Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1909
31 idővel is megsorozzuk — úgy az összes elraktározott energiát kapjuk, a melyet Wattórákban fejezünk ki. A leadott energiát éppen ilyen módon határozzuk meg, csakhogy itt a kisütési áram intensitását és a kisütési időt vesszük figyelembe. A nyert két eredmény hánya dósa az akkumulátor hasznossági fokát adja meg, amelyet aztán %-okban fejezhetünk ki. A hatásfok kifejezése ^ g a hol e. és i. a feszültség és áramerősségnek pillanatnyi értékei a kisütés alatt E. és 1. ugyanezek a töltés alatt. Az akkumulátor kapacitását befolyásolja az elektród felület nagysága, aktiv anyagának vastagsága és lyuka- csossága, továbbá a savnak koncentrációja, menyisége és sűrűsége. A szokásos, imént említett savsűrűség mellett a töltött akkumulátor 2‘03 a kisütött 1 83 volt feszültséget mutat. Könnyen belátható, hogy amennyiben az akkumulátor árama kémiai processusok eredménye, a kapacitás a lap nagyságától illetőleg az aktiv massza minő és mennyiségétől függ. Az elektrolyt alig hatol be az aktiv masszába 1—2 tized milliméter mélységig, hogy tehát a hatás a kémiai bomlás minél intensivebb legyen, nagyobbitanunk kell az elektródok felületét. Ezt a célt szolgálják a nagy felületű Tudor-féle akkumulátorok. Eme túlságos nagy fe lületek azonban formátlanná tennék az akkumulátort, azért rendszerint több kisebb positiv és negativ lapot alkalmazzunk, amelyeket ólomvezetékkel kapcsolunk egybe. Ezen említett formai előnyön kívül van azonban
