Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914

26

tiieknél az agyagnak szénnel, pernyével vagy korommal való keverése által lehetett e szin előállítva, esetleg masz- gántartalmu ásványok porának hozzákeverésével. Az edényfal vastagsága igen változatos. Alig 2 vastag cseréptől kezdve a 3 cm. vastagságot elérő töredékek sem ritkák. Az edények nagysága ép ily változatos.

Akadtak játékszámba menő apró kis tálak, de viszont nem egy hatalmas nagyságú és vastagságú töredék akós ürtartalmu víztartó vagy gabonatartó edényt sejtet. Az edények formája szerint megkülönböztethetünk a szappa- nosi leletek között tálakat, különböző nagyságban, bögréket, széles szájú korsókat, hatalmas fazekakat stb. Az edények díszítése mélyített, plasztikus és festett disz, mely az egész edénynek egy színnel való bevonása esetén monochrom, de két szin alkalmazása is előfordul a szaíag- diszü motívumoknál. (II. Tábla. 15. á.) A vörös alapon fekete színnel ábrázolt spirális meanderhez hasonló sza- lagdisz, színezés tekintetében s a színes felület előállításának technikai módjára nézve nagy rokonságot mutat az erősdi és oltszemi (Háromszék m.) premykenei telepek egynémely polychrom festésű edénytöredékével (Arch. Ért. 1912. évf. febr. szám.)

A mélyített díszek lehetnek szabálytalanul vagy bizonyos rend szerint kereszteződő bekarcolt egyenesek. (II. Tábla, első sor.) Néhány nagyobbfaja, durvamüvü edénynél a talp alján is találhatni egymást keresztező mélyített vonalakat, mely ormamentális jelenség az arankavidéki edénytalpaknál is észlelhető. E hálószerű mustrát ábrázoló textil-disz eredete némi valószínűséggel úgy magyarázható, hogy a megformált edényt szárítás és égetés alkalmával szalmás vagy szalmafonadékos alapzatra, esetleg növényi rostból készült fonadékra helyezték s ennek lenyomata képezi e mustrázatot. Nehezebben megfejthető ama hálózatos bekarcolás célja és eredete, mely a rosszul