Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1910
5 a tanítás céljait, annyival is inkább, mert ma nemcsak a tanügyi köröket, hanem egész társadalmunkat is a legnagyobb mértékben érdeklik és izgatják azok a kérdések, a melyek a jövendő nemzedék tanítására s tanulnivalóira vonatkoznak. Feladatomhoz sokkal közelebb áll s nem kevésbbé fontos az a másik, nem annyira a tanítással, mint inkább a neveléssel összefüggő kérdés, hogy hogyan helyezkedjék el a tanuló ifjú az életben, a társadalomban, hogy az életnek bontó tényezőit mennél kevésbé érezhesse ? Mikép viselkedjék az iskola az életnek ama követelményeivel szemben, melyek igen sokszor arra látszanak alkalmasaknak, hogy az ifjúnak nemcsak a tanulásban előha- Iadását, de az erkölcsi jellemesedésben való tökéletesedését is nehezítik, sokszor lehetetlenné teszik ? Mert az életnek alakulása, fejlődése elől sem az egyes ember, sem az egyes ifjú, sem az iskola mint egész sem zár- kózhatik el. S nem csak a tudományok, de a társadalom is fejlődik, alakul. A régibb idők egyszerűbb erkölcsi viszonyai kiveszőben, a családoknak, családok köreinek bensőbb, melegebb élete s egymás iránt érzése ma már ritkaság. Mindnyájan ott élünk a nagy közönség szeme előtt, mintha üveg alatt volnánk, úgy látja, figyeli, bírálja mindenki magatartásunkat, tetteinket. De mi magunk is óhajtjuk, hogy lássanak bennünket s kiváncsiak vagyunk, hogy lássunk másokat. S a fejlődő életnek ezt az alakulását látja az ifjú is. S vegyük szórakozásainkat, örömeinket. Hiszen régi dal, az igaz, hogy: „Nem úgy van már mint volt régen, nem az a nap süt az égen“. De kétségbevonhatatlan tény, hogy a mi egész társadalmi életünk az utolsó 25 év óta egészen más alapokra helyezkedett s nagyot változtak a társadalom örömei, szórakozásai.
