Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931
26 területét úgy számítjuk ki, hogy háromszögekre bontjuk. Tegyük föl, hogy ki kell számítani az ABCD alakú földbirtok területét. AC átlóval felbontjuk két háromszögre, f{ melyeknek AC lesz a közös alapjuk. Ezt a közös alapot tehát le kell mérni, még pedig, ha a területet négyzetölekben akarjuk ismerni, akkor öllel, ha négyzetméterekben, g akkor méterrel. Lemérjük azután BF és DE magasságokat. Az adatok birtokában a 15. ábra. C két eredményt összet — a * m képlet segítségével mindkét háromszög területét külön kiszámítjuk, azután a adjuk s így kapjuk a földbirtok területét. Fogós kérdés, hogy egy háromszögalakú nagyobb földterületen, miként jelöljük ki az alapra merőleges magasságvonal irányát. A mérnöknek könnyű, mert műszere van hozzá, de sem a tanítónak, sem a gazdának nincs. Azonban nagyon könnyen készíthetünk olyan egyszerű eszközt, ami megfelel a mindennapi földmérés céljának. Asztalossal készíttetünk, vagy akár magunk is összerovunk egy léckeresztet (szögkereszt), amely a közepén ki van fúrva, hogy egy függőlegesen földbe tűzött rúd végére vízszintesen rá lehessen erősíteni (16. ábra). A szögkereszt négy' végén, az A, B, C, D pontokon, hosszút szögeket verünk be úgy, hogy merőlegesen álljanak a szögkereszt síkjára, az AB egyenes pedig pontos derékszögben metssze a DC egyenest. Kell még hozzá egy alul kihegyezett és hágófogakkal ellátott függőlegesen a földbe tűzhetünk (17. ábra). Ennek a felső végére erősítjük a szögkeresztet, mikor irányt akarunk vele kijelölni. A merőleges irány kitűzése két esetben lehet szükséges. 1. Egyenesre annak egyik pontjában merőlegest kell állítani (18. ábra). Letűzzük a szögkereszt rúdját abban a pontban (C pontban), ügyelve, hogy függőlegesen álljon, aztán ráfektetjük a szögkeresztet. Az egyenes két végpontján fölállítunk egy-egy függőleges jelző rudat (egy-egy tanuló tartja az A és B pontokban). Most a szögkeresztet úgy fordítjuk, 17.ábra. A
