Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1909

5 Alábbiakban az elektromosságnak kémiai hatásait kémiai energiává való átalakulását szándékom legalább vázlatosan ismertetni, részletesebben térvén ki az ener­gia elraktározására szolgáló technikai eszközök az akku­mulátorok elméleti és gyakarlati ismertetésére, ismertetem e mellett főgimnáziumunk természettani szertárának bár kisebb méretű, de az akkumulátor minden sajátságát magán viselő akkumulátor battériáit, azok kezelésének- töltésének s az áram felhasználásának módját. Carlisle és Nicholson 1800-ban vették észre, hogy a galvan áram képes a vizen is áthatolni s ilyen alka­lommal a vizet, mint összetett testet alkotó elemeire, hydrogen és oxygénre bontja fel. Ezen kiváló alkotó elemek a vezető drótnak folyadékba merülő két végén mutatkoznak oly módon, hogy ott ahol az áram a folyadékba lép oxygén, ahol pedig a folyadékot elhagyja hydrogén válik ki. A galvan áramnak eme műveletét Faraday után elektrolysisnek, a felbomló folyadékot elektrolytnek s a vezető drótvégeket elektródoknak ne­vezzük és pedig az áram belépési helyét anódnak, vagy-f-saroknak, kilépési helyét katódnak vagy —sarok­vagy elektródnak. Külön megszoktuk még névvel jelölni a kiváló alkotó elemeket is „jón“-oknak, illetőleg az anódon kiválókat „anion“-a katódon kiválókat „kation“- oknak. A galvan áram eme hatását kémiai hatásnak ne­vezzük s eme hatás kimutatása arra alkalmas készülékek­ben u. n. voltameterekben történik. A vizvoltameternél a folyadékba merülő drótvégek platina lemezekben vég­ződnek s eme platina lemezek, mint elektródok közt bontjuk fel a vizet. Rendszerint jó vezetővé tesszük

Next

/
Thumbnails
Contents