Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
— 17 — kedik a tudatba valami belső indítás eredményekép, akár a külvilág ingeréből származzon, szóval bármi legyen a képzet eredete, suggestionak tekintendő. A suggestibilitás az emberi agyvelő physiologiai sajátsága. Grasset, kinek az idézetei alapján Bernheim véleményét ismertettem, Binet theóriáját is közli, szó- szerint idézve annak szövegét. Ez utóbbit magam is ideiktatom Grasset idézetébn, egyrészt mert lényegileg az ő felfogását is kifejezi, másrészt az övénél mégis egyszerűbbnek találom. Binet suggestio-theo- riája tehát a következő: Le premier caractére de la suggestion est done de supposer une opération dissociatrice; le second caractére consiste dans un degré plus ou moins avancé d’ inconscicnce; cette attivité, quand la suggestion l'a mise en branle, pense, combine des idées, raisonne, sent et ágit sans que le moi conscient et directeur puisse clairement se rendre comte du mécanisme par lequel tout sela se produit . . . Enfin, pour achever cette rapide définiton de la suggestion, il faut tenir compte d’un élément particulier, assez mistérieux... le sujet suggestionné ne pás seulement une per- sonne qui est réduite temporairement ä 1' état d'automate, e'est en outre une personne qui subit une action spéciale émanée d'un autre individu.*) Mint látható, ez nem elmélet, csak ajelenség rövid, de szabatos leírása, határozottan elárulván, hogy idegorvostól származik, kinél a suggestio gondolatában mindig a hypnotismus jelenségei vannak előtérben. Ugyanilyen jellegű a hypnotikus suggestio egy másik nagy ismerőjének, A. Forelnek fejtegetése, *) Le Psychisme imférieur par Paris. 1913. 71 old. le Dr. Grasset. 11. e. édition.
