Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930
20 Mennyi kell harminckettőhöz hogy ötvenkilenc legyen ? Harminc- kettőhöz hogy negyven legyen kell nyolc, negyvenhez hogy ötvenkilenc legyen kell tizenkilenc, tizenkilenc meg nyolc az huszonhét, tehát harminckettőhöz, hogy ötvenkilenc legyen, kell huszonhét; vagy harminckettőhöz, hogy ötvenkettő legyen, kell húsz, ötvenkettőhöz, hogy ötvenkilenc legyen, kell hét, tehát összesen huszonhét. Hatvanhármat mennyi pótol ki kilencvenegyre ? Hatvanhármat hetvenre kipótol hét, hetvenet kilencvenegyre huszonegy, az összesen huszonnyolc ; tehát hatvanhármat kilencvenegyre kipótol huszonnyolc. De elvégezhetjük így is: hatvanhármat nyolcvanháromra kipótol húsz, nyolcvanhármat kilencvenegyre nyolc, összesen huszonnyolc. A pótlókivonásnak ezt a két módját számtalan példán begyakoroltatjuk a tanulókkal s ha már tudni fogják, akkor a művelet elvégzésére mindig azt a módot használják, amelyik könnyebbnek mutatkozik. Szorzás és osztás. A szorzás és osztás műveletét már ebben az osztályban nem keli megmagyarázni, mert mindkét műveletet értik a tanulók. Azért itt már nem is folyamodunk a gesztenyével való kirakáshoz. Azonban a szorzás és osztás összes eseteit itt is szemléltetni kell. A szemléltetéshez megfelel a számológép, vagy a táblára kirajzolt pontsorok is. Ez utóbbit a tanító még óra előtt felrajzolja a táblára, hogy a tanórából ne kelljen időt fordítani a rajzolásra. Tegyük föl, hogy az öt- M06KI venes körben járunk és szemléltetni akarjuk a ••••©• 8X6== 48-at, akkor hatos pontsorokból nyolc •••••<) sort képezünk s az így keletkező ábra alkalmas lesz a MM8( következő szorzások szemléltetésére : 8X6 = 48, •©•••• 6 X 8 = 48,2 X 24 = 48,24 X2 = 48, 3X16=48, •«•••© 16 X 3 = 48. Minthogy a bennfoglaló osztást a • • • • © o szorzással mindig együtt szemléltetjük és tanítjuk, ©••••• ugyanezen az ábrán leolvashatók az osztásnak következő példái: 48 : 8 = 6, 48 : 6 = 8, 48 : 2 = 24, 48 : 24 = 2, 48 : 16 = 3, 48 : 3 = 16. A szemléltetéssel megértetett szorzást utólag le is kell írni, s egy-egy ilyen leírott szorzásí tétellel napról- napra bővítjük az egyszeregy-táblázatot. Ugyancsak gyakorta folyamodjunk ahhoz a fogáshoz, hogy a megértetett szorzást összeadás alakjában is leírjuk : 6 —|- 6 —J— 6 —|— 6 —(— 6 —j— 6 —)— 6 —(— 6 = 48. Továbbá a szorzás által elért számot összeadással leszármaztatjuk az egyszeregy-táblázat közvetlenül megelőző tételéből. Pl. 8 X 6 = 48, ebben a példában a 48-at leszármaztatjuk úgy is, hogy felidézzük
