Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1909
10 az egyik illetőleg a másik elektród fele Ezen vándorlás alkalmával azonban a folyadéknak belsejében mindenütt ugyanolyan számban vannak jelen a positiv és negativ jónok, a folyadéknak belseje tehát változatlan marad, itt látszólag nincs felbomlás. Másképen áll azonban a dolog, az elektródok mentén. A negativ elektródhoz folytonosan újabb positiv töltésű fémrészecskék jönnek. Ezek positiv töltéseiket leadják a negativ elektródnál s elvesztve elektromosságukat, reátapadnak az elektród testére. Ugyanez történik az anionokkal a positiv elektródon s ha az anionok gázrészecskék voltak, az elektród mentén felszállanak a levegőbe. Clausius Arrheniusnak eme elmélete szerint tehát nem az elektromos áram bontja széjjel a molekulákat, legtöbbnyire szét vannak ezek már bomolva részeikre s az áram csak eme jóitoknak mozgását létesíti. Ezen elmélet az Arrhenius féle elektrolytikus dissociació elmélete, értve elektrolytikus dissociáció alatt valamely molekulának felbomlását valamely elektrolyten belül Arrhenius elmélete szerint tehát csak ama folyadékok vezethetik az elektromos áramot, a melyekben szabad jónok, vagyis elektromossággal töltött oly atomok avagy atomcsoportok találhatók fel, melyek a neutrális molekuláknak felbomlása által keletkeztek. íme bármennyire nem természetes, hanem mesterkéltnek látszik is eme elmélet az első pillanatra, megértjük ennek alapján azonnal, miért nem bontható fel tehát az absolut tiszta viz alkatrészeire az áram által s miért van felbomlás csak az elektródoknál. Közelfekvő gondolat mármostan az, hogy Clausius
