Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1931

— 5 —

a — a és e közt álló tompa hang; ~ a betű felett nazalizációt

jelent (a,u)\ s= magyar s; s — magyar sz ; 4 = interdentális

zöngés spiráns (angol th); x=ich-hang, x—ach-hang ; ^=veláris zöngés spiráns; »7 = veláris nazális (mint a magyar ,harang' szóban). — Rövidítések: kfn. — középfelnémet; nyj. = nyelvjárás

A > jel a fejlődés irányát tünteti fel.

A magánhangzók terén lényegesebb eltérés csak az u és o hangoknál figyelhető meg. Kfn. w-nak nyj.-unkban /•-(-konszonáns előtt o felel meg, az o változatlan maradt. (Vö. Schäfer i. m. 41. §. 3. és 4Q. §. 4.) Pl. uorst ,Wurst', torst ,Durst'; khorn ,Korn‘ torf ,Dorf‘.

Az eredetkérdés szempontjából fontos hangmegfelelések, amelyek azonban megegyeznek a dunántúli evang. rajnai frankkal, a követketkezök : 1. Kfn. ú > oo (sloofe .schlafen1); 2. kfn. ó> oo (root, kroos ,rot, gross'); 3. kfn. é, oe T7 ee (snee, pees .Schnee, böse'); 4. kfn. ei aa (haas, praat ,heiss, breit'); kfn. uo, iie uu, ii (khuu, khii ,Kuh, Kühe‘).

A m á s s a l h a n g z ó k nál már több érdekes eltérést figyelhetünk meg. A dunántúli evang. rajnai frank nyj.-oknak legfőbb ismertetőjele, a kfn. szóközépi d, t helyén található r vagy ő (síire vagy slide, .Schlitten1) Mezőberényben ismeretlen, csupán r előtt ejtenek egy ó (interdentális zöngés spiráns) -féle hangot: vädr, pheedr, laudr .Wetter, Peter, lauter1, azonban magánhangzók között tiszta t (d) hangot hallottam : rete, slite ,reden Schlitten'. Sajátságos és rajnai nyj.-okhan szokatlan jelenség, hogy a zöngés zárhangokat (b, d, g) különösen a férfiak sokszor zöngésen ejtik, ami kétségtelenül már a magyar nyelv hatása. Ugyanez az eset áll fenn a szatmári németség nyelvében is.

A második lényeges különbség a kfn. szóközépi és szóvégi sí-nek és s/?-nek a megfelelése. Utóbbinak mindig sp (haspí, khaspr .Haspel, Kaspar'), előbbinek az esetek túlnyomó részében st felel meg7’: kristkhint/ß .Kristkindchen' oostre ,Ostern*,

pruslape .Brustlappe' mellény, uiist ,wüst‘, mist ,Mist‘, huuste ,husten1, frkhoste .verkosten' frkaastre .vergeistern' (megijeszteni). Az igeragozásban a sing. 2. szem.-ben azonban következetesen st van : pisi, host, keest, uiist .bist, hast, gehst, willst.' Más esetekben is találunk s7-t: nőst, khunst phinkste, küstr ,Nest, Kunst, Pfingsten, gestern'. A kfn. sí-nek ezen kétféle megfelelésében szabályszerűséget aligha fogunk találni.

5 Kalaznón rendesen st. Vö. Schäfer, 73. §.