok: juhász Dezső aljegyző, Soltész János rk. tanító, Istók István nyug. csendörőrm, ifj. Mizsák Mihály Madura Sándor, Po ■ lyák Mihály, S. Soltész Mihály, Szeműn István, Oláh Peter, id. Hermán Sándor, Gergely Sándor, Német Pút, vitéz Harsányi Sándor, Hornyák János, Pálinkás Gusztáv, Tengyel jános, Veréb Gusztáv, Pú lincsár Mihály, Pápai Sándor és Pálinkás András JöíUmivesek. Árverésre kerülő ládák a mátészalkai járásbíróságnál. Bjitner Károly járasbirósági elnök Románia részéről kiszolgáltatott telekkönyvi iratanyagnak Mátészalkára történt számlásánál felhasznált 12 drb. ládának árverésen való értékesítését rendelte el. Az árverés május hó 12 én d, e. 10 órakor az elnöki iroda helyisége I. emelet 6. ajtó Az öt drab láda kikiáltási ára 80.000 K. amely kikiáltási áron alul is el fog az öt drab láda ár- vereztetni. A rádió jelentősége a népoktatásba!]. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — A módén élet olyan óriási követelésekkel lép fel nemcsak a közép osztállyal, hanem a nemzet nagy tömegeivel szemben is, hogyaj népiskola egymagában koránt sem képes azt az ismetanyagot közvetíteni és azokat az erkölcsi tulajdonságokat kifejleszteni, amelyekre a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és közlekedési munkásnak okvetlenül szüksége van, ha a létért való kiélesedett-küzdelemben meg akar* ja állani a helyét. Ezért a népiskola mellett világszerte az iskoíánkivüli népoktatásnak hatalmas szervezete fejlődött ki. Amilyen nyilvánvaló azonban az, hogy erre az iskoíánkivüli munkára okvetlenül szükség van, épen olyan nagy nehézségbe ütközik annak megvalósítása. Küiöuösen két nagy nehézséggel állunk szemben. Az egyik az érdeklődés hiánya a tömegekben, a másik pedig az, hogy erre a munkára alkalmas oktatók csekélyebb számban állanak rendelkezésre. A rádió olyan találmány, amely mind a két bajon segít. A rádió, mint újdonság és mint elsőrangú szenzáció meg fogja ragadni mindenkinek az érdeklődését. Rádióelőadást még olyanok is hallgatnak majd, pusztán azért, hogy az uj találmányt hallják, akik tartalmáért különben nem keresték volna fel. A rádió igy magához édesgeti majd a tömegeket s az emberek a rádió hallgatása közben rájönnek majd az előadások tartalmának hasznosságára és élvezetes voltára is. A másik nagy uehézség az is- k ólán kívüli népoktatásnál az, hogy nem rendelkezünk kellő számban olyan oktatókkal, akik mondanivalójukat élvezetesen és érdekesen tudják előadni. Mert nem elég valamit szakszerűen és alaposan elmondani, ha a hang unalmas és a beszéd folyama szürkén hömpölyög, a hallgatóság érdeklődése csakhamar ellankad. Jó népoktató csak az, aki tárgyát jól meg tudja választani és mondanivalóját élvezetesen adja elő. Mivel, ilyen emberekkel csak kisebb számban rendelkezünk, minő szerencse, hogy ezeknek munkáját a rádió segítségével az egész országban hozzáférhetővé tehetjük. Az előadó Budapesten begzél s a falvakban, széles ez országban hallgatják, úgy, hogy nem ir megy nagyzásszámba azaz állítás, hogy a rádió segítségével az egész ország egyetlen nagy tanteremmé alakul. Milyen szép és hatalmas gondolat, hogy valaki odaáll ez elé a csodálatos készülék elé azzal az érzéssel, hogy az egész országnak tart előadást. A kuliubzminiszíerium mindent el fog követni, hogy a rádiót épen úgy beállítsa a népművelés taneszközei közé, mint ahogy vetítőgép nélkül ma már iskoíánkivüli népoktatást el sem lehet képzelni. HÍREK. FURCSASÁGOK. Egy pohár sört és tiz kiflit fogyasztott egy vendég s fizetéskor a tapintatos vendéglőstől ilyen megjegyzést kapott : Uram, közvetlenül is pártolhatja a péket. * Ma reggel hat órakor vidám éjszakai cigánybandával téri haza egy ur. Nemsokára zavaros házi hangok hallatszottak a csendes reggelen. — De nem a bandáé. Szabaddá vált a községekben május elsejétől a lakások és ügetek forgalma. Általános figyelem és érdeklődés középpontjában áll az a kormány rendelet, amely a községekben május elsejétől kezdve teljesen szabaddá teszi a lakások és üzlethelyiségek forgalmat és bérét. Az erre vonatkozó kormányrendelet kimondja, hogy az 1924. évi lakásrendeletnek a háztulajdont korlátozó összes kivételes rendelkezései, amennyiben a most kiadott rendelet kivételt nem tesz, az ország területén lévő községekben 192ó. évi május 1-ével hatályukat vesztik, minélfogva ez időponttól kezdve a községekben lévő lakások és egyéb helyiségek bérlete és használata tekintetében a magánjog (lakbérieti szabályrendelet, helyi szokás) szabályait alkalmazzák. A szabad rendelkezési, illetve a szabad bérbeadási jognak felfüggesztése az említett időponttól kezdve szintén hatályát veszti és ilyen felfüggesztésnek a most kiadott rendelet életbelépése után helye nem lehet. A határozatlan időre szóló vagy már lejárt és továbbfo- lyó bérleti szerződéseket a tulajdonos május 15-éig november lére, azontúl pedig a rendes felmondási idő megtartásával a magánjog szabályai szerint szabadon felmondhatja. A lakásügyi hatóságok működése a 10.000 lakosszámot meghaladó községekben, ahol a szabad bérbeadási jog fel volt függesztve, 1926. május 1-jével megszűnik. E rendelet életbeléptetése után tehát a községekben igénybevételi eljárást nem lehet folyamatba tenni. Most már véglegesen eldöntött dolog, hogy a megszált Szatmár megye székhelye Szatmára költözik. Lapunkban hirt adtunk már arról, hogy megszállott megyénkben a prefektus változással a megye- székhely kérdése is más útra terelődik, illetve az uj prefektus érvényesíteni fogja minden befolyását, hogy a megyeszékhely Nagykárolyból Szatmárra helyeztessék. J
