Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930

13 ugyanaz s később ezt a hitüket nehéz volna helyreigazítani: kettő meg kettő négy, kétszer kettő négy. Ügyszintén nem szabad szorozni, legalább az első félévben, sem az egyet valamely számmal, sem az eggyel valamely számot. Annak, hogv egy­szer három az három vagy háromszor egy az három, a gyer­mek előtt, aki még nem ismeri jól a szorzást, semmi értelme sincsen. Azért nem szabad a szorzás ismertetését az ilyen értelmetlen szójátékokon kezdeni. A hatos körben a szor­zást a következő szavakkal vezetjük be: „Gyerekek, itt van a kosárban sok vadgesztenye. Most kirakok az asztalra gesztenyé­ket, kettesével, szépen sorjában. Idenézzetek, letettem az asztalra két gesztenyét egyszer, kétszer, háromszor. Háromszor tettem le az asztalra két gesztenyét, Hányszor tettem le, mennyiszer tettem le az asztalra két gesztenyét ? Háromszor. No, számláld meg Pista,, mennyi az: háromszor két gesztenye ? (Megszámlálja.) Hat gesztenye. Jól van, mondjátok utánam: háromszor két gesztenye az hat gesztenye, háromszor kettő az hat. No rakjál ki Jóska te is háromszor két gesztenyét. De jól vigyázz, szép sorjában rakd a gesztenyéket és háromszor rakjál ki két gesztenyét! No szám­láld meg, hány gesztenyét raktál ki összesen! Hányszor raktál ki két gesztenyét ? Háromszor. Mennyi hát háromszor két gesztenye ? Hat gesztenye. Szóval háromszor kettő az hat. De gyerekek, lehe- itt még mást is tanulni. Nézzük csak keresztben a so- O O O rókát. Azt látjuk, hogy itt van három gesztenye egy- O O O szer, kétszer. Szóval: kétszer három gesztenye az is hat gesztenye. Mondjuk mindnyájan : háromszor kettő az hat, kétszer három az is hat. Gyerekek, mikor azt mondom: háromszor' kettő az hat, akkor szorzást végeztem. Azt mondjuk, a hárommal megszoroz­tam a kettőt. A három a szorzó, mert azzal szoroztam. A kettő a szorzandó, mert azt kellett megszorozni.“ A továbbiakban még számtalanszor kell megemlíteni, hogy melyik művelet a szorzás, hogv melyik a szorzó, melyik a szorzandó. Általában az egész tanítás folyamán szolgáljon alapelvül az, hogy ugyanazon dolgo­kat, ugyanazon szabályokat szakadatlanul ismételjük. Soha szabályt ne adjunk föl a gyermekeknek megtanulás végett, de minduntalan ismételni kell ugyanazon kijelentéseket, mindaddig, míg a gyermekek a folytonos hallás következtében teljesen meg nem tanulták. Nemcsak a friss dolgokat kell szüntelen ismételni, hanem a rég tanult ismereteket is újra, meg újra. Fontos, hogy a szorzást szembeállítsuk az összeadással és

Next

/
Thumbnails
Contents