Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1909
7 Ha az elektrolysis alkalmával egy galvanométert is bekapcsolunk az áramkörbe, akkor az áramnak irányáról mindég tájékozva vagyunk. A galvántelep mely a felbontáshoz szükséges áramot szolgáltatja kiiktatható s ha most e helyett a voltameter két sarkát kapcsoljuk be, a galvanometer tűje ugyanolyan irányú kitérést fog mutatni, mint az előbb jelezve azt, hogy itt ismét áram van, a melynek iránya azonban az előbbi áram irányával ellentétes. A vizvoltameter mielőtt abba elektromos áramot nem vezettünk semmiféle elektromosság jelenlétét sem mutatta, nyilvánvaló tehát, hogy mondhatni egy uj galván elemmé a belévezetett áram formálta. S valóban: az áram kémiai hatásánál fogva felbontván az elektroly- tet, ennek alkotó elemei reárakódtak az elektródokra, sőt abba be is hatoltak ; az elektródok ilyen módon egymástól már különböznek s a folyadékba merülvén maguk is képesek áramot szolgáltatni. Ennek keletkezését úgy magyarázzuk, hogy a szétbomlott jónak az affinitásnál fogva ismét egyesülni törekszenek, miközben az eredeti elektromotoros erővel ellenkező elektromoto- rikus erő lép fel, a mely szolgáltatja azután az u. n. másodrendű áramot, avagy polarizált áramot, a másodrendű elem (vizvoltameter) illetőleg galvánpolarzáció (e jelenség) elnevezése után. Az erősen polarizált elektródok alkotják a másodrendű elemeket, vagy acummu- latorokat. Kivétel nélkül minden kémiailag összetett folyadékot felbont az elektromos áram. Faraday szerint az összes kiváló jónok két csoportba oszthatók : Anionok (elekt- ronegativek) Oxigén, Clór, Bróm, Jód, Cyán, Kén és
