Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1909
G először oly módon, hogy azt kevés kénsavval HZS megsavanyitjuk. A folyamat mely a vizvoltameterben az áram hatása következtében beáll a következő : a kénsav molekulának Hz része a kálódhoz, a mo'ekulák S04 == S03-f-0 része az anódhoz lép. A kénsav anhydrit (S03) magához ragad egy vizmolekulát HzO s S03-)--Hz O-f-O Hz SO^-j- O alakul, amikor is az O a pozitív sarkon kiválik. Eszerint eme bomlásnál éppen kétannyi H mint O fejlődik. Grotthus volt az a ki 1805-ben az elektrolysis lényegének megmagyarázására egy hypothesist állított fel, minekutána a kísérletek igazolták, hogy a galvan áram nemcsak a vizet, de általában a savakat s a sók oldatait is képes felbontani. Szerinte minden ösz- szetett testnek molekulái pld. mint a vízéi is positiv és negativ elektromossággal egyaránt telvék egyik alkotórész pos. a másik neg. elektromossággal s mivel e molekulák egyébként közömbös állapotott mutatnak, a két fajta elektromosság egyforma quantumban van jelen a molekulákban. A mint a folyadékba áramot vezetünk, a folyadék molekuláinak előbbi rendje azonnal megváltozik és pedig úgy, hogy valamennyi molekula ama alkotórészével fordul valamely elektród felé, melynek elektromossága éppen ellenkező nevű az illető sarokéval. Az elektródokhoz legközelebb fekvő molekulák mármost felbomlanak; az elektropozitiv atomok a negativ elektródhoz, az elektronegativ atomok a positiv elektródhoz lépnek, a többi szabad atomok pedig a legközelebbi molekulák ellenkező elektromosságu alkotórészeivel alakulnak uj molekulákká. Természetes, hogy ily módon a felbomlás csak az elektródok közelében észlelhető.
