Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931
Az elemi iskolai mértantanítás módszere. Irta: Kiss Sándor. BEVEZETÉS. Az elemi iskolai Tanterv, nem tudni milyen megfontolás alapján, olyan felosztással közli az elemi népiskola mértani anyagát, amely nem felel meg sem a mértani ismeretek genetikus menetének, sem a számtani ismeretek bővülése által megkövetelt párhuzamosságnak. A Tanterv mértani anyagának menete, osztályonként feltüntetve, a következő: 1. hosszúságmérés, 2. négyzet, 3. téglalap, 4. kocka és térfogatszámítás, 5. kör, 6. háromszög és általános területmérés. Ennek a menetnek a következő főbb hibái vannak: 1. térfogatszámítást kíván tanítani, mielőtt a tanulók megismerték volna a háromszög és kör területének a számítását; 2. a kör területét előbbre teszi a háromszög területénél; 3. tizedestörtekkel még csak az V. osztály tanul számolni, de a térfogatszámítást már a IV. osztály tanulja. Részben a tudományos, részben a módszertani követelményeknek kívántam eleget tenni, midőn a hat esztendőre beosztott anyagot olyan menetben dolgoztam föl, amint azt tanítani is, megtanulni is legkönnyebb: 1. hosszúságmérés, 2. négyzet, 3. téglalap, 4. háromszög és általános területmérés, 5. kör, 6. kocka és térfogatszámítás. Ilyen beosztás mellett az előző osztályok tanítási anyaga előkészíti a következő osztályokét és egyikből a másikba közvetlen és természetes átmenet kínálkozik; a térfogatszámítás legutoljára marad, a VI. osztályra, mikor azt a mindennapi élet számtalan föladatán lehet begyakorolni; a III. osztályban, melynek számtani anyaga talán az összes osztályoké közt a legnehezebb, megmarad a téglalap mérésének és számításának könnyű mértani anyaga; a IV. osztályban, melynek számtani anyaga viszont legkönnyebb valamennyi osztályoké között, tárgyaljuk a háromszög és az általános területmérés súlyos feladatait; az V. osztály foglalkozik a körre vonatkozó számításokkal, mert ebben az osztályban már tudnak tizedestörttel szorozni.
