Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1916
6 lyába. E végből felkértem a püspök úr Öméltóságát, hogy egyházkerületünk espereseit s általuk az összes lelkész urakat a tanitónőképző első évfolyamának megnyitásáról körlevélben tájékoztatni kegyeskednék, felhiván az érdekelteket, hogy a felvétel iránti szándékukat nálam jelentsék be. Hasonló tárgyú hirdetményt szétküldöttem középfokú leányiskolákhoz s közzététettem több egyházi és világi helyi lapban is. E hirdetmények eredménye az lett, hogy 100-nái több növendék jelentkezett az első évfolyamba. Nem meglepő e szám, mert el voltunk arra készülve, csupán csak igazolja azon feltevésemet, melynek első memorandumomban is kifejezést adtam, hogy menynyire közszükség egy tanitónőképző létesítése. Tudvalévő, hogy tanitónőképző egy-egy osztályába eddig legfeljebb 35 növendék volt felvehető, miután azonban oly nagy az érdeklődés s felette nagy a jelentkezők száma, célszerűnek és úgy az evangélikus tanítóképzés, mint általában s különösen a gyakorlati nőnevelés szempontjából szükségesnek is tartom, hogy minden rendelkezésre álló és célravezető nemes módot és eszközt igénybe vegyünk és felhasználjunk, hogy a létesítendő intézet fejlődése az elhatározás erejénél fogva is, már az alapítás évében tőlünk telhetőleg biztosittassék, mert csak igy lehet méltó alkotással emlékezetessé tenni a reformáció négyszázéves évfordulóját! 8. Párhuzamos osztályok. 8. Talán merésznek tetsző a gondolat, de úgy vélem, eléggé indokolt, ha csak az előzetesen jelentkezők számát vesszük is tekintetbe, amidőn azon javaslatomat terjesztem elő, hogy szervezendő tanitónőképző- intézetünknek már alapítása évében is a párhuzamos osztályok lehetőségére és szükséges voltára gondoljunk. Az alábbi fontos érvek teszik e javaslatot indokolttá.
