Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931
25 derékszögű háromszög esetében, mert ha ennek egyik befogóját alapnak tekintjük, akkor a másik befogója magasságnak számít. Meg kell győznünk a tanulókat arról is, hogy ugyanazon háromszög területe mindig ugyanannyi dm2 lesz, akármelyik oldalát vesszük alapnak, csak az a fontos, hogy minden alaphoz a neki megfelelő magasságot használjuk, vagyis azt a merőlegest, ami a szemközti csúcsból arra az alapra bocsájtható, Minthogy számításaink céljára csakis olyan háromszög alkalmas, amelynek alkatrészei egész számokban vannak megadva, itt közlünk három alkalmas példát. Ezeket a háromszögeket így kell megszerkeszteni : az alap megrajzolása után annak két végső pontjára merőlegest emelünk, ezekre rámérjük a magasságot; a merőlegesek végpontjait összekötjük és ezáltal egy párhuzamost kapunk, melynek az alaptól való távolsága egyenlő a raj- ~ zolandó háromszög magasságával. Most a BC oldalt, amelyet második alapnak szántunk,körző- ^ D nyílásba vesszük és a 14. ábra. B pontból kiindulva átmetszük vele a párhuzamost a C pontban: ott lesz a háromszög csúcsa, ahonnan megrajzoljuk a háromszög harmadik oldalát az A-hoz és a magasságát az alapra merőlegesen (CD). Az igy készült háromszög AB alapjához hozzátartozik a CD magasság, a BC alapjához az AE magasság. bim * A háromszögek területének számítását azért kell alaposan megtanítani, mert aki a háromszög területét számítani tudja, az okkal-móddal minden egyenesvonalú síkidom területét ki tudja számítani, mivel háromszögekre minden szögletes idom szétbontható. Különösen a földméréssel kapcsolatban lesz gyakran szükségünk arra, hogy háromszögek területét számítsuk, mert a földbirtokok rendszerint szabálytalan alakú sokszögek, amelyeknek a
