Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1909
9 hogy e mozgalmak irányítása sokszor helytelen és veszedelmes. Pl. a szociáldemokrátia vallás- és hazaellenes dogmái a tudatlan előtt nagyon tetszetősek s alkalmasak arra, hogy a valláserkölcsi élet ideáit lerontva, béke és megelégedés helyett az emberi lélek meghasonlásását eredményezzék. Szükséges-e közelebbi magyarázat egy Menger Antal féle nézethez, hogy »a szociálista erkölcstan“ minden vallási alapot visszautasít. Vagy nem e dekadens állapotra valló. De Molniári ama felfogása, hogy a sok istenségről az egy istenségre való átmenet nem a vallási élet féjlődéséből, de nyers materiális, hasznossági okokból magyarázató, mivel a sok isten sokba került. Adams szerint pedig a monotheismus épen erne ok miatt előbb utóbb az atheismushoz vezet. Szinte jól esik hallanunk magasabb értékű szociális elveket egy Achille í.oriától, a ki épen a vallást tartja az emberi társadalom biztosítása legértékesebb tényezőjének. Lehet e nagyobb igazság azok állításánál, akik az erkölcsi törvényt pl. a gazdasági élet alapjául tekintik? A túlságos materiálisztikus jellegű sociális törekvések kelTő erkölcsi alap híján nagyon alkalmasak arra, hogy a gyűlölet jegyében dúló osztályharcokkal a társadalom egységét s egységes működését még inkább megbontsák. A társadalmi átalakulások, helyes irányban csakis akkor haladnak s produktiv eredményhez csakis akkor vezetnek, ha nem egy szükebb csoport kiváltságos érdekeit segítik elő, hanem ha úgy az egyes, mint az állam javát egyaránt előmozdítják. Ilyen irányban fejtse ki a néptanító is a maga sociális feladatát s vezető munkásságát a nép körében. Mert hiszen a magyar kultúra hadserege a tanító, Cser- noch János csanádegyházmegyei püspök szavai szerint. A magyar kultúra hadserege, még pedig olyan értelemben, hogy necsak a nép szellemi életének, de erkölcsi,
