Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1926
22 számnak kétharmada az első két osztályra esik és csak a maradék egyharmadon osztozik a három felső osztály, könnyű következtetést vonni a létszám jövendő alakulására. A jövő évi osztálylétszámok ugyanis a következők: I.: 45, II. : 44, III.: 24, IV.: 13, V.: 8. Három esztendő múlva, midőn valamennyi osztály normális létszámra egészül ki, az intézetnek hozzávetőleg 225 növendéke lesz. Több is lehetne, mert az érdeklődőknek az idén is körülbelül csak felét tudtuk felvenni, de egy-egy osztályba a tantermek befogadóképessége miatt sem lehet 45-nél többet felvenni, Mi az oka a létszám ilyen hirtelen megduzzadásának, ami most már állandónak ígérkezik? Az, hogy minden felekezeti képző elsősorban saját híveit veszi fel és a más vallásuakat elutasítja. A mindenünnen elutasított ev. leányok tehát hova menekülnének máshová felvételért, mint az ország egyetlen ev. nőképzőjébe. Ezzel kapcsolatban tanulságos egy rövid pillantást vetni Magyarország tanítóképzőinek statisztikájára. A csonkaországban összesen 44 tanító- és tanítónőképző van? Összesen 19 fiképző és 25 nőképző. A fi- és nőképzők a következőképpen oszlanak meg az iskolafenntartók között: áll. fiképző van 8, nőképző 4; r. kath. fiképző van 6, nőképző 17 ; ref. fiképző van 2, nöképző 3; ev. fiképző van ugyancsak 2, nőképző 1. Sajátságos, hogy a r. katholikusok háromszor annyi nőképzőt tartanak fenn, mint fi- képzőt s még sajátságosabb, hogy a ref. egyház, melynek lélek- száma négyszer több, mint az evangélikusoké, beéri két fíkép- zővel, mint az evangélikusok, de már nőképzőt háromszor annyit tart fenn. Ha a kath. és a ref. egyház ilyen nagy áldozatokat hoz a tanítónőképzők fenntartására, annak bizonyára gyakorlati egyhá- zias oka van. Mind a két egyház vezetősége tisztában van azzal, hogy a tanítónőképzők nemcsak nőtanítókat nevelnek, hanem művelt, egyházhű családanyákat, gazdasszonyokat és úrinőket. Hiszen tudvalevő, hogy a tanítónőképzők gyakorlatias tanterve azokat a tárgyakat helyezi elsősorba, amelyekre a müveit nőnek a mindennapi életben is legnagyobb szüksége van : gyermeknevelés, háztartástan, gazdaságtan és zene. Tudják ezt a szülők is, azért adják leányaikat, akikből müveit és gyakorlatias nőket akarnak neveltetni, tanítónőképzőbe. Az évtizedeken keresztül kialakult, eme társadalmi közfelfogásnak enged a másik két keresztény felekezet, midőn a saját egyháza javára igyekszik a nőnevelésnek ezt az ágát különösen felkarolni. Sőt az állam illetékes tényezői is nagyon jól tudják azt, hogy a tanítónőképző manapság nemcsak
