Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1916
Q d) Az intézet fenntartásának kérdése a párhuzamos osztályok szempontjából. E mellett szól az emlitett indokokon kívül az is, hogy az osztályoknak párhuzamossá tétele esetén, az intézet fenntartásával járó tetemes kiadások határozottan csökkennek s az intézet fejlesztésére is fokozottabb mértékben nyílnak meg a lehetőségek. Párhuzamos osztályok mellett a létszám kétszer- annyi, mint egyébként. A bevétel oly mértékben fokozódik, hggy a felhasználható jövedelem-többlet a még szükséges tanári állások szervezésére akkor elegendő. Föltéve, hogy osztályonként a maximális létszámot állapítjuk meg és negyven növendéket veszünk fel, akkor párhuzamos osztály létesítése esetén 320 növendéke lenne az intézetnek, akik tandíj címén több, mint 40.000 K-át fizetnének, (33. ponti) és ez összeg az intézet tiszta jövedelme lenne, mely nemcsak, hogy teljességgel fedezné az osztályok párhuzamossá tételével járó kiadásokat, hanem még más szükségletek is kielégítést nyerhetnének az emlitett bevételi forrás terhére. Az építkezéstől eltekintve, (mert ez államsegélyből nyerne fedezet), ily fontosabb kiadások, melyekről csak nagy vonásokban szólok, miután a megvalósítás még a távolabbi jövő kérdése, a következők lennének : Nyolc tanári (női) állás szervezése, egyenként 1400 K fizetéssel, a többit a szolgálati évek arányában az áliám adja, továbbá — középarányost véve — egyenként 500 K korpótlék és fejenként 700 K lakásbér, ami összesen 21.000 K évi kiadást jelentene, szemben a 40.000 K tandij-bevétellel, a fennmaradó összeg terhére 2 nevelőnő es 2 szolga alkalmaztatnék. i v még .nindig fennmaradó több ezer K egyéb fontos szükségletek kielégítésére fordittatnék. A tanárok alkalmazását illetőleg csupán utalok intézetünk átszervezése tárgyában beadott előterjesztésem ily tárgyú pontjára, megjegyezvén, hogy az abban foglalt és a megvalósítást tekintve, bizonyos