Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1929
17 lenül színezi az a járványos megbetegedés, amely január 20-án kezdődött és szórványos megbetegedések formájában, összesen 15 növendéket érintve, egészen a tanév végéig jelentkezett. A betegség minden megbetegedett növendéknél azonos tünetek között lépett fel alig kimutatható lázzal, vörhenygvanús kiütésekkel. Sajátságos, hogy a járványtól érintett egyetlen növendék sem tanúsította a vörhenyre jellemző súlyos kórtüneteket. Könnyedén és a legkisebb következmény nélkül viselték el a községi járványkórházban a gyógyulásra hatóságilag kötelezett heteket anélkül, hogy magukat valójában súlyos betegnek érezték volna. Többszörös tapasztalat volt ez idén is, hogy a fölvételi tájékoztatóban, aláhuzottan hangsúlyozott figyelmeztetés ellenére, némely betegeskedésre hajlamos, gyönge testalkatú növendéket szülei beadtak az intézetbe, feledve, vagy talán figyelembe nem véve, hogy a tanitónöképző internálasának nem az a rendeltetése, hogy szanatóriumi ápolást nyújtson az olyan növendékeknek, akiknek egészségben való megtartása még a közvetlenül érdekelt szülői háznak is igen nagy feladatot jelent. Természetesen a betegesalkatú növendékeknek, akik állandó betegeskedésükkel nemcsak a tanítást zavarták, hanem az intézetre is nehezen elviselhető terhet róttak, az intézeti orvos szakvéleménye alapján ki kellett válniok az intézetből. Az évközben távozott növendékek azonban, ha egy év alatt visszaszerzik kifogástalan testi egészségüket, a jövő tanévben ugyanazon osztályban ugyanazon hónaptól kezdve tovább folytathatják tanulmányaikat, mint amelyikben az idén abban- hagyták. Ilyen címen váltak ki az intézetből Bokor Melinda, Sallay Ilona I. éves, Sipiczki Anna IV. éves és Kuzmányi Margit V. éves növendék. A növendékek gyógykezelését ez idén is dr. Takács Gusztáv intézeti orvos látta el, dícséretreméltó buzgalommal, hozzáértéssel és elismerésre méltó sikerrel. 4. Nevelés. Intézetünk ez idén is a régi bevált eszközökkel törekedett a növendékek lelkében kiépíteni a vallásos, müveit magyar úrinő ideálját. Hogy ebben a törekvésünkben az idén kevesebb gátló körülménnyel találkoztunk, mint az elmúlt években, azt bizonyítja, hogy intézetünkben sikerült meghonosítani a célkitűzésünknek megfelelő ifjúsági közszellemet. Intézetünk belső életében nem fordultak elő nevelésünk célját veszélyeztető súlyosabb fegyelmi vétségek, leszámítva egy esetet az osztályvizsgálatok közben, ami
