Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
10 a gyermekekben. Mert ez a hangulat is fontos nevelési tényező és elősegitője vagy akadálya lehet a többi nevelőhatásoknak. Nagyon sok tanárnak és tanítónak nem volna oka panaszkodni növendékei fegyelmezetlensége miatt, ha modorában értékesítené a suggestió tanulságait. A föllépés súggestiv hatását nagyban fo- tuggÄk kozhatja a sugalló egyén kora, neme, társadalmi állása, öltözködése, haj- és szakállviselete, taglejtése és különösen célszerűen választott beszédmódja. Ha az összes sugalló tényezőket valaki egységes hatásra válogatja össze és használja ki, csodálatos eredményeket érhet el akár az egyesek, akár a tömegek sugallásával. A németországi Köpenikben egy facér cipészlegény, Voigt mester, nemrégiben az egész városi elöljáróságot lóvá tette és a községi pénztárt katonai támogatással fosztotta ki. T:szti ruhát öltött, villogó szemhordozással, kemény hangon fölszólított egy csapat közkatonát, kikkel az utcán találkozott hogy kövessék. Óriási sugalló manőverét már azzal elkezdte, midőn az egyszerű, hiszékeny közlegényeket katonai föllépésével, ruházatával, beszédmódjával követésre bírta. Ezen szerencsés fogással rendkívül fokozta azt a sugalló hatást, amit egy katonatiszt maga is támaszt a civillelkekben. Katonái élén vitézi keménységgel fölszólította a köpeniki elöljáróságot, hogy a városi pénztárt azonnal szolgáltassák ki bizonyos mulasztások megállapítása végett. Az elöljáróság engedelmeskedett, a katonák elvitték a pénztárszekrényt, Voigt mester pedig a fölöslegessé vált bakákat egy kegyes kézmozdulattal útjukra bocsátotta. Általában minden monumentumnak, ami az ember föllépéséhez hozzátartozik megvan a maga sajátlagos suggestiv hatása. Az összhatás akkor a legerősebb, ha nvv.c1~n
