Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930
21 a szorzótábla közvetlen előző tételét, amit már tudnak : 7 X 6 = 42, 42 —6 = 48. Az a hat, ami a negyvenkettőhöz járult, az a nyolcadik hat. Mikor kétjegyű számot kell szorozni egyjegyűvel, akkor először mindig a tizeseket szoroztassuk, azután az egyeseket, végül a két szorzatot összeadjuk. Tizenhetet szorozni kell öttel. Eljárás : ötször tíz ötven; ötször hét harmincöt, ötven meg harmincöt nyolcvanöt. 23 X 3: háromszor húsz hatvan, háromszor három kilenc, hatvan meg kilenc hatvankilenc, stb. Az osztást minden számkörben a táblára rajzolt pontcsoporton, vagy a számológépen elrendezett golyókon együtt gyakoroljuk a szorzással. A pontsorok ábrájáról, illetve a számológép elrendezett golyóiról közvetlenül látható, tehát a gyermekek maguk leolvashatják, hogy negyvennyolcban a nyolc megvan hatszor, vagy harmincötben a hét megvan ötször. Az ábráról vagy a számológépről leolvasott osztás eredményét azonnal fel kell írni, vele egy sorban mindig utánaírva a szorzással való megokolást is. 48 : 8 = 6, mert 6 X 8 = 48; 35 : 7 = 5, mert 5 X 7 = 35. Az osztási tételnek azért kell mindig utána írni a megfelelő szorzási tételt, hogy így a tanulók lassanként meggyőződjenek arról, hogy az egyszeregy-táblázat tulajdonkép a fejbeli osztást is szolgálja. A tanító maga is hívja fel a gyermekek figyelmét arra, lehetőleg napról- napra, hogyha a szorzótársak egyikét osztónak használjuk, akkor a másik szorzótársat hányadosul kapjuk. így fokozatosan a tanulók megszokják a szorzótáblát a fejbeli osztásnál is felhasználni. Nehezebben megy az osztás, ha az osztandó szám nagyobb az osztó tízszeresénél, pl. 53-at osztani kell 4-gyel. Rávezetjük a tanulókat, hogy ilyenkor az osztást mindig két részletben kell elvégezni. Először a 40-et osztjuk 4-gyel, az 10; aztán a 13-at osztjuk 4-gyel, az 3, s még marad 1 ; tehát 53 : 4-gyel, annyi mint 13, és 1 a maradék. Vagyis az osztandót felbontjuk egy nagyobb és egy kisebb részre. A nagyobb rész úgy választandó, hogy az osztónak tízszerese, húszszorosa, vagy harmincszorosa legyen. A kisebb rész pedig, ami ezen felül marad. 67 ; 5-tel ? Felbontva: 50 meg 17. 50 : 5 — 10, 17 : 5 = 3 meg 2 maradék, tehát 67 : 5 = 13 meg 2 maradék. 88 : 3 — ? Felbontva: 60 meg 28. 60 : 3 =• 20, 28 : 3 — 9 meg 1 maradék, tehát 88 : 3 = 29 meg 1 maradék. A begyakorolt szorzásokat és osztásokat folyton alkalmazni kell a mindennapi életből vett gyakorlati példák megoldására.
