Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1927
Dr. Melich János egyetemi tanár gimnáziumi felügyelő beszéde. Freitag János gimn. tanár beiktatásán 1928 jan. 2-ikán. Nagytiszteletű és Nagyságos Felügyelő bizottság í Igen Tisztelt Tanár Ur ! Örömmel értesítem, hogy a Felügyelő Bizottság Önt 1927 január 1 tői való hatállyal a gimnázium rendes tanárává választotta. Örömmel azért, mert nekem is, a Felügyelő Bizottság minden egyes tagjának is az a meggyőződésünk, hogy Önben az a két tulajdonság, amely minden élethivatás s igy a tanári hivatás betöltésénél a legfőbb két kellék, kitünően egyesült. E két tulajdonság közül az egyik a saját élethivatásának midének felett való szeretete, a másik ez élethivatás teljesítésében a saját egyéniségének való bevitele- Aki azt, ami élethivatása, mindenek felett szereti, csak az képes másokkal megszerettetni, azt ami az élethivatásának tárgyi, tartalmi része, Mi Tanár Urat a latin-görög nyelv és irodalom tanszékére választottuk azzal a kötelezettséggel, minthogy doktorátusa alkalmával errevaló képességéről is számot adott, hogy ifjainkat a történelemre is tanítsa, úgy azonban, hogy működésének főterülete a a görög-latin stúdiumok legyenek. Ha valahol, a tanári foglalkozásnál van szükség arra, hogy a tanítvány érezze, hogy a tanár lelke mélyéből szereti azt, amit tanít, hát a latin-görög nyelv és irodalom tanítása az, ahol erre ma a legnagyobb szükség van. A középiskolai oktatás terén hozott legújabb törvények a latin, de különösen a görög nyelvi stúdiumokkal mostohán bánnak. S itt még külföldi példákra sem lehet hivatkozni. Aki pl. Franciaországban valamely nyelvi és irodalmi szakcsoportból középiskolai tanár akar lenni, az elsőfokon köteles latin és görög nyelvi írásbeli és szóbeli vizsgálatot tenni. S aztán nagy kérdés az, vájjon a francia vagy az angol nyelv és irodalom pótolhatja-e, pótolja-e olyan nevelő és képző erővel a középfokú oktatást, amilyennel az a köz- miveltség szolgálja, amelyen egész mai keresztény művelődésünk nyugszik. De nem vitázni akarok, hiszen tényekkel állunk szem
