Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1931

— 9 —

lásra ad azonban okot az a körülmény, hogy ezen a vidéken — a legészakibb csúcsot kivéve — diphtongusokat találunk a régibb hosszú magánhangzók helyén, tehát: brouí, tóul, p'áis, sriái ,Brot, tot, böse, Schnee“, mig Mezöberényben ezek egyszerű magánhangzóknak maradtak meg. A kettőshangzók elterjedési területét az első térképen a brout/ órai-vonal mutatja. E három vonal : a

bist / bist, hét / hen és a brout / órai vonalak adják meg azt a nyelvi úton meghatározható legkisebb területet, melynek dialektusa a mezöberényivel a Iegtöb rokonságot mutatja. Vö az I. térképen a srafirozott részt Darmstadttó! délnyugatra. (A térképeket utasításaim alapján Malik Miklós Vili. o. tanuló készítette.)

A második térképünk (11.) a mezőberényi nyj. azon alakjainak elterjedési határait tünteti fel, amelyek az 1. térképen kapott területen csak részben fordulnak elő, vagy pedig teljesen ismeretlenek.

1. Csak a délnyugati sarkában fordul elő a hun .haben“ ige plur. 1. szem.-nek a hen alakja; 2. csak a legészakibb felében is- mereretes az - ercher, a nyugati részében a - eher plur. alakja a kicsinyitöképzőnek. 3. A szóvégi spiráns után levő - i deminu- vum ezen a területen teljesen ismeretlen.'1 A Sprachatlas tanúsága szerint a pissi .bisschen“ alakok Németországnak csupán két kisebb területén fordulnak elő: Kreuznachtól délre, és Oberhesz- szenben a Vogelsberg vidékén. Utóbbinak délnyugati nyúlványa Mainzig ér, ahogy ezt a térképünkön is jól láthatjuk. Hogy Me- zőberénybe melyik vidékről került ez a képző, azt persze nem tudhatjuk. Én mindenesetre az északira gondolok, még pedig nemcsak azért, mert a nyj.-ban s/-alakok is inkább északra mutatnak, hanem azért is, mert ez kimondottan protestáns, lutheránus terület, Kreuznach vidékén pedig többnyire katholikusok laknak. Ennek épen ellenkezőjét látszik bizonyítani az andere / andern-^onal, mely területünket nyugaton érinti, tehát a nyj.-unkban való meglétele miatt inkább erősebb nyugati hatást kellene feltételeznünk. Azonban összes rajnai frank dialektusaink ismerete kétségtelenné teszi, hogy az andern alak nyugat és dél felé visszaszorította a németeink kivándorlása óta az andere alakot. Hasonló a helyzet régibb szókö- zépi d, t helyén levő ^-vel {rets, síita), melyet Németországban az r szorított a mai vonalra, melyet térképünkön a brur (-ar) / brud (-ar) -határ mutat. Az r és d közti fokot, a intendentális

c Nálunk megtaláltam Nagyszékelyen (Tolna), ahol egy oberhesszeni (Vogelsberg) nyj.-t beszélnek és Majoson (Tolna). Vö. a Deutschung. Hei- matsblätterben megjelent dolgozatomat. (1931. évf. 128. 1.)