Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1939
RASKÓ KÁLMÁN Harminchat esztendei tanári szolgálat után 1939. szeptember 1-én vált meg végleg iskolánktól annak 11 esztendőn át volt igazgatója : Raskó Kálmán. Távozása ősi iskolánk egyik családtag-típusának távozása volt: harmadik gimnazista kora óta, tehát 13 éves korától rövid megszakításokkal 61 éves koráig bent élt a nagy családban, s e negyvennyolc esztendő alatt sorsa összeforrott annak sorsával. Egyéniségét ezen 48 év alatt végig lelkes agilitás jellemezte: az fűtötte energiáját mint tanulónak a jeles bizonyítványok, mint tanárnak és mint igazgatónak alkotások elérhetése érdekében. Sorsát, céljait, kivált családtagsága harmadik és utolsó szakaszában csodálatosan össze tudta egyeztetni iskolája sorsával és céljaival: annak kivált külső sikerei az ő személyes sikereivé lettek, személyes kitüntetése viszont iskolájára sugárzott vissza. Így vált Alma-materünk egyik jellegzetes családtag-típusává. Életének főbb mozzanatai szinte előre elrendezetten vezették ilyetén szerepe felé. Mint pedagógus-családnak sarja, 1878-ban Vácott született. Pilisi elemi iskolai évei után előbb a selmeci ev. gimnáziumnak, majd 1891-től 1897-ig gimnáziumi tanulmányi befejeztéig a szarvasi gimnáziumnak volt tanulója s itt tett jeles eredménnyel érettségi vizsgálatot. Tehetségének iránya a gimnáziumunkban kapott matematikaioktatás eredményeképpen a matematikai és fizikai tudományszakokat választotta oktatói élethivatása szaktárgyaiul, s e választás épúgy megerősítette őt végig gyakorlatias életszemléletében, mint ahogyan a szülői háztól nyert elindítások egész életére, mostanáig buzgó templomlátogatóvá tették, létrehozva így személyében a természettudományos gondolkodás és az egyháziasság harmóniáját. 1903-ban nyert tanári oklevelet Budapesten, s azt megelőző egynéhány évi magánnevelősködés után 1903-ban a szarvasi gimnáziummal akkor még szerves kapcsolatban álló tanítóképzőhöz került tanárnak. Régi vágya, hogy visszakerüljön szellemi dajkájához, a szarvasi gimnáziumhoz, 1908-ban teljesedett be egészen, amikor miniszteri kinevezés folytán annak rendes tanára, majd 1928-ban előbb helyettes-, majd rendes igazgatója lett. Tanári munkásságát a kötelességek buzgó betöltése jellemezte. 7