Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931
22 4 B ha hozzáragasztunk egy vele teljesen egyenlő másik háromszöget.“ Teljesen összeillő háromszögeket készítünk papírosból párjával, s aztán az összetartozókat rajzszögekkel föltűzzük a táblára egymás mellé, hogy a tanulók érzékeljék, miként keletkezik két összeillő háromszögből romboid. A tanulókat is rávezetjük, hogyan kell papírból háromszöget kimetszeni. A papírosra rárajzolnak tetszésszerínti alakú háromszöget. Ollóval körülnyírják. Azután a kész háromszöget ráborítják másik papírosra, s ennek a segít- ségéveLkiszabják a párját, ami vele teljesen összeillő. Azután a két összeillő háromszöget úgy próbálgatják egymás mellé illeszteni, hogy a kettőből egy romboid keletkezzék. Ezzel a föladattal sokáig kell foglalkozni, mert nagyon fontos, hogy a tanulóknak mélyen a tudatukba vésődjék, hogy minden háromszög fele egy belőle szerkeszthető romboidnak. Lerajzolt háromszögeken szemléltetjük, hogy milyen a hegyesszögű (minden szöge kisebb a derékszögnél), a tompaszögű (egy szöge nagyobb a derékszögnél) és a derékszögű háromszög. Megtanítjuk, hogy a derékszög szárait befogóknak, a derékszöggel szemköztfekvő oldalt pedig átfogónak nevezzük. „Vizsgáljuk meg most a háromszög részeit. A háromszögnek az egyik oldalát, rendszerint azt, amelyik alól van, alapnak nevezzük. A másik két oldal a háromszög szárai. A háromszögnek is van magassága. A háromszög magassságát úgy’kapjuk meg, ha az alap felett álló csúcsból merőlegest rajzolunk az alapra. (Derékszögvonalzóval meg is mutatjuk, miképpen kell rajzolni ezt a^ D merőlegest.) De ha valakinek kedve van, 9. ábra. akkor a háromszög bármelyik oldalát választhatja alapnak, csakNemcsak minden romboidból lehet háromszöget csinálni, hanem fordítva is : minden háromszögből lehet csinálni romboidot,
