Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914

8

melyek sajátságos vésett diszitése s vörösre festett felülete a sátoraljaújhelyi őskori telep maradványaival mutatnak feltűnő megegyezést egy északkeletről Oroszországból jövő kulturáramlat hatását mutatva. A szarvasi téglagyárak egykori prehisztorikus telepek földjét használják, sok őskori cserepet hozva felszínre. A gróf Bolza Pál-féle „Pepi“-kertben végigvonuló magaslat szintén őskori emlékeket tartalmaz. A „Pepi“-kert közelében levő régi sörház portájának a szentandrási köves-út felé néző végén, az úttest oldalán, őskori cseréptöredékek kiálló végei láthatók.

Maga Szarvas község is részben prehisztorikus telep felett fekszik. Az ev. ó-templom helyén és környékén emelkedett hatalmas Szarvas halom, melyről Béla király névtelen jegyzője is említést tesz, mint fontos stratégiai pontról, a Kőrözs-menti őslakók nevezetes települő helye lehetett. Széthordása alkalmával sok nagybecsű prehisztorikus emlék semmisülhetett meg. Őskori emlékek kerültek elő pl. a Vajda-Péter s az Andrássy-utcák területén is.

A történelmi kor a régibb középkorral van erősebben képviselve. Ilyen lelet került elő a jelenlegi Sterbecz-féle portán mely a Beliczey-út területére esik. De főleg a szarvasi külterületi helyek, elsősorban az ó szőlői partos vonulat, gazdagok ezekben. Szarvas területén az őskorra vonatkozó kutatások a múltban igen gyéren történtek. Az erre vonatkozó adatok közzül legtöbb figyelmet érdemel az 1879. szept. 27-iki ásatás, mely tulajdonképen a mezőtúri határban, Szarvas alatt történt a Kovás halomban. E Kőrözs partján elterülő halmot Haán Lajos és Zilinszky Mihály kutatták át részben s érdekes őskori leletekre bukkantak. Kőbalták, szarvasaggancsok, csonttük, diszi- téses edénytöredékek nagy számmal kerültek elő. E leletről Haán Lajos tartott érdekes előadást a „Békésmegyei régészeti és miv. történelmi társulat“ által 1879.