Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914

9 szept. 28-án Szarvason rendezett s felolvasással kapcso­latos gyűlésen. Szarvas környéki őskori emlékek szorgal­mas gyűjtésével foglalkozott a kiváló képzettségű néhai szarvasi ev. tanító, Benka Pál is. Benka Pál főleg a Körözs folyó partos helyein elő­kerülő régiségeket gyűjtötte nagy buzgalommal 1876. ápr. hótól kezdve s e leletekről „Régészeti adatok Szarvas őskorára vonatkozólag“ címen rendes jegyzéket vezetett. Ezen jegyzék adatai szerint nem ásatás, hanem gyűjtés révén a következő régiségek kerültek elő: nukleusok, kőfejszék, kővésők, balták, furottak és furatlanok, kőka­lapácsok, gyöngyök, hálósulyok stb., melyek anyaga obsi­dian, karneol, kova, jaspis, Serpentin, kvarcit, pala, tra- chyt, égetett agyag, csont, kagyló volt. Különösen a már említett Kovás halomból szerzett nagyobbszámu kőesz­közöket, edénytöredékeket. Azonkívül több régiség került elő a Körözsnek Betlehem, továbbá Szentandrás mentén húzódó partoldalából, az u. n. Halesz-kert megetti ho­mokgödörből, a Strázsa halom környékéről. E legutóbbi helyről szerzett furatlan kvarcitból készült kőfejsze (celt) a Pesten tartott 1876-iki szeptemberi Vili-ik nemzetközi régészeti kongreszus kiállításán, több más őskori emlékkel együtt be lett mutatva. Érdekes néhai Benka Pál ama meg­jegyzése, hogy a Halesz-kert melleti homokgödörből felszínre hozott s faragással ellátott szarvasaggancs nyél­hez (?) hasonló csontleletek e lelőhely környékén, az otta­niak állítása szerint gyakran voltak találhatók s az 1876. okt. havi halásztelki átvágás mélyítése alkalmával 18 lábnyi mélységből került elő egy ily eszköz. Sajnos, Benka Pál gyűjteménye hiányos töredékekben maradt hátra, rendezetlenül. Még 1901-ben, az akkor még báró Kőnigiwarter tulajdonát képező Csabacsüd puszta, „Dögös“ nevű részé­ben egy kisebb halmot felásattam, mely a török uralom

Next

/
Thumbnails
Contents