Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914

25

kát jelentett egy ilyen kőkarika készítése. Az egyiptomi sírokban kovából s szürkés-zöld palából, esetleg kagylóhéjból készült ilyen karikákat leltek, melyek zárt karperecként szolgáltak. A lengyeli telepen kagylóból készülteket találtak. A szarvasi kőékszer szerpentines anyagú. Nagysága: 572 cm. átm. kívül, 4V2 cm. belső átm. Előfordult még a szappanosi ékszerek között közönséges agyagkarika is, amelyet gyakrabban találni más őskori sírokban is, mint pl. petrisi, opoljeniki stb. őstelepeken.

A szappanosi ősember agyagmiivessége különös figyelmet érdemel nemcsak a benne megnyilvánuló technikai eredetiség, a diszitő motívumok formagazdagsága révén, de azon fontos oknál fogva is, hogy e keramikai készítmények stilisztikai jellegei több neolit-kori kulturáramlat hatását mutatják s amellett önállóan fejlett helyi ízlést is találhatni bennök. Az edények díszítéssel ellátott vagy díszítés nélküli testetlen, festett s végül figurális alakzatokkal bírók. E három csoport közül legtömegesebben képviselve a testetlen edénymaradványok, korlátoltabb számuak a festettek s legkevesebb a figurális díszítésű s ezek között is a plasztikus alakkal biró csupán egy darabbal szerepel. (III. Tábla.) Az edények anyaga durván vagy finomabban iszapolt agyag, törekkel keverve. Durvább edényeknél kagylóhéj- és égetett agyagtörmeléket, továbbá finom, kavicsszemcséket is találunk az agyagba keverten. Az edények korong nélkül készültek s égető kemencék nélkül, szabad tűznél égették jobban vagy gyengébben. Vannak csaknem teljesen vörösre égetett cserépdarabok is, de csakis elvétve, mig a legtöbb edény fakó veresre, barnára, világos barnára, vagy sárgára égetett külső, belső kéreggel bir, középső legvastagabb rétege pedig tulnyomólag fekete. Az edények anyagának fekete színe a rosszul égetett edényeknél a füstön való szárítás eredménye, mig a jobban égetett és fényes-fekete felüle-