Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931
23 hogy akkor a magasságvonal is másik lesz. A magasságvonal mindig az alappal szemközti csúcsból indul ki és merőlegesen áll az alapon. (10. ábra balról CB alap AD magasság.) Megeshetik az is, hogy olyan oldalt választunk alapnak, amire nem is lehet merőlegest bocsájtani a szemközti csúcsból. Az nem baj. Ilyenkor az alapot meghosszabbítjuk (10. ábra jobbról KL-et N felé); a fölötte lévő csúcsból (M-ből) a meghosszabbításra bocsájtunk merőlegest és így kapjuk a magasságot (MN). Látjuk tehát, hogy a három szög magassága néha belől esik a háromszög szárain, néha kívül, csak az a fontos, hogy az alappal szemközt levő csúcsból induljon ki és hogy merőleges legyen r az alapra, vagy annak meghosz- szabbítására, az alap irányára. A 11. ábrán az ABC háromszögnek AB alapjához tartozik CD magasság, BC alapjához AF ^ magasság, AC alapjához BE magasság. Sokszor van arra szükség, hogy egy háromszögű idomnak kell kiszámítani a területét. Ezt ugyan még nem tudjuk kiszámítani, de azt már tanultuk, hogy a háromszög területe félakkora,mint a romboidnak a területe. Lássuk csak az ABD háromszöget. (12. ábra) Tűzzük föl a táblára. Most illesszük mellé a párját úgy, hogy a két háromszögből egy romboid keletkezzék. Az ABD háromszögből keletkezett az ABCD romboid. Ennek a romboidnak könnyű kiszámítani a területét. Hogyan is számítjuk ki a romboid területét ? (t = a X ni). Vájjon mekkora ennek a romboidnak az alapja? Akkora, mint a háromszög alapja (AB = 3 dm). Mekkora ennek a romboidnak a magassága ? Akkora, mint a háromszögnek a magassága DE = 2 dm. (A mellékelt 12. ábrán az alap és magasság egymáshoz való viszonya nem pontosan 3:2, de a szemléltetésre szánt romboidot lehet a fönti arány szerint készíteni.) A romboid területe tehát lesz t = a X m — 3 dm X 2 dm.
