Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1912
11 poroszok, szászok, egymást legázolva futnak s a vérengző gyilkos, kegyetlen Napóleonnak, most, hogy a csatát befejezte, egyetlen gondja, hogy emberei a sebesült foglyokkal úgy bánjanak, mint francia testvérekkel. A jénai ütközet ezen leiró előadásával, úgy hiszem, elértem célomat; kitűnik, mint lehet az előadást hallgatók rokonszenvét szándékosan az egyik oldalra terelni anélkül, hogy előadás közben csak egyszer is valótlanságot hangoztatnánk. A miniszteri Utasitás-nak emlegetett szavai pedig, hogy ezt a kérdést befejezzük, olyképen tartandók be, hogy ahol csak lehet, különösen az olyan kérdésekben, melyek némileg tendenciózusak, tartózkodjék a tanár világfelfogása és tudományos meggyőződése hangoztatásától. Ahol ezt elkerülni nehéz s nem feltétlen szükséges, ott vezesse rá a tanulókat a jénai ütközet-mintájú előadással a maga felfogására s igy plántálja át a maga érzelmeit a tanulókba, anélkül, hogy nekik ezt külön is tudtokra adná. Az a pont, amelyen a történet tanár egyénisége legjobban érvényesülhet a tanításnál, a személyes érdeklődés ; a tanár érdeklődése a tárgy iránt. Szánt-szándékkal hangsúlyozzuk: a tanár érdeklődése, mert mint mindenki által jól ismert dolgot ismételjük: ahoz, hogy valami iránt érdeklődést ébresszünk, első kellék a magunk érdeklődése. Az érdeklődés ezen problémájának vizsgálatánál a kérdéseknek egész sora áll elénk. Mely részei a történetnek azok, amelyek közérdeklődés tárgyát képezik ? Mik ennek alapjai? Melyek a követelményei? Az első kérdésre nem a sokak által várt feleletet adjuk. Mert bár tagadhatatlan, hogy az emberek érdeklődésének tárgya egymástól sokszor teljesen elütő, mondjuk, ízlés dolga, mégis minden nemzet történetének van-