Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913

11

mozzanat egy irányba érvényesíti hatását. Valamint tekintélyt és tiszteletet, épen úgy lehet suggerálni alkalmas tényezők felhasználásával megvetést és lekicsinylést is. Adott körülmények közt ennek is lehet haszna. Midőn Mátyás király — valóság vagy mese, ezúttal mellékes — menekülni akart Bécs városából, hol mint kémet halálra keresték, kerékgyártó tótnak öltözött, tótos kiejtéssel beszélt, alázatos arcot mutatott és egy hátbavágás árán kijutott a kapuőrök között. Olyan megvető lekicsinylést tudott suggerálni bennük, mit a királyfogásra fölszerelt kapuőrök csak egy szánalmas senki iránt érezhették.

Minthogy az emberek egymásrahatasának tu&mlre“ a beszéd máskülönben is a legfontosabb esz- ' " '1 köze, természetesen a sugallásban is annak van legjelentősebb szerepe. Egymagában ugyan ritkán alkal- maztatik sugalló eszközül, hanem rendesen véle együtt járnak a már föntebb említett sugalló tényezők, mint a föllépés, magatartás, öltözködés stb. Azonkívül a befolyásolandó egyén szeretete vagy tisztelete a sugalló irányában szintén erősen hatványozhatja a suggestio hatását. Akit szeretünk vagy tisztelünk, annak minden állítását készpénznek szoktuk venni és sohasem kételkedünk jó szándékában. Ebből magyarázható az anyósok sokszor megátkozott korlátlan befolyása leányaikra vagy fiaikra. A szerelemféltésnek is részben az a magyarázata, hogy mindenki ösztönösen érzi, milyen föltétien befolyása lehet a szeretőnek. Senki sem szívesen nyugszik bele, hogy befolyását veszítse annál, akit szeret. A szeretet és tekintély sugallásfokozó szerepét a szülő és nevelő is fölhasználhatja, ha minden cselekedetével azon van, hogy ez a két érzés fejlődjék növendékeiben. Erről azonban csak a későbbiekben lesz szó, a suggestio paeda-