Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1911

Ii)cz?dy László v/^rSei.

Petőfi és Arany működése nemcsak a magyar költészet csúcsát jelenti. Méltatásában az esztétikai gondolkodás is megújult s magas mérték szerint vitathatta a költői alkotás és forma főkérdéseit. A nagyarányú koncepciók, a jellemzés bámulatos élessége, a magyar elme és szív józanságával és ember- és fajaszeretetével; tömör, minden tövesgyökerest kiaknázó nyelvével a klasszikus magyar irodalom fejlődésének legszélső mesgyéjéhez ért. Arany után csak hanyatlás következhetett. Hatása tovább él, de szólni csak epigonokról lehet. A hatvanas évektől számított magyar költészet eszmék híján bágyadt, sok esetben kevés tehetség nagyhangú erőlködése lett. Nemzeti vágyak talajába szociális kérdések furakodnak, érzéki szerelem cserél tiszta érzésekkel, filozófiai gondolatok sokszor túlzott és ellenmondó feszegetésébe vész a költői érték. A verselő technika fejlődik ugyan, a nélkül, hogy új formákkal gazdagítaná irodalmunk alaki sajátságait.

Inczédy László ebben a korban élt és írt. 1878-ban közli első versét nyomtatásban, de már tanulókorában írogatott.*) Elsősorban lírikus. Nem búslakodó, könnyező a lelke. Szerelmi költészete két csoportra oszlik. Ifjúsága

*) Inczédy költeményei egy kötetben jelentek meg. Versek. Kiadta a Mübarátok köre. Bpest. 1892. — Verseit szétszórtan lapokba és folyóiratokba irta; kéziratok is maradtak, ezeket húga, Lukes Ilona urhölgy bocsátotta rendelkezésünkre.